Budapest, 1974. (12. évfolyam)

1. szám január - A budapesti általános iskolák jövője I.

tást, amely lehetővé teszi a pedagógiai és módszertani kultúra további fejlesztését. A tananyagcsökkentő intézkedés előkészítésében és kidolgozásában a főváros pedagógusai is tevékenyen részt vettek. Az általános iskola általánossá válása Jelenleg az általános iskolát tanköteles koron belül elvégzők aránya a fővárosban 97,8%. A bukások elleni következetes küzdelem eredményeképpen jelenleg a tanulóknak már csak 0,9%-a kényszerült osztályt ismételni, az 1962-es 2,2%-hoz képest. A tapasztalatok szerint a sikeres, illetve sikertelen iskolakezdés okainak jelentős része az iskoláskor előtti szakaszból származik. Az iskolába kerülő gyermekek pedagógiai és pszichológiai vizsgálatai azt mutatják, hogy az óvodába járt gyermekek 94,3%-a bizonyult iskolaérettnek, az óvodába nem jártaknak viszont csak 84,3%-a. Ezért lényeges kérdés az iskolai életre való előkészítés. Az óvónők és tanítók közös továbbképzési rendszerben sajátították el az átmenet megoldásának módszereit. Az iskolai életbe való beilleszkedés megkönnyítése céljából 1970-től kezdődően az óvodai nevelésben nem részesülők számára iskolaelőkészítő foglalkozások szervezésére került sor. Az előkészítő foglalkozásokon részt vett gyermekek száma 3 év alatt 1051-ről 2704-re emelkedett. (Az első osztályosok 15%-a.) Gyakran okoz iskolai kudarcot a tanulók beszédhibája, mert megnehezíti az írás, olvasás eredményes elsajátítását. Tovább fejlődött a beszédjavító tevékenység, kialakult a kerületi logopédus-hálózat, a beszédhibák leküzdését már óvodáskorban megkezdik. Jelenleg több mint 2000 óvodás és általános iskolás korú gyermek részesül rendszeresen be"édképzésben. Az általános iskola sikeres elvégzését célzó törekvések szerves része az iskolaérettségi vizsgálatok fővárosi rendszerének kiépítése. Az első osztályos tanulók bukási aránya hosszú évekre visszamenően évi 2,5—3% között mozgott, mert a bukott tanulók egy része gyógypedagógiai nevelésre szorult volna, másik részük vagy fizikailag vagy értelmi fejletlensége miatt nem volt még iskolaérett. A bukás okozta kudarc, az iskolával szemben kialakult negatív érzelem végigkísérte a gyermeket egész iskolai életén, és nem egyszer meghiúsította az általános iskola elvégzését. Ezért az 1970/71. tanévtől kezdve gondos vizsgálat előzi meg az iskolába lépést. A tanulók testi és szellemi fejlettségüknek megfelelően differenciáltan kezdik meg az iskolai munkát. Az iskolaérett tanulók a normál első osztályba kerülnek; a szellemileg ép, de a fejlődésben valamilyen okból visszamaradott gyermekek: az ún. „iskolaéretlenek" speciális módszerekkel dolgozó osztályokban tanulnak, ahol kisebb létszámú — 12—15 fős — csoportokban foglalkoznak velük és megszüntetik lemaradásukat; az értelmi fogyatékosok — akiket eddig csak az első osztály végén bekövetkezett bukás után lehetett gyógypedagógiai nevelésben részesíteni — most közvetlenül a kisegítő iskolákba kerülnek. Az érzékszervi fogyatékos gyermekeket a megfelelő intézetekbe irányítják; a fejlődésben erősen visszamaradok egy év felmentést kapnak az iskolábajárás alól. A differenciált iskolakezdéssel sikerült elérni, hogy az első osztályok bukási aránya 0,8%-ra csökkent. Az iskolára való előkészítés, a differenciált iskolakezdés, a korrekciós nevelés fenti rendszere együttesen szolgálták azt a célt, hogy a hátrányos művelődési helyzet különbségei lehetőleg már az iskoláskor előtt vagy az iskolai élet kezdetén minél eredményesebben kiegyenlítődjenek; és az általános iskola tanköteles koron belüli elvégeztetése reális igény lehessen. Az egyéni képességek fejlesztése Az egységes általános iskolán belül is feladat a pedagógiai munka differenciált kereteinek megszervezése. Ennek egyik formájaként alakult ki a szakosított tantervű osztályok rendszere, mely jelenleg a tanulók 18,2%-át foglalja magában. A szakosított tantervűosztályoktanulmányi eredménye általában jobb, mintáz általános tantervűeké. Ennek oka nemcsak a tagozatos tárgy nagyobb óraszámú, elmélyültebb tanulása, hanem az is, hogy a tagozatos osztályokban általában a jobb nevelők tanítanak, és hogy a gyermekeiket tagozatos osztályokba küldő családok többnyire magasabb iskolázottságúak. A tagozatos osztályok negatív hatása, hogy az idegen nyelvi, a matematikai tagozatokban a többnyire értelmiségi családok gyermekei növelik előnyüket a Magyaróra a könyvtárban 8