Budapest, 1974. (12. évfolyam)

7. szám július - H. Boros Vilma: Karinthy Frigyes iskolája III.

A Hétválasztó öreg falainak már nyoma sincs. 1840-ben lebontották az épületet. Hild József építette újjá. Sorsa változatos volt: sokáig Nemzeti Szálloda, majd zenés kávéház, bérház, mozi kapott benne helyet. Az újabb időkben itt volt a Bartókterem. Ma ez a Pesti Színház épülete. * A Hétválasztó első igazi versenytársa az 1814-ben megnyílt Szálloda a Magyar Királyhoz volt. Impozáns épülete, korszerű, ragyogó berendezése háttérbe szorította az addigi fogadókat. A 19. század elején a Színház tér (ma: Vörösmarty tér) és környéke volt Pest legparádésabb része. A német színház homlokzata a tér felé fordult. Mögéje, a Duna felőli frontra építették a Vigadót, két évtizeddel a Magyar Király megnyitása után. A szállót a színháztól, illetve később a Vigadótól is csak keskeny utca választotta el: a tér és a Dorottya utca sarkán emelkedett a hatalmas épület. Szobáiból még semmi sem zárta el a kilátást a Dunára. „Előtte beültetett fák árnyékában hűsöltek vendégei" — írja a Honművész. Négynyelvű cégére a fellendülő idegenforgalom előhírnöke. (1832-ben már két gőzös közlekedett Pest és Gönyű között; 1839-től naponta járt a gyorskocsi.) Ez volt az első a pesti szállók közül, amelyet írók és művészek találkozóhelyeként emlegetnek a korabeli útikalauzok. Pest akkoriban vált a magyar irodalmi világ központjává. Az irodalmi vezér Kisfaludy Károly lett, akinek Aurórája győzedelmeskedett a német zsebkönyveken. A vezetésből Kazinczyt, sőt Sándor bátyját is kiszorította. A két fivér jóviszonyán ez"mit sem változtatott; sok volt a közös vonás a dunántúli nemesúrban és hányt-vetett életű öccsében: küzdöttek a magyar nyelvért, rajongtak a theatrumért, nem vetették meg a tüzes bort, vidám nótáik voltak . . . Sándor hegedűjéből csalt ki varázsos dallamokat, Károly énekelni szeretett. A Magyar Király is többször visszhangozta dalolását. Amikor a székesfehérvári társulat Pesten vendégszerepelt, a „Tatárok Magyarországon" előadása után a színészeknek itt adott lakomát Kisfaludy. „A kérők" előadása utáni mulatozásról pedig szóljon a jelenvolt Szilágyi Pál: ,,. . . a vendégkoszorúba magam is hivatalos voltam, a ,Magyar Király' című vendéglőbe. Éjfél tájban, mikor az idegen elem eltakarodott, dodorodni kezdett a jó magyaros kedv, azt mondja Kolozsváry Pál, az igazgató: ,hozd le öcsém lantodat, danolj azokból a keserves magyar nótákból, hadd legyen jó kedvünk!' S én engedelmeskedve lehoztam szobámból a lantot — énekeltem egyet-mást a régi kor magyar nótáiból, míg végre az igazgató, sőt Kisfaludy Károly is beleelegyedett, s általános kórus harsogott a teremben, jókedv honolt mindenki szemében s more patrio magyar szívességből összevissza csókoltuk s öleltük egymást." Müller újságíró rigmusai a színházak bohém népének tanyájaként emlegetik a Magyar Királyt. A szálló kül- és belföldi forgalma egyre élénkebb lett, neves vendégekkel: Kohl útleírásában dicsérte — s ragaszkodott hozzá a daliás Wesselényi Miklós. A színház nevesebb művésznői mind itt vettek szállást: Miss Bishoptól, az angol királynő énekesnőjétől a müncheni Hagn Saroltáig. Podmaniczky Frigyes naplója beszámol a Magyar Királytól a Városerdőcskébe kiránduló fogatokról és kisérő lovasaikról, akik közt a hires Sándor Móric is ott volt. Wesselényi az ünnepelt müncheni művésznőnek tette itt a szépet... A későbbi években az európai hírű táncosnő, Elssler Fanny csodálói „.. . fáklyás zenét adnak tiszteletére, és miközben lobognak a lángok az éjszakában, ünneplik a Magyar Király-beli lakása előtt. . . " A szállodások mindent el is követtek, hogy kellő kényelmet nyújtsanak. A földszinti részen nemcsak kávéház, vendéglő, de bérkocsiüzlet és borbélyműhely is volt. Egy berlini vendég leírása szerint egyik vendéglőse úgy cikázott ideoda, hogy alakja fogalommá nőtt: azt rebesgették, már alvás nélkül is tud élni, sőt több helyütt is jelen tudott lenni egyszerre, ha a vendégnek szüksége volt rá. Sok történelmi mozzanatot túlélt a Magyar Király. A napoleoni háborúkat követő devalvációt alig érezte meg, a 31-es kolerajárvány a szállóban nem követelt áldozatot, a 38-as árvíz nem rendítette meg falait és Hentzi ágyúi nem tudták rommá lőni. Még a millennium korának útikönyvei is ajánlották szobáit, télikertjét, jó konyháját, felemlítvén, hogy „kis adagok" is kaphatók! Az elöregedett, megkopott szálló a huszadik század elején is élt még Pest szívében, de ekkor már épületsorok zárták el a dunai kilátást, nálánál sokkal nagyobb házak közé ékelődött, amelyeknek öregapja lehetett volna. És még mindig volt mit látnia falainak! Egyik agyonfüstölt szobájában lakott ismételten Ady Endre, ebből a már ütött-kopott szállóból sétált le a vízpartra, nézni: „Mikor tavaszt lesvén Háborog a vén Duna . . ." Hatvany Lajos is emlegeti, hogy kedvelt hotelje volt ez Adynak. És innen indult esküvőjére, amikor Boncza Berta „reáhivatottnak érezte magát, hogy az asszonya legyen". A világháború idején még szálló volt a Magyar Király. A Tanácsköztársaság alatt a Vörös Hadsereg egyik hadiszállása lett. Azután különböző célokat szolgált a rozzant épület, míg végre a harmincas években — hogy ne csúfítsa tovább a Belvárost — lebontották. A helyén ma a Belkereskedelmi Minisztérium épülete áll. Konrádyné Gálos Magda Látta-e már Budapestet... i_i

