Budapest, 1975. (13. évfolyam)

1. szám január - Testnevelés és sport

Testnevelés és sport A főváros fontos szerepet tölt be a magyar testnevelési és sportmozgalomban. Az ország összes sportegyesületének 17%-a, a sportegyesületi tagok negyedrésze, atömegsportokban résztvevők több mint egyharmada Budapesten van. A versenysportban részt vevők 25%-a s az élsportolók háromnegyed része is itt található. A müncheni nyári olimpiai játékokon 226 pontból 194-et fővárosi sportolók szereztek. Budapest testnevelésének és sportjának állapota tehát jelentős hatással van egész sportmozgalmunkra. Az elmúlt időszakban a testnevelés és a sportmozgalom irányítóira a következő feladatok megoldása hárult: — a lakosság és az ifjúság testnevelési és sportolási kedvének felkeltése, a meglevő igények mind szélesebb körű kielégítése; — a tanulóifjúság testedzésének és sportjának dinamikusabb fejlesztése a tömeg- és versenysport helyes arányainak kialakításával; — a sportszervek, sportegyesületek színvonalasabb munkájával elősegíteni a nemzetközi szintű magyar sporteredmények megtartását és fokozását; — az utánpótlás-nevelés tervszerű fejlesztése, a versenysport igényeinek megfelelően; — a testnevelés és a sport fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi, dologi feltételek biztosítása, tervszerű felhasználása. Kapcsos Lajosné, a Budapesti Testnevelési és Sporthivatal elnökének beszámolója alapján ismertetjük, hol tart jelenleg a fővárosi testnevelés és sport a fenti célkitűzések megvalósításában. Sportszervek és sportegyesületek Elmondhatjuk, hogy az elmúlt négy évben tervszerűbb lett az irányító munka, növekedett a sportszervek és sportegyesületek önállósága, bővült hatáskörük. A megnövekedett jog- és hatáskör, a nagyobb önállóság kedvezően befolyásolta a budapesti sportmozgalom fejlődését; bár sok helyütt, kiváltképpen a sportegyesületi munkában visszaéltek az önállósággal, illetőleg erősödött az a törekvés, hogy a helyi érdekeket az országos sportpolitikai törekvések elé helyezzék. Viszont jó az együttműködés a sportélethez kapcsolódó állami, társadalmi és szövetkezeti szervekkel. Ez érezhető a közös akciók, események rendezésekor, a sporttevékenység anyagi támogatásában, sportlétesítmények építésében stb. A sportági szakszövetségek nélkülözhetetlen szerepet töltenek be a budapesti sportmozgalomban. A 27 szakszövetség munkáját társadalmi alapon végzi, de mindegyik kinevezett elnökséggel, ügyrend szerint, éves munkaprogram alapján dolgozik. Energiájukat csaknem teljesen leköti a versenyek, bajnokságok szervezése, s a sportág adminisztratív feladatainak ellátása. Hétről hétre több száz mérkőzést, sportrendezvényt készítenek elő s bonyolítanak le, ezért szakmai segítségnyújtásra, ellenőrzésre alig képesek. Ezekben a sportági szakszövetségekben főként idős társadalmi munkások tevékenykednek, a fiatalok nem áldoznak ennyit szabadidejükből társadalmi munkára. Az elmúlt években tovább fejlődött a kerületi testnevelési és sportfelügyelőségek munkája. Eredményesen foglalkoznak területük szerteágazó feladataival. Szervezik a tömegversenyeket, irányítják a sportegyesületeket, többségük szorosan együttműködik a kerület állami és társadalmi szerveivel. Növekedett a kerületekben a kezdeményező készség, különösen a lakóhelyi sportolást illetően. Sok kerületben értékes kezdeményezések születtek a tömegakciók szervezésében, az új versenyzési formák meghonosításában. A sportegyesületek száma tovább csökkent az elmúlt négy esztendőben. 1970-ben 772, jelenleg 742 sportegyesület működik, 294 ezer taggal. A tagság kb. egyharmada csak anyagilag és erkölcsileg támogatja egyesületét, aktív sporttevékenységet nem folytat. A sportegyesületek és szakosztályok számának csökkenése főként a vállalatok összevonásával, sportegyesületi fúziókkal s a működési feltételek hiányával magyarázható. A 19 legnagyobb sportegyesületben koncentrálódik a szakmai és anyagi erők nagy része. 1973-tól, a sportirányítás átszervezése óta közülük hét - az FTC, Vasas, Ü. Dózsa, Bp. Honvéd, Bp. Spartacus, BVSC, Csepel SC -az OTSH elnökének közvetlen irányítása alatt, kiemelten tevékenykedik. A kiemelés ellenére ezek az egyesületek több szakmai kérdésben továbbra is a BTS-hez kapcsolódnak. Például igazolásuk, átigazolásuk, nyilvántartásuk, versenyeztetésük nem kevés feladatot ró a szakszövetségekre és a BTS apparátusára. Meg kell mondani, hogy sportegyesületeink még csak részben felelnek meg a követelményeknek. Hatásuk nem terjed ki egész működési területükre. Szemléletbeli problémák és a feltételek hiánya miatt többségük csak néhány sportágban működő szakosztály munkájának szervezésével, ügyintézésével foglalkozik. Ezért gyakori, hogy a munkahelyeken a dolgozók alkalomszerű tömegversenyeit a KISZ-szervezet, vagy a szakszervezeti bizottság kezdeményezi. Itt az ideje a sportegyesületi munka korszerűsítésének, a feladatok pontosabb meghatározásának, a helyi szervek közötti jobb munkamegosztásnak, a szervezeti keretek felülvizsgálatának és módosításának. Tömegnevelés és tömegsport A főváros lakossága, ifjúsága körében több tényező hatására a legutóbbi esztendőkben növekedett a testedzés és a sportolás iránti kedv. Alig csökkent azonban a feszültség az igények és a lehetőségek között. A tanulóifjúság körében végzett egészségügyi vizsgálatok adatai például arra figyelmeztetnek, hogy bizonyos negatív szervi elváltozások a mozgáshiányra vezethetők vissza. A vezető párt- és állami szervek ösztönzésére erősödik a társadalmi összefogás és tenniakarás, mind szélesebb körben ismerik fel a A képek a Testnevelési Főiskolán készültek (Csigó László felvételei) 10