Budapest, 1974. (12. évfolyam)

1. szám január - A budapesti általános iskolák jövője I.

A testi neveléssel tágabb értelemben sem lehetünk elégedettek: a tanulók keveset dolgoznak, ritkán tartózkodnak friss levegőn, a nagyvárosi életmódnak a fejlődő szervezetre ártalmas hatását nem ellensúlyozzák eléggé kirándulások, táborozások, sportszerű életmód, még kevésbé rendszeres sportolás. (Nyári úttörő-táborozáson a tanulóknak csupán 13,7%-a vett részt.) A testi nevelésre vonatkozó novemberi vb-határozat végrehajtása az iskolai gyakorlat ismételt felülvizsgálatát eredményezte. Az iskolaotthonos osztályok és napközis csoportok szervezésekor szem előtt tartják, hogy a gyermekek napirendjében megfelelő helyet és időt kapjon a testmozgás, a szabad levegőn való tartózkodás. Emelkedett a testnevelési tagozatú általános iskolák száma: ma már 26 iskolában 133 csoportban 3385 tanuló vesz részt az emelt óraszámú szakosított tantervű testnevelésben. Nem javultak azonban kielégítő mértékben a testi nevelés tárgyi feltételei. Az új városrészekben (III., XI., XIV., XV. kerületekben) épülő iskolák már a korszerű követelményeknek megfelelő számú és méretű tornateremmel, sportudvarral készülnek. A kerületi tanácsok is erőfeszítéseket tesznek a tanórai és tanórán kívüli testnevelési lehetőségek növelésére (I., II., VIII., IX., XIII., XIV., XXI. kerületek). 42 általános iskolában azonban egyáltalán nincs tornaterem, a tanulók egyötöde csak szükségtornatermekben részesül testnevelésben. Kevés az iskolai sportudvar, és költségvetési fedezet híján nincsenek is megfelelően karbantartva. Javultak az úszásoktatás feltételei. A tanácsi fenntartású tanmedencék száma a negyedik ötéves terv végére 13 lesz, s ezzel mintegy 15 000 tanuló kötelező úszásoktatását lehet megvalósítani. Az esztétikai, művészeti nevelés terén jelentős az előrelépés. Az ének-zene tagozatú általános iskolák száma 39. Bennük a magasfokú zenei nevelésben részesülő tanulók száma csaknem 8000. A zeneiskolák szervezete eredményesen épít az általános iskolai előképzésre. A közösségi és esztétikai nevelés igen fontos eszközei az iskolai énekkarok; nevelési értékük szemléletesen nyilatkozik meg a nemzetközi mércével is magas színvonalúnak tekinthető ifjúsági hangversenyeken. Az irodalom tanítás sokat fejlődött módszereiben, s egyre eredményesebben járul hozzá a tanulók esztétikai érzékének, ízlésének fejlesztéséhez. A képzőművészeti nevelés, a térlátást fejlesztő rajztanítás kiemelkedő eredményeket is produkált (nemzetközi és hazai gyermekrajz-kiállítások sikerei), de sem ez, sem az irodalmi ízlésfejlesztés nem éri el a zenei nevelés hatásfokát. Kiemelkedő jelentősége van annak, hogy a művészeti nevelés különböző formáinak az ifjúsági mozgalom a természetes kerete. Az ünnepségek, a kulturális versenyek, a gyermekrajz-pályázatok, kiállítások, a művészeti szakkörök, az irodalmi szakkörök eredményesen ösztönöznek a szabadidő kulturált felhasználására. A kerületi művelődési házak — különösen az egységes kerületi művelődésügyi osztályok szervezése után — egyre nagyobb segítséget, lehetőséget nyújtanak kulturális programjaikkal a tanulók szabadidejének megszervezéséhez. Az oktató munka A tanulók tudása, az ismeretek gyakorlati alkalmazásának képessége fejlődik. Eredmények mutatkoznak az alapkészségek fejlettségében. Az alsó tagozatban végzett lelkiismeretes pedagógiai munka következtében javult az olvasási és a helyesírási készség. A matematika tanításának módszerbeli korszerűsítése erőteljesen fejleszti a tanulók gondolkodóképességét. A pedagógiai gyakorlatban egyre tudatosabbá válik a tanulók aktivitásának, önálló tevékenységének fejlesztése. Az általános iskolai oktató-nevelő munka hatékonyságának fokozása érdekében egyrészt a Művelődésügyi Minisztérium, másrészt a Művelődésügyi Főosztály irányításával számos módszertani kísérlet folyt, melyeknek eredményei a pedagógusok szervezett továbbképzésén, a pedagógiai szaksajtóban való publikálás és fővárosi kiadványok útján váltak széleskörűen ismertté. A jelenleg mintegy 250 iskolában folyó 117 pedagógiai kísérlet azonban sok, számukat csökkenteni szükséges. Az alsó tagozaton elért eredmények ellenére a szóbeli és írásbeli kifejező készség a felső tagozaton nem fejlődik töretlenül. Itt már nem fordítanak elég gondot az alapkészségek rendszeres gyakoroltatására. A nevelők egy része (bár kisebb hányada) elavult módszerekkel dolgozik, túlterheli a gyereket, vagy nem követel megfelelő erőfeszítést a tanórai és tanórán kívüli önálló tanulásban. Mindkét hiba nehezen helyrehozható károkat okoz a gyermekek rendszeres munkára nevelésében. A Művelődésügyi Minisztérium a pedagógiai munka hatásfokának növelése, a tanulók túlterhelésének enyhítése érdekében kiadta a tantervi anyag csökkentésére vonatkozó utasí-Egy osztályteremre jutó tanulók száma a fővárosi kerületekben Kerület 1968/69 1969/70 1970/71 1971/72 1972/73 I. 40,3 35,8 32,8 32,1 31,3 II. 45,1 41,2 40,8 40,5 39,9 III. 29,1 26,6 26,2 26,3 25,7 IV. 40,6 38,3 38,2 35,5 30,2 V. 45,0 41,1 34,6 33,2 32,2 VI. 39,1 35,7 33,9 32,5 29,9 VII. 39,8 35,4 33,1 31,4 29,4 VIII. 40,4 38,9 35,2 34,6 30,6 IX. 38,6 34,6 31,4 30,0 30,4 X. 36,6 34,4 31,6 30,2 28,8 XI. 44,2 41,9 40,7 38,5 34,6 XII. 41,0 37,2 40,6 40,0 38,4 XIII. 50,2 48,6 44,3 41,8 39,8 XIV. 41,2 36,9 34,4 32,2 32,0 XV. 39,8 35,3 33,6 32,9 35,7 XVI. 43,5 38,7 37,2 36,3 36,2 XVII. 44,4 42,5 41,0 41,5 41,3 XVIII. 49,8 46,5 46,3 46,5 44,7 XIX. 44,2 40,7 40,2 38,3 35,7 XX. 46,8 43,9 40,4 38,4 34,5 XXI. 53,9 50,7 48,9 48,7 46,5 XXII. 42,5 40,0 39,5 38,2 38,5 Összesen 41,91 38,78 36,7 35,46 33,89 7 A Kerék utcai általános iskola tornatermében