felülről??! rta nem, ugy az AEROEXPRESS R.-T. bemutatja önnek csukott Junkers aluminium repülőgépen 5000 Koronáért. SzivesKedJéK érdcKlődni távbeszélőn a Gellért-szállóban. Megszoktuk, hogy a Duna fővárosi szakaszát hajók népesítik be. ötven évvel ezelőtt feltűnő kezdeményezésként hatott, hogy a hajókhoz hasonlóan helyet kért a Duna vizén a repülőgép. A motoros repülés 1903 decemberében indult el hódító útjára. A Wright testvérek az Egyesült Államokban akkor hajtottak végre először a világon irányított repülést. A következő 5 évben a repülést inkább tekintették légi akrobatikának, mint a jövő nagy reményekre jogosító vállalkozásának. Blériot francia mérnök-pilóta 1909 júliusában sikeresen átrepülte a Franciaországot Angliától elválasztó La Manche-csatornát. Ekkor bebizonyosodott, hogy a repülőgép nemcsak sporteszköz, hanem országokat összekötő jármű. Ám még éveknek kellett eltelniük ahhoz, hogy a légi jármű mint közlekedési eszköz helyet kapjon a többi közlekedési ágazat között. Az első világháború is késleltette, hogy az új közlekedési eszközt az államok a légiforgalom szolgálatába állítsák. De már a háború végén történtek kezdeményezések — közöttük hazánkban is — a menetrendszerű légiközlekedés megszervezésére, beindítására. Közvetlenül a háború befejezése után külföldön sorra alakultak meg a légiforgalmi társaságok, és megindították járataikat. Hazánkban ezt a folyamatot késleltették a vesztett háborúból adódó gazdasági nehézségek, valamint a békeszerződésnek a repülésünkre vonatkozó tiltó és korlátozó rendelkezései. A motoros repülés 20. évében, 1923. január 10-én végre megalakult Budapesten az Aéroexpress légiforgalmi részvénytársaság. Az engedélyt még az előző évben gróf Jankovich Bésán Endre földbirtokos, országgyűlési képviselő összeköttetései révén szerezte meg a kormánytól. A Az Aéroexpress vízigépei a Gellért rakparti kikötőben Korabeli hirdetés 40