Budapest, 1974. (12. évfolyam)

11. szám november - Román Kálmán: A régi pesti bulvársajtó

kesztőségi szobák mennyezetén, Nádas megvált a laptól, hogy A Nap-ot is felülmúló szenzációs leleplezéseket közöljön saját hetilapjában, a Pesti Futárban. Lapját elsőként tiltotta be 1938-ban a fasiszta Imrédy-kormány. Az Est-konszern Hatodik évi fennállásakor komoly versenytársat kapott A Nap. Nagyszabású előzetes reklámkampány után, 1910 áprilisában megjelent az Az Est. ,,Az utca újságja akarunk lenni, az utca mindenkié", közölték az első lapszámban. A főszerkesztőtulajdonos Miklós Andor kitűnő újságszervezőnek bizonyult. Maga köré gyűjtötte a legjobb tollú újságírókat, hírneves írókat, s tartalomban, a riportázsban, a tipográfiában olyan újszerű lapot adott közre, amelyre csakhamar mindenütt felfigyeltek. Az Az Est példányszáma annyira nőtt, hogy egyidejűleg két nyomda rotációs gépein állították elő. Miklós Andor rövidesen a legelterjedtebb újság főszerkesztője, a leggazdagabb laptulajdonos. Megvásárolja az anyagiakban szűkölködő Pesti Naplót, a késő délután megjelenő Magyarországot, az Athenaeumot és egyéb vállalatokat. Abban az időben valamennyi napilap — tekintélye és elterjedtsége szerint — bizonyos összeget kapott a bankoktól, a vállalatoktól közgyűlési közleményeik közzétételéért. Az Est-konszern megalakulása után a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Az Est számára felajánlotta a korábban is folyósított összeget, 15 000 pengőt, de lényegesen kevesebbet a Pesti Napló és a Magyarország részére. Az Estkonszern ezt nem fogadta el; ragaszkodott egységesen mindhárom lap-részére a 15 000 pengő közleményi díjhoz. Hónapokig dúlt a harc, végül is Az Est győzött. 1915. december elsején este fél hétkor a rikkancsok új lapnevet kiáltanak a pesti utcákon: a 8 Órai Újság-ét. Noha a lap első számában azt ígéri, hogy „pártokon és érdekcsoportokon kívül áll",az első számból is kitetszik: nagyon is közel áll a kormánypárthoz. 1917 őszén, az első világháború tombolása idején jelent meg a Déli Hírlap. Nem szenzációvadász, de élénk, tartalmas, jól tördelt lap, könyvkritikát is közöl, ami bulvárlapnál ritkaság. Karinthy Frigyes, Hunyady Sándor, Zilahy Lajos, Szini Gyula neve jelzi a könyvismertetéseket, Krúdy Gyula novellája mellett. Idézetek egy lapszám cikkeiből: Razzia az Unió kávéházban. A rendőrség szétrobbantotta a zugtőzsdéseket. Víztelen nap. Kéjgyilkosság. Két napra bezárják a tőzsdét. A Kereskedelmi Múzeum igazgatóját tartós szabadságra küldték. A kereskedők csak uzsoraáron adnak tüzelőfát. Maximálják a hónapos szobák bérét. Tisztviselő-sztrájk. Elkeseredett esetek a villamosmegálló helyeken. Cipő-razzia. Bármennyire törekedett is az ellenzéki beállítottságú lap versenyre kelni Az Esttel, törekvését nem koronázta siker. Az újság rövid életű volt. 1919. március 21-től a Kommunisták Magyarországi Pártja délutáni lapjaként jelent meg az addig reggeli lap, a Vörös Újság. Legfőbb cikkeit Alpári Gyula, Bolgár Elek, Lukács György, Rákos Ferenc és Révai József írták. 1919. augusztus 21-től — a román megszállás idején — a királyi román cenzúra előzetes jóváhagyásával jelent meg az Esti Hírek. A lap első oldalán feltűnő betűkkel közli, hogy érvénytelen a kormányzatnak a hivatalos lapban, a Budapesti Közlönyben meghirdetett statárium-rendelete, minthogy ilyen hirdetmény közzétételére csakis a román parancsnokságnak van joga. A lap közli Friedrich István miniszterelnök nyilatkozatát: ,,A fehér terrorról elterjedt hírek túlzottak, de szomorúan kell elismernem, hogy különösen a Dunántúl több helyén a népítélet kegyetlenül végzett a bolseviki rémuralom exponenseivel, s bár a rendőrségen és a fogházakban történtek is kisebb erőszakosságok, mégsem lehet beszélni Budapesten fehér terrorról. . ." Lapbetiltás egy interjú miatt „A dolgozók független, bátor, harcos újságja! Vasárnapi Déli Hírlap!" — kiáltották a főváros belterületén a rikkancsok, a munkáslakta negyedekben az önkéntes munkásgárda tagjai 1921-ben. A lap valóban bátorhangú cikkeket, friss értesüléseket közölt. Nagy feltűnést keltett az 1921. június 5-i számban a „Beszélgetés Berlinben Lenin öccsével Leninről és sok másról" című tudósítás. Nyomban az újság megjelenése után gróf Bethlen István miniszterelnök keménykezű belügyminisztere, Ráday Egon gróf a lapot betiltotta. Viharos belpolitikai küzdelmek és infláció közepette jelent