Budapest, 1975. (13. évfolyam)

6. szám június - Vadas József: Hajnal Gabriella művészete

nem jött össze, illetve azért nem hívta össze a BNB ülését, mert a loyalitás is azt paran­csolta, hogy az új polgármester egyrészt sza­badon végrehajthasson bizonyos intézkedé­seket, amelyek jóváhagyás végett a törvény­hatóság elé kerülnek. Ne legyen előkészitet­len ügy, mert a demokrácia közgyűlésének nem szabad abba a hibába esnie, hogy elő­készítetlen ügyeket tárgyaljon le, amelyeket később revízió alá kell vonni. A loyalitás leg­elemibb parancsa az, hogy időt engedjenek az ügyek előkészítésére, hogy az új demok­ratikus közigazgatás, a budapesti új törvény­hatóság berendezkedhessék és hozzá igazít­hassa a maga intézkedéseit, ha valamely új kísérletet tesz . . . ELNÖK bejelenti, hogy a napirend első pontjaként az újonnan megválasztott Vas Zoltán polgármester tartja a polgármesteri beszámolót. VAS ZOLTÁN polgármester hálásan kö­szöni a BNB elnökének hozzá intézett üd­vözlő szavait. Miként a múltban, úgy a jövő­ben is igyekezni fog a közt szolgálni, még­pedig jól szolgálni. Reméli, hogy a BNB és a budapesti törvényhatóság segítségével jól el­végzett munkának meglesz az az eredménye, hogy Budapest újjáéled és elindul a fejlődés útján. Mint az ország egyik, illetve legfőbb ilyen politikai testülete előtt, természetesen elsősorban a politikai kérdésekről kíván be­számolni a főváros kérdéseivel kapcsolatban. A 25 esztendős városházi rendszer leg­főbb törekvése az volt, hogy mindent be­hozzon a városházára. A legkisebb ügyekkel szemben is vétójogot emelt a városháza, ha a kerületekben kívánták elintézni. így történ­hetett meg, hogy a városháza ma egy óriási ágas törzs, a kerületek pedig egy elcsenevé­szesedett törzs, mert ahhoz, hogy egy vásár­csarnokban a vásárpénztári igazgató egy munkásnak a hetibérét kifizesse, nem rendel­kezik kellő joggal. Ehhez az kell, hogy ezt a kifizetést aláírja egy ügyvezető, egy tanács­nok, egy alpolgármester, illetve alá kell hogy írja a polgármester is. De nemcsak ebben a kérdésben ilyen a helyzet. Ha valaki, egy polgár az ügyét el akarja intézni, akkor feltét­lenül, szinte parancsoló tényként be kell jönnie a városházára. Érthető, hogy ez mi­ért történt így. Mindenképpen diktatúrát akartak gyakorolni, mindenképpen azt akar­ták, hogy a város egy kézben legyen, olyan kézben, amely kiszolgálja a mindenkori reakciós hatalmat, azt a hatalmat, amely nem akart szabadságjogokat adni a népnek, egy­általán nem akart jogokat adni a népnek. És ha mi erre rájöttünk és látjuk, hogy az egész­séges fejlődés akadálya ez a hihetetlen centra­lizáció, akkor, hogy megindíthassuk a város politikai életének egészséges vérkeringését, feltétlenül azt kell csinálnunk, hogy a város­házáról az ügyek intézését ki kell vinnünk a kerületekbe. Minden szabadságszerető pol­gárnak az a legfőbb kötelessége, hogy erő­sítse a kerületeket. SUPKA GÉZA: Ez a közvetlen demok­rácia ! VAS ZOLTÁN polgármester véleménye szerint a kerületeket annyira erősíteni kell, hogy nemcsak arra van szükség, hogy Buda­pest törvényhatósága állandóan és rendsze­resen ülésezzék, hanem a legközelebbi jövő­ben — éppen a demokrácia erősítése érdeké­ben — meg kell valósítani azt, hogy a kerü­letekben is legyen választott politikai testület, legyenek kerületi választmányok. Ha a 25 esztendős reakciós rendszer és az ezt meg­előző rendszerek ennek mindig és minden­kor ellene voltak, ezt nekik meg kell valósí­taniok. (Általános helyeslés.) Azt hiszi, hogy ezzel a pártoknak, a BNB-nek egyik legfőbb politikai célkitűzését szögezi le. A másik kérdés, amiről szólni kíván, az, hogy a kerületekben az adottságok folytán, amiatt, hogy oda új és friss demokrata erők kerültek be, az elöljáróságok új kezekbe ke­rültek. Ezeket az új erőket posztjukon meg kell erősítenünk. De ugyanakkor, amikor mindenképpen kívánatos biztosítaniok, hogy a kerületek politikailag biztos kezekben le­gyenek, elsőrendű kötelességük arra töre­kedni, hogy a szakszerűséget is biztosítsák azáltal, hogy demokrata köztisztviselőket, vá­rosi hivatalnokokat tesznek oda akár helyet­tesekként is, illetve adnak ilyeneket segítsé­gül ezeknek az új elemeknek. Nagy felada­tok ezek, de meg kell őket valósítani. Meg is fogják valósítani azért, hogy biztosítani tudják Budapest választóinak, polgárainak azt a jogát, hogy szabadon válasszák meg kép­viselőjüket. Mert így szolgálják és így biz­tosítják legjobban azt az autonómiát, amely­nek életbentartása valamennyiük törekvése és demokrata kötelessége is. Ez a legfőbb po­litika célkitűzésük is. A politikai célkitűzé­seket azonban csak akkor tudják biztosítani, ha jó városi politikát