Budapest, 1974. (12. évfolyam)
10. szám október - A címlapon: Varga Imre Zeusz szobra a Budaörsi úti egyetemi kollégium udvarában (Csigó László felvétele)
sei, illetve gyalogosan a Belváros minden része elérhető legyen. Ezáltal a belvárosi utazások számára a tömegközlekedés versenyképes, sőt kedvezőbb alternatíva lehet, mint a személygépkocsis utazás. Jelenleg az összes utazás kereken 85%-a tömegközlekedési eszközön (metrón, villamoson, autóbuszon, földalattin, trolibuszon) bonyolódik le. Ebből következik, hogy a városközpont szempontjából is a legdöntőbb a több embert szállító tömegközlekedés megszervezése. Tekintettel a beépítettségi adottságokra, a szűk útvonalakra, a felszíni közlekedés akadozó, gyakran elégtelen kapacitására, olyan tömegközlekedést kell létesíteni, amely független a felszíni, közúti közlekedéstől. A kelet-nyugati metróvonal kiépítése után máris kedvezőbb a helyzet, hiszen a 2 km2 területű cityben már 3 metróállomás (Astoria, Deák tér, Kossuth tér) üzemel. Terveink szerint 1976 végén az északdéli metróvonal első szakaszát már üzemeltetni fogjuk. Ekkorra a városközpontban a metró-tengelykereszt két vonalának összesen 6 állomása lesz készen. A millenniumi földalatti vasúttal együtt pedig 9 metró, illetve földalatti megállója lesz a szűkebb Belvárosnak. (K-NY: Astoria^ Deák tér, Kossuth tér; É-D: Deák tér, Felszabadulás tér, Kálvin tér; MFAV: Vörösmarty tér, Deák tér, Bajcsy-Zsilinszky út.) Ha ehhez hozzászámítjuk a különpályás 2-es villamosvonalat (további 8 megállóhely), akkor elmondhatjuk, hogy a következő ötéves terv elején a városközpont közlekedési kiszolgálása már rendkívül kedvezően alakul. A négy vonal lehetővé teszi, hogy tömegközlekedéssel, illetve gyalogosan a szűkebb Belváros minden úticélja (300 m-en belül) kényelmesen, gyorsan elérhető legyen; s 1980-ra — a Bank utcai és Marx téri metróállomások elkészülte után — a teljes Belváros kielégítő szolgáltatási szintet ér majd el. A közúti közlekedés Egy ilyen tömegközlekedési hálózat birtokában már erőteljes közúti korlátozásokra is sor kerülhet. Kérdés: milyen határig lehetséges vagy indokolt elmenni e téren? Gyakran hallunk olyan javaslatokat, hogy a Belvárosból teljesen tiltsuk ki a gépjárműforgalmat. Sajnos, ez nem járható út. A Belváros földrajzi helyzete, a kialakult úthálózat és a Duna-hidak, a városközpont, illetve a határán haladó főúthálózat a forgalom egy részének megtartását a távlatban is szükségessé teszi. A Belvároshoz jelenleg négy közúti híd és egy metró-alagút kapcsolódik. Pest és Buda között szükség lesz újabb átkelés létesítésére is. Nagy távlatban a következő kapcsolatokkal kell számolni: Szabadsághíd, Erzsébet-híd, Lánchíd, a tervezett Duna-alagút (amely a Kossuth tér és Csalogány utca között várhatóan a 90-es években épül meg) és a Margit-híd. Megjegyezzük, hogy a belvárosi Duna-hidak forgalmát tehermentesíteni fogja a harmadik metróvonal alagútja (megépítése a Gellért tér és Dimitrov tér között már a 80-as években várható). A BELVÁROS FŐ GYALOGOS RENDSZERE Metró állomás gyalogos aluljáróval mill. FAV végállomás passzázsok. IHlllllllH gyalogos átjárók ••• sétálóutcák mmm fontosabb gyalogutak ODO árkádosítás Hl Duna-parti kilátósétány
