Budapest, 1975. (13. évfolyam)

1. szám január - Testnevelés és sport

mozgás, a testedzés szerepét a modern ember életében. A testedzés hagyományos versenyszerű formáiban, a hétről hétre szervezett bajnokságokon több tízezer budapesti — főleg fiatal — vesz részt. Az üzemek, vállalatok, intézmények dolgozói részére meghirdetett munkahelyi spartakiád versenyek népszerűségét mutatja, hogy évről évre többen kapcsolódnak be a különböző sportágak küzdelmeibe. A szakszervezetek, a KISZ, az MHSZ, az OKI SZ által kiírt hagyományos kupák, a szakszervezeti kollégiumi bajnokságok gyarapították a testedzési és sportolási lehetőségeket. 500-nál több munkahelyi sportbizottságban 2400 szakszervezeti aktíva dolgozik; segítik az egészséges életmódra nevelést, a szemléletformálást, kezdeményezik a munkahelyi testnevelés elterjesztését, fejlesztését. A testedzés kötetlen, nem versenyszerű formái közül legnépszerűbb a természetjárás. Sokan keresnek felüdülést, kikapcsolódást a különböző túrákon, kirándulásokon, melyeket a természetbarát szövetségek és szakosztályok, a szakszervezeti és ifjúsági csoportok kezdeményeznek. Az autós, motoros, kerékpáros, vízi-és sítúrázok száma is növekszik. Ismét népszerűek a lakótelepi grund-bajnokságok, amelyekben 1970-ben kb. 900-an, 1973-ban már mintegy 13 ezren vettek részt. Néhány kerületben évek óta egészségügyi tanfolyamokat tartanak a dolgozó nőknek és háziasszonyoknak. A centenárium évében a különböző tömegversenyeken 200 ezren vettek részt. Az elmúlt időszakban számos új kezdeményezés, mozgalom indult a fővárosban. A XIV. és a XVI. kerületben tanácsi körzetek közötti versenysorozat, a XX. kerületben a Turner Kálmán-tömegverseny, a XXI. kerületben a Kormos László-emlékversenysorozat indult. A IX. kerületben a László Kórház sporttelepén létrehozott lakóhelyi testnevelési központnak egy év alatt ötezernél több látogatója volt. A nagyobb lakótelepeken és játszótereken a fővárosi és a kerületi tanácsok által az utóbbi években épített labda- és tekepályákon, asztalitenisz- és sakkasztalokon egyre több fiatal és idősebb ember sportol, játszik. A Szabadsághegyen, a Normafa mellett és több kerületben téli-nyári pályákat, parkokat alakítottak ki, bővítve a síelési és egyéb mozgási lehetőségeket. A lakosság testnevelése és sportolása terén történt előrehaladás ellenére még mindig problémát okoz, hogy a legtöbb sportegyesületben lebecsülik a tömegsporttal való foglalkozást, tevékenységük a szakosztályok kereteire szűkül. A szakosztályok pedig nem alkalmasak a lakosság rendszeres foglalkoztatására. A helyi gazdasági vezetés és a tömegszervezetek sok helyen nem biztosítják a sportolási lehetőségeket ; néhol úgy vélik, csak a sportszervek érdeke, hogy minél több ember sportoljon. Kevés a pálya, emiatt a természet nyújtotta lehetőségek a legalkalmasabbak nagy tömegek mozgásigényeinek kielégítésére. A fővárosban és környékén a kirándulóhelyek kulturálatlansága, a vendéglátóipar szervezetlensége, a nehézkes közlekedés azonban még sok embert elriaszt. A lakosság tömegsport-foglalkoztatására alkalmasak a sportegyesületi létesítmények, a főváros játszóterei, parkjai és kitűnő természeti adottságai. A tervidőszak kezdetén a BTS ajánlást tett a tömegtestnevelési és sportlétesítmény-hálózat fejlesztésére, egyrészt a lakótelepülések beépítettségének fellazítására, másrészt az épülő lakótelepek sportpályákkal történő ellátására. Ez a folyamat lassan indult; ugrásszerű növekedést jelentett, hogy 1974-ben 51 kispálya épült a fővárosban, főként társadalmi munkában. Sport — tanórán kívül Az iskolai testnevelés és sport fejlődése, helyzetének alakulása elsősorban nevelési, személyiségformáló és képességfejlesztő hatása révén kiemelkedő jelentőségű. Egyre nagyobb szerepe van az iskolás korú fiatalok egészségi állapotának megőrzésében, illetve javításában. Az iskolák tanórán kívüli sportjának szervezése attól függ, adottak-e a feltételek: tornaterem, sportudvar, testnevelőtanár stb. A létesítmények, a felszereltség, a működési költségek jelenleg nem teszik lehetővé a tanulók 11