Budapest, 1975. (13. évfolyam)

3. szám március - A címlapon: A Moszkva téri metróállomás épülete (Csigó László felvétele)

XIII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 1975 MÁRCIUS A FŰVÁROS FOLYÓIRATA A szerkesztő bizottság elnöke: FARKASINSZKY LAJOS, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese Főszerkesztő: MESTERHÁZI LAJOS Főszerkesztőhelyettes: KATONA ÉVA A szerkesztőség címe: 1014 Budapest l. Országház u. 20. Telefon: 351-918 Kiadja: A HÍRLAPKIADÓ VÁLLALAT VIII. Blaha Lujza tér 3. Postacím: 1959 Budapest Telefon: 343-100 Felelős kiadó: CSOLLÁNY FERENC 75.0142 Athenaeum Nyomda 1073 Budapest VII. Lenin krt. 7 Telefon: 229-450 Felelős vezető: SOPRONI BÉLA vezérigazgató Terjeszti: a Magyar Posta Posta Központi Hírlap Iroda Budapest, V. József nádor tér 1. sz. Telefon: 180-850 Postacím: 1900 Budapest Index: 25151 Megjelenik minden hónap elején. Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Iroda címén. Előfizetési díj: negyedévre 30,— Ft,félévre 60,- Ft, egy évre 120,- Ft. Szerkesztőségi fogadóórák: hétfőn 10—13 óráig VII. Lenin krt. 5. I. em. Telefon: 223-896 Olvasószerkesztő: KÖVENDI JUDIT Képszerkesztő: SEBŐK MAGDA A lap íves mélynyomással készül A TARTALOMBÓL: A főváros 1975. évi aranyérmesei 4 Munkával a kongresszusért ... 5 Bertalan János-Dr. Berti Béla: Budapest háromévtizedes fejlődése 11 Gábor István: A Károlyi-palota 14 Urbanizálódó ország I. Fekete Gábor: A 900 éves Szolnok 18 Vargha Balázs: Illés Endre találatai 3 22 Dr. Koós Judit h: Tury Mária művészete 24 Hajdú Tibor: Károlyi Mihály hazatérése . . . 28 Pest-budai szállók emlékeiből 4. Konrádyné Gálos Magda dr.: A Pannónia, a Hungária, a Margitszigeti Nagyszálló . . 38 A címlapon: A Moszkva téri metróállomás épülete (Csigó László felvétele) A hátsó boritón: Id. Lucas Cranach: Szerelmes agg nő és az ifjú {Schiller Alfréd reprodukciója). A Szépművészeti Múzeum tulajdona Szerkesztő bizottság: BUZA BARNA szobrászművész; FEKETE GYULA író; GARAI GÁBOR költő; GRANASZTÓI PÁL építész; Dr. HORVÁTH MIKLÓS, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója; PATAKI JÁNOS, az MSZMP Budapesti Bizottság Agit.-prop. osztályának vezetője; RÉVÉSZ FERENC, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár igazgatója; Dr. SÁGVÁRI ÁGNES, a Fővárosi Levéltár igazgatója; SZILÁGYI LAJOS építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes; Dr. TRAUTMANN REZSŐ ny. miniszter, a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságának elnöke Országos felelősséggel Aküszöbönálló XI. Pártkongresszust megelőző hónapokban a budapesti kommunisták taggyűlések százain vitatták meg a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának kongresszusi Irányelveit. Ezeknek a jó légkörű, mozgalmas és tartalmas tanácskozásoknak fő mozzanatai a napi sajtó beszámolóiból, munkahelyi beszélgetésekből, a rádióból és a televízióból a legszélesebb közönség körében általában ismertek, és további gondolkodásra késztettek minden, a közügyek iránt érdeklődő embert. Úgy véljük: jól szolgáljuk lapunk programját és olvasóinkat, ha megkíséreljük összefoglalni a 200 000 budapesti kommunista vitáin fölmerült legfontosabb elvi kérdéseket. Az eszmecserék olyan problémák körül alakultak ki, amelyek egész közéletünk fő irányvonalát határozzák meg. A párttaggyűlések a tudatosság, a politikai érettség növelésének voltak fórumai, az ott kialakuló állásfoglalások a jól átgondolt politika alapján az egységes cselekvésre is ösztönöznek. Tanulságaik alkalmat adnak rá, hogy magasabb szinten tudatosítsuk azt a politikát, amelyet a gyakorlatban vállalunk és képviselünk. Budapest kommunistái egyetértettek a X. kongresszusi határozatok végrehajtásának az Irányelvekben megfogalmazott értékelésével. Megállapították, hogy az utóbbi négy esztendő eredményei jól bevált politika sikerét jelzik. Saját tapasztalataikkal erősítették meg az Irányelvek szavait, melyek szerint „a párt politikája kiállta a gyakorlat próbáját: cselekvő támogatásra talált a munkásosztályban, a termelőszövetkezeti parasztságban, az értelmiségben, az egész népben." Egyetértéssel fogadták az Irányelvek értékelését a nemzetközi helyzettel, külpolitikánk fő irányával és feladataival kapcsolatban. Vagyis, hogy tovább erősödik az a folyamat, amelynek során az erőviszonyok egyre inkább a szocializmus javára változtak, és hogy „jelenleg a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének jegyében fordulat megy végbe a nemzetközi helyzetben a hidegháború korszakából a politikai, valamint a kölcsönösen előnyös gazdasági, műszaki, tudományos és kulturális együttműködés felé." De elhangzottak észrevételek arra vonatkozóan is, hogy az enyhülési folyamat egyoldalú túlhangsúlyozása illúziókat is ébreszthet, tehát tudomásul kell vennünk: az enyhülés harc kérdése is. Korunk jellemző irányzatán és a hosszú idő alatt kialakult erőviszonyokon nem változtat ugyan egyes hidegháborús körök heves ellenállása, és az sem, hogy a tőkésvilág gazdasági és politikai megrázkódtatásai több országban aktivizálták a jobboldalt, de figyelmeztet a szocialista külpolitika összehangoltságának — mint a nemzetközi erőviszonyok fontos meghatározójának — jelentőségére. Az Irányelvekből kitűnik, hogy a MSZMP mint eddig, a jövőben is politikája alapjának tekinti a Szovjetunió Kommunista Pártjával való testvéri viszonyt. A budapesti taggyűlések hozzászólói ezt a leghatározottabb egyetértéssel hangsúlyozták. Az Októberi Forradalom országának köszönjük harminc évvel ezelőtt történt nemzeti felszabadulásunkat, példája és szövetsége segítségével értük el társadalmi és gazdasági eredményeinket; ez a szövetség elsőrendű nemzeti és nemzetközi érdekünk. Az Irányelvekkel egybehangzóan utasították vissza a felszólalók a szocialista országok és a nemzetközi kommunista mozgalom egységére különösen veszélyes soviniszta, nacionalista és szovjetellenes nézeteket. És megbélyegezték a maoista vezetés álláspontját és törekvését, amely eltorzítja a nemzetközi osztályharc valódi tartalmát és céljait. 107