Budapest, 1974. (12. évfolyam)

11. szám november - A címlapon: A Déli pályaudvar (Csigó László felvétele)

udapest 1 XII. ÉVFOLYAM 11. SZÁM 1974 NOVEM BER I FŐVÁROS FOLYÓIRATA A szerkesztő bizottság elnöke: FARKASINSZKY LA|OS, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese Főszerkesztő: MESTERHÁZI LAJOS Főszerkesztőhelyettes: KATONA ÉVA A szerkesztőség címe: 1014 Budapest I. Országház u. 20. Telefon: 351-918 Kiadja: A HÍRLAPKIADÓ VÁLLALAT VIII Blaha Lujza tár 3. Postacím: 1959 Budapest Telefon: 343-100 Felelős kiadó: CSOLLÁNY FERENC 7-4.2901 Athenaeum Nyomda 1073 Budapest VII. Lenin krt. 7 Telefon : 229-450 Felelős vezető: SOPRONI BÉLA vezérigazgató Terjeszti: a Magyar Posta Posta Központi Hírlap Iroda (Budapest, V. József nádor tér 1. sz. Telefon: 180-850 Postacím: 1900 Budapest Index: 25151 Megjelenik minden hónap elején. Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Iroda címén. Előfizetési díj: negyedévre 30,— Ft,félévre 60,— Ft, egy évre 120,— Ft. Szerkesztőségi fogadóórák: hétfőn 10-13 óráig VII. Lenin krt. 5.1, em. Telefon: 223-896 Olvasószerkesztő: KÖVENDI JUDIT Képszerkesztő: SEBŐK MAGDA A lap íves mélynyomással készül A TARTALOMBÓL: Dr. Faith Mihály: Miért van sok útburkolatbontás ? 4 A főváros vonzásában VIII. Fekete Gábor: Százhalombatta, a város ..,. 8 Mesterházi Lajos: Félig feltárt tartalékok 12 Vértesy Miklós: Az Országúttól a Mártírok útjáig 17 Koltai Tamás: Beszélgetés Farkasinszky Laj'ossal a Budapesti Művészeti Hetekről 20 Vargha Balázs: Németh László változatai a Budapest témára 2 22 FÓRUM Dr. Radtiai Lóránd: A Roosevelt téri új irodaház 28 Román Kálmán: A régi pesti bulvársajtó 36 Zolnay László: A nő a Budai Jogkönyvben 42 A címlapon: A Déli pályaudvar (Csigó László felvétele) A hátsó borítón: Paizs Goebel Jenő: önarckép galambokkal. Aranykor (Horvai József felvétele) A Magyar Nemzeti Galéria tulajdona Szerkesztő bizottság: BUZA BARNA szobrászművész; FEKETE GYULA író; GARAI GÁBOR költő; GRANASZTÓI PÁL építész: Dr HORVÁTH MIKLÓS, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója; PATAKI JÁNOS, az MSZMP Budapesti Bizottság Agit,-prop, osztályának vezetője; RÉVÉSZ FERENC, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár igazgatója; Dr. SÁGVÁRI ÁGNES, a Fővárosi Levéltár igazgatója; SZILÁGYI LAJOS építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes; Dr. TRAUTMANN REZSÓ ny. miniszter, a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságának elnöke Bertalan János Milliárdok lakásépítésre Alakáshiány világszerte súlyos gond. Az igények növekedését részben a népességszaporodás okozza, részben az egyes országokon belüli népességmozgás, a falvak lakosságának tömörülése a városokba. Mindezek a körülmények országonként eltérő nagyságú és arányú anyagi eszközök mozgósítását jelentik lakásépítés céljára. Az európai szocialista országok, köztük hazánk is, a beruházások igen jelentős hányadát fordítják lakásépítésre, és ezen felül több milliárdos hitelösszeggel segítik a magánépítkezést. Az ezer lakosra jutó lakásépítés mutatója legmagasabb a Szovjetunióban: 1971-ben 9,4; legalacsonyabb az NDK-ban: 5,1. Bulgáriában 5,7, Csehszlovákiában 7,6, Lengyelországban 5,8, Romániában 7,3, Magyarországon 7,3, Budapesten 1971-ben 5,8, 1972-ben