Budapest, 1974. (12. évfolyam)
10. szám október - A címlapon: Varga Imre Zeusz szobra a Budaörsi úti egyetemi kollégium udvarában (Csigó László felvétele)
A NAGYKÖRÚT ÉS A DUNA KÖZÖTTI TERÜLET KÖZLEKEDÉSI ELLÁTOTTSÁGA A TERVEZETT BUDAPESTI VÁROSRÉSZ KÖZPONTOK ••m elővárosi gyorsvasút Metró • _ tömeges lakásépítés ^A) főközpontok ^^ alközpontok Q kiemelt kerületi központok A városközpont sajátos helyzetéhez hozzátartozik, hogy négy Duna-hidunk pesti hídfője a Belvárosban van, és a hidakról a lehajtást, illetőleg a hidakra a felhajtást lehetővé kell tenni. A hidakhoz csatlakozó és a Dunával párhuzamos belvárosi főúthálózat a jövőben is megmarad: Kiskörút, Kossuth Lajos utca, József Attila utca, Alkotmány utca és Báthory utca (a tervezett közúti Dunaalagút kapcsolataként), Szent István körút, alsó rakparti gyorsforgalmi út. Súlyos gond a városközpont áruellátása is. Ezért sem tűzhetjük ki célul a gépjárműforgalom teljes kitiltását; de azért erőteljes korlátozásokat tervezünk. Csak a legfontosabbakat említem: — jelentős útfelületeket vonunk el a közúti forgalomtól és adunk át a gyalogosoknak; — folyamatosan kiterjesztjük a tehergépjárműforgalom és rakodások korlátozását ; — további egyirányúsításokkal ésszerűsítjük a forgalmat; — árpolitikai eszközökkel differenciáltan szabályozzuk a parkolást (fizetőparkolók). Az egész Belváros területén a mellékutcák forgalmi rendjét úgy kell átalakítani, hogy az kizárólag a célforgalmat és a parkolást (parkológarázsok megközelítését) tegye lehetővé. A parkolási lehetőségeket elsősorban a „forgási sebesség" növelésével, a távlatban pedig parkológarázsok létesítésével bővítjük. Az üzletközpont megépítésével egyidejűleg korszerűsíteni kell az üzletek áruellátási rendszerét; széles körben be kell vezetni az éjszakai, konténeres áruszállítást. A Belváros funkcióitól idegen nagykereskedelmi raktárak kitelepítése is lendít majd a Belváros közlekedési helyzetén. A személygépkocsi-forgalom és a metró között új munkamegosztást hozunk létre: a metróvonal külső állomásainál ingyenes nagy parkolókat létesítünk, arra ösztönözve az utast, hogy hagyja ott gépkocsiját s metrón jöjjön a Belvárosba. Tehát a cél mindenképpen az, hogy minél kevesebb gépkocsi jöjjön be a városközpontba. S aki mégis ezt igényli, annak bizony nehézségekkel és drágább parkolással kell számolnia. A gyalogosforgalom Ezek után — a nagyszabású tömegközlekedés és az erőteljesen korlátozott közúti közlekedés birtokában — megszervezhetjük a korszerű gyalogosforgalmat. A földalatti állomásokra, illetve a nagy parkolókra (parkolóházakra) alapozva kialakítjuk a gyalogos úthálózatot. Ennek részei a sétálóutcák, az üzletutcák, a paszszázsok és a gyalog-aluljárók. A gyalogos útrendszernek azonban — a funkcionális célok mellett — egyéb szempontoknak is meg kell felelnie. Például a gyalogos, a sétáló részére hangulatában, esztétikailag is vonzóvá kell tenni. Tehát vonzó, élményt nyújtó gyalogos úthálózatot kell kialakítanunk. Ahol a gyalogos utakat megfelelően berendezik térplasz-