meg az új, harcosnak ígérkező késő délutáni lap, az Esti Kurir. Főszerkesztője: Rassay Károly. „Lendvai-Lechner — olvassuk egy tudósításban — bejelenti a programot a szegedi fajvédők zászlóbontó gyűlésén; az elhangzott beszéd jórésze nem bírja el a nyomdafestéket". Az Esti Kurir rendőri riportere pillantotta meg a Duna-parton Somogyi és Bacsó holttestét. Az újság a húszas és a harmincas évek népszerű délutáni napilapja volt. 1923-ban és 24-ben jelent meg a közelmúltban elhunyt Balassa Imre író, zeneesztéta szerkesztésében az Esti Elet című napilap. A főváros esti látványosságainak részletes ismertetésén kívül riportot közölt. A Mai Nap 1924. augusztus 25-étől kezdetben délután 4 órakor, később délelőtt fél tizenegykor jelent meg. Az újság hasonlított szenzációhajhász bulvárlaptársaihoz. A Somogyi—Bacsó gyilkosságról 1925. június másodikától déli lapként jelent meg a korábban reggeli újság, a Magyar Hírlap. Szenzációt közölt mindjárt az első szám. „Nagy tanácskozás a főkapitányságon és az ügyészségen Beniczky Ödön ügyében. Az ellenzék esetleg zárt ülésen teszi szóvá a Somogyi—Bacsó gyilkosság ügyét. Beniczky az ügyészség fogházában . . . Beniczky Ödön volt belügyminiszter, aki hosszas huzavona után megkapta a hivatali titoktartás alóli felmentést, vallott. Vallomását írásban nyújtotta át a budapesti I. vegyes dandárparancsnokság ügyészének, egyben azonban átadta az Az Újságnak is, amely azt pünkösdi lapszámában szó szerinti szöveggel közölte. Beniczky vallomásának adatai óriási feltűnést keltettek. Az Az Újság pünkösdi száma azonban csak egy-két óra hoszszat állott a közönség rendelkezésére, mert a vizsgálóbíró a királyi ügyészség indítványára a büntető perrendtartás 587. §-a alapján már a kora reggeli órákban elrendelte a lap elkobzását tiltott közlés és kormányzósértés vétsége miatt. Beniczky ellen pedig hamis vád, kormányzósértés és hivatali titoktartás megsértésének vétsége címén indult eljárás". (A betiltott Az Újság helyett hat hét elteltével Újság címen indult új napilap.) A húszas-harmincas években egymás után jelentek meg a fasiszta politika bulvártermékei is. A polgári sajtó napközi orgánumai csak a harmincas évek közepén fordultak szembe az erősödő fasiszta veszéllyel, a közelgő háborús rémuralom előkészítőivel. A hatóságok e lapok létezését számtalan intézkedéssel nehezítették. Nem ritkán hosszabb-rövidebb időre megvonták az utcai terjesztés jogát. Sok újságírót tiltott közlés, becsületsértés és rágalmazás címén perbevontak, szabadságvesztéssel sújtottak, nagyobb összegű pénzbüntetésre ítéltek. Szabadság, Világosság Még hallatszott a fegyverropogás, az ágyúdörgés Budáról, amikor 1945. január 20-án, vasárnap délután kétoldalas újság látott napvilágot. Szoros embergyűrű vette körül a lapárusokat, valósággal kiszakították kezükből a frissen nyomott, demokratikus napilapot, a Szabadságot. Húsz fillérbe került, de egy pengőt is szívesen adtak érte. Az első oldal nagybetűs címei: „A magyar főváros pesti részét elfoglalták a Vörös Hadsereg egységei. Varsó elfoglalása után a Vörös Hadsereg Krakkó kapujában és Szilézia határán." Az első tudósítás pedig így szól: „A Vörös Hadsereg a fővárosban 60 000 német és magyar foglyot számlált össze. Most már csak néhány kisebb ellenállási fészek felszámolásáról van szó, amely Buda egyes háztömbjeit tartja." Megindult a politikai élet, olvassuk ezután, majd a Budapesti Nemzeti Bizottság rendeletei következnek: Minden volt hivatalnok jelenjen meg munkahelyén. A zsidótörvényeket hatályon kívül helyezik. Utcára tenni senkit sem szabad. 1945. július 3-án jelent meg a Szociáldemokrata Párt délutáni lapja, a Világosság; dr. Révész Mihály és Gergely István szerkesztették. A nyolcoldalas újság első számának főbb cikkei: A választójog tervezete. Gabona és cukor Budapesten. A francia munkáspártok választóinak öszszefogása. Lengyelország nyugati határa az Odera és a Baltitenger lesz. Éles szovjet támadás a háborús bűnösöket rejtegető Franco ellen. A felszabadulást követő első években, a koalíciós harcok idején számos rövidebb-hosszabb életű délutáni és esti lap jelent meg a fővárosban. Napjainkban élénk, keresett délutáni újság az Esti Hírlap. A legbulvárabbbulvárlap pedig a három kiadásban: vasárnap délután, vasárnap este és hétfőn reggel megjelenő Hétfői Hírek. A legújabb bulvárújság pedig a Hétfői Magyar Hírlap vasárnap esti kiadása. 38