pedig 7,6 volt. Hazánkban és ezen belül Budapesten a lakásépítés állandóan fokozódik, és a mennyiségi növekedésen felül igen jelentős a minőség javulása. Ez utóbbi főként az épített lakások nagyságában, a szobák számában és a felszereltségben mutatkozik meg. Az országban 1950—1955 között épült lakásoknak 53,9 százaléka volt egyszobás és csak 4,1 százaléka három vagy többszobás. A harmadik ötéves terv időszakától a lakások többsége már két szobával épül, és népesedéspolitikai okokból fokozatosan növelik a három és ennél több szobával épülő lakások arányát. Budapesten az egy szobával épített lakások aránya 1950—1955 között 40,5 százalék volt, a három és több szobásoké 8,8; 1972-ben ezek az arányok 4,7, illetve 27 százalék. Huszonhárom év alatt, 1950-től 1972-ig, az országban összesen egymillió 253 ezer lakás épült, ebből 210 ezer Budapesten. A tiszta lakásszaporulat ennél lényegesen kevesebb: országosan 970 ezer, Budapesten 175 ezer, a többi a lebontott, elavult lakásokat pótolta. 1949. január 1-től 1973. január 1-ig az ország népessége 13,2 százalékkal nőtt, ezen belül a fővárosé csaknem 25 százalékkal, ugyanakkor a lakások száma 39,8, illetve 43,3 százalékkal gyarapodott. A népesség-növekedésnél lényegesen nagyobb arányú lakásszaporulat ellenére még mindig igen jelentős a lakáshiány, különösen a városokban, holott a lakásoknak több mint 50 százaléka városokban épült. A meggyorsult urbanizációs folyamat fokozott mértékben növeli a városokban a kielégítetlen lakásigényeket, ugyanakkor egyes falvakban, az elvándorlás következtében, máris lakástöbblet jelentkezik: mind több az üresen álló régi ház. A nagyobb városokban a lakásépítkezések meggyorsítását a korszerű, termelékenyebb építési módok, a panelos technológia, a tömeges házgyári termelés teszi lehetővé. Az első házgyár 1965-ben kezdte meg üzemelését Budapesten. Ma már kilenc működik az országban, közülük négy a fővárosban. A beruházási összegek és a lakásépítési költségek alakulása A lakásépítésre fordított összeg a szocialista szektorban 1961 óta igen nagy mértékben növekedett: 1961-ben 2,7, 1965-ben 3,2, 1967-ben 3,7, 1971-ben 8,7, 1972-ben pedig már 9,7 milliárd forint volt. Az állami lakások nagyrésze telepszerűen, új építési területeken épül. Az új lakótelepre költözőknek egyfelől meg kell építeni a közmű- és útrendszereket, gondoskodni kell az egészséges környezet — parkok, játszóterek stb. — kialakításáról, továbbá — a motorizáció rohamos fejlődésével — autógarázs és parkolóhely-igények kielégítéséről; másfelől a megépült lakótelepek területén élő lakosságot el kell látni alapfokú kommunális létesítményekkel: egészségügyi és oktatási intézményekkel, kereskedelmi és szolgáltató sgységek-A szocialista országok lakásépítési beruházásai az összes beruházások százalékában Ország 1960 1965 1966 1967 1968 1969 1970 1971 Bulgária 14,1 12,0 10.6 9,1 8.7 9,6 9,7 15,6 Csehszlovákia 15,3 14,7 12,2 13,3 13,3 14,1 17,3 19,9 Lengyelország 1) 19,2 14,4 14.2 14.2 14,0 13,7 14,2 17,0 NDK 11,9 7,8 7,0 6.6 6,9 6,2 5.8 7,6 Románia 15,7 10,7 10.7 9,7 B, 5 '•«1 9,8 11,5 Szovjetunió 1) 22,5 16,9 17.4 17.4 16,9 16,9 16,4 16,0 Magyarország 15,6 16,8 16,5 15,0 16,4 15,2 16,6 17,9 1) = A diákszállások és kollégiumok építési költségeivel együtt. 1