Budapest, 1975. (13. évfolyam)
3. szám március - Munkával a kongresszusért
Munkával a kongresszusért Az idestova egy esztendeje tartó kongresszusi versenyben nagyszerű eredmények születtek és születnek a népgazdaság minden ágában. A Központi Bizottság 1974. március 19-i ülését követően bontakozott ki ez a nagyméretű mozgalom. Miután nyilvánosságra került, hogy 1975 t a " vaszán tartják az MSZMP XI. kongresszusát, 19 nagyipari és mezőgazdasági üzem kezdeményezésére szinte hetek alatt országos méretűvé terjedtek a példamutató kezdeményezések. Budapesten a kezdeményezők között voltak a Csepel Vas- és Fémművek, az Egyesült Izzó, a Kőbányai Gyógyszerárugyár, a Pamutnyomóipari Vállalat, a Május 1. Ruhagyár, a Kossuth Nyomda, a Távközlési Kutatóintézet és a Híradástechnikai Szövetkezet munkás-kollektívái. A SZOT, a Hazafias Népfront és a KISZ KB április 22-i felhívása után csaknem valamenynyi budapesti vállalatnál, valamint az intézményeknél, a kutatóintézeteknél jelentős felajánlásokat tettek a dolgozók. A kongresszusi és a felszabadulási munkaverseny az elmúlt évekhez viszonyítva szervezettebben indult, az irányítás is magasabb színvonalú volt, a minisztériumokban és a vállalatoknál egyaránt. A központi felhívást követően az ágazati minisztériumok — mindenekelőtt a MÉM, a KPM, a Belkereskedelmi Minisztérium a szakmai szakszervezetekkel egyetértésben irányelveket adtak ki, amelyekben meghatározták a verseny főbb célkitűzéseit, az értékelés szempontjait, a verseny segítésének, összehangolásának módjait; természetesen az ágazat sajátosságainak figyelembevételével. A vállalatok konkrét helyi feladatairól termelési tanácskozásokon és brigádértekezleteken tájékoztatták a dolgozókat. Tehát a központi és a vállalati célkitűzések ismeretében születtek meg a kollektív és az egyéni felajánlások. A dolgozók szinte valamenynyi rétege bekapcsolódott a versenymozgalomba. A verseny széles körű elterjesztésének kezdeményezői, meghatározói ez alkalommal is a szocialista brigádok voltak. Budapesten 1973-ban az ipar, az építőipar és a közlekedés dolgozóinak a fele már munkabrigádokban tevékenykedett. A kongresszusi verseny során a dolgozóknak körülbelül tíz százaléka kapcsolódott be a brigádmozgalomba és új brigádok alakultak. Sok komplex brigád jött létre az elmúlt hónapokban, a fizikai, a műszaki és az adminisztratív dolgozók köréből. Az anyagosztályok vállalták a többletanyag beszerzését, a műszakiak szervezettebb munkával, újításokkal csatlakoztak a mozgalomhoz. Széles körű versenymozgalom A budapesti dolgozók munkafelajánlásai - a KB 1971 decemberi határozatának megfelelően — a X. kongresszus határozatainak végrehajtását, illetve a negyedik ötéves terv minél sikeresebb befejezését tartalmazzák. Eszerint a vállalások elsősorban a termelés szervezettségét, a gazdaságosság és a minőség javítását szolgálják. Ám mindemellett a dolgozók munkakörülményeinek, szociális, egészségügyi ellátottságának fejlesztésére is gondoltak: elhatározták, hogy jobb tisztálkodási, étkezési, utazási körülményeket biztosítanak, sokmindent tesznek a nagycsaládosok és a gyermekes anyák helyzetének javításáért. A centenáriumi évhez hasonlóan számos felajánlást tettek a városfejlesztés érdekében — ebben is a szocialista brigádok járnak az élen. Minden iparágban szinte tömegesen jelentkeztek brigádok bölcsődék, óvodák építésére, iskolák patronálására, játszóterek, parkok, sportpályák létesítésére, fejlesztésére. A budapesti szocialista ipar mintegy 530 vállalata kapcsolódott be a kongresszusi versenymozgalomba, vagyis az állami vállalatok mindegyike, a szövetkezeteknek pedig nagy többsége. A termeléssel kapcsolatos vállalások főként a következőkre terjedtek ki: a többlettermelésre, a termelékenység javítására, az import és hazai anyagokkal való fokozottabb takarékosságra, az energiatakarékosságra, a minőség javítására, a szállítási határidők lerövidítésére, a szervezettség és gazdaságosság fokozására, a nyereség növelésére. Az építőiparban ezek a pontok kiegészültek az építési határidők lerövidítésével, a korszerű technológia terjesztésével s a kapcsolódó beruházások gyorsabb elkészítésével. A versenyben 82 budapesti építőipari vállalat vesz részt: az állami építőipar valamennyi vállalata s az építőipari szövetkezetek többsége. A fővárosi kereskedelem 120 vállalata és szövetkezete csatlakozott a kongresszusi versenymozgalomhoz. A kereskedelmi dolgozók vállalták, hogy színvonalasabban szolgálják ki a vásárlókat, meggyorsítják a bevásárlásokat, bővítik a szolgáltatásokat és az ételforgalmat. A különböző vásárlási igények kielégítése érdekében gyarapítják az előre csomagolt áruk választékát, növelik az úgynevezett olcsó áruk forgalmát, a gépesítés kiterjesztésével pedig gyorsítják, könnyítik az áruszállítást. A budapesti közúti közlekedés és szállítás területéről 31 vállalat csatlakozott a versenymozgalomhoz. A dolgozók felajánlásainak középpontjában a tömegközlekedés javítása, az őszi csúcsforgalom zavartalan lebonyolítása, a szállítóeszközök jobb kihasználása, a forgalmi biztonság növelése, a javítóipari vállalatoknál a jobb minőségű munka állt és áll. A közúti szállításnál az állásidő csökkentése, a szállítási idő lerövidítése szerepelt leggyakrabban a vállalások között, de jelentősek az üzemanyag megtakarítására vonatkozó felajánlások is. A budapesti vasúti közlekedés 85 szolgálati helye illetőleg szervezete kapcsolódott be a versenybe. A felajánlásokban elsősorban a megnövekedett szállítási igények zavartalan kielégítését tűzték ki célul. így például javítják a szervezettséget, a közlekedés biztonságát és a munkaerő célszerű átcsoportosításával, a járművek gazdaságos használatával is törekednek a menetrendek pontos betartására. A verseny folyamán megélén-5