csinálnak, illetve ha jó városi gazdasági politikát csinálnak. A po­litikai kenyérkérdés és a kenyérkérdés poli­tikai kérdés! Feltétlenül biztosítani kell, hogy a város talpraálljon. Biztosítaniok kell olyan helyzetet, hogy a tisztviselő az ő munkájáért fizetést kapjon. Ez az, ami eddig nem tör­tént meg. A legjobb esetben is a főváros tisztviselői apró-cseprő előlegekből éltek. Ennek a helyzetnek meg kell változnia. És hogy ez megváltozzék, egész sor intézkedést kellett foganatosítani . . . VAS ZOLTÁN polgármester: A város­házán éppen a demokrácia szellemét tekint­ve soha, de soha nem történt egyéni intézke­dés. Az intézkedéseket a törvényhatóság összeüléséig mindig fedi az úgynevezett ta­nácsnoki értekezlet, amelyen részt vesznek a tanácsnokok, az alpolgármesterek és a város polgármestere. Feltétlenül szükség van a kérdések feletti tanácskozásra és arra, hogy az ügyeket a nagy nyilvánosság elé vigyék, mert ismételten és ismételten olyan kérdések merülnek fel, amelyek csakis a nagyközönség, Budapest polgárainak áldozatkészsége segít­ségével valósíthatók meg . . . ELNÖK felkéri Rajk Lászlót, hogy adja elő jelentését: a nemzeti bizottságok az újjá­építés szolgálatában. RAJK LÁSZLÓ . . . beterjeszt egy javas­latot, amely azt a célt szolgálja, hogy mozgó­sítsák az egész magyar társadalmat. . . „Felhívás az ország valamennyi nemzeti bizottságához! A hitlerista bandák leverése után az egész országban megalakultak a nemzeti bizottsá­gok. A városokban és falvakban, szerte az országban hozzáláttak a romok eltakarításá­hoz, a rend megteremtéséhez, a közigazgatás megszervezéséhez. A nemzeti bizottságok el­évülhetetlen érdeme az élet megindítása az egész országban azokban a nehéz időkben, amikor a központi közigazgatás vasút, posta és telefon hiányában nem működhetett. Az új demokratikus Magyarország legfontosabb szervei, az ideiglenes nemzetgyűlés, az új demokratikus magyar közigazgatás létrejöt­tében a nemzeti bizottságoké a fő érdem. A háború befejezésével hazánk új feladat előtt áll. Újjá kell építeni a fasiszták által rombadöntött országot. Minden erőt moz­gósítani kell a felépítés nagy munkájához. Helyre kell állítani a vasútat, hogy a gazda­sági élet vérkeringése meginduljon. Vasút nélkül, szállítás nélkül halálra ítélve az or­szág ipara, éhségre a városok lakossága, tét­lenségre az új magyar kisbirtokosok tömegei. Még az ősz előtt rendbe kell hozni házain­kat, nehogy az országot az eddigi veszteségek után még súlyosabb károsodás érje. Meg kell indítani és minden erővel fokozni a terme­lést, a mezőgazdasági gépeket és szerszámo­kat gyártó üzemeket. Nem szabad előállni annak a helyzetnek, hogy a magyar paraszt emberfeletti munkájának gyümölcse szer­számok híján veszendőbe menjen. A Budapesti Nemzeti Bizottság fennállása óta most másodszor fordul hívó szóval az or­szág összes nemzeti bizottságaihoz. Szeretett fővárosunk felszabadulása után, amikor az éhhalál fenyegette a lakosságot, a mi hívó szavunkra mozdult meg az ország, — meg­mentette Budapestet. Most, amikor új és hatalmas feladat előtt áll az ország, ismét a nemzeti bizottságok­hoz fordulunk, hogy mozgósítsák az ország népét az újjáépítés nagy célja érdekében. Minden faluban, minden városban vegye kezébe a nemzeti bizottság a széles néptö­megek mozgósítását. Értekezleteken és nép­gyűléseken — az összes demokratikus pár­tok bevonásával — világítsák fel az ország egész lakosságát az újjáépítési program cél­kitűzéseiről. Készítsék elő az aratás minél simább lebonyolítását. Legyenek a nemzeti bizottságok a dolgozók állandó serkentői és ellenőrzői. Legyen gondjuk, hogy azok, akik az újjáépítésben leginkább kitűnnek, megkapják jutalmukat. Ne legyen magyar ember, aki az elkövetkező nehéz hónapok­ban tétlenül tölti idejét. Legyen tisztában minden magyar azzal, hogy amilyen mértékben résztvesz az ország újjáépítésében, olyan mértékben erősíti az ország pozícióját az európai népek demokra­tikus közösségében. A Budapesti Nemzeti Bizottság bízik ab­ban, hogy az ország összes nemzeti bizottsá­gai és azokon keresztül az ország egész népe megérti a felhívás jelentőségét, az abban foglaltakat magáévá teszi és hozzálát a fel­adat haladéktalan megvalósításához. Rajk László s. k." Rajk László kéri a Nemzeti Bizottságot, hogy a most felolvasott és a bizottság elnöké­nek átnyújtott javaslatát fogadja el. ELNÖK határozatként kimondja, hogy a BNB a felhívást magáévá teszi, a titkársá­got pedig utasítja, hogy a folyó hó 8-án tar­tandó sajtóértekezleten kérje fel a sajtó kép­viselőit a felhívásnak a napilapok vasárnapi számai első oldalán való közzétételére . . . 29

Next

/
Oldalképek
Tartalom