Budapest, 1974. (12. évfolyam)

1. szám január - Fogyasztói érdekvédelem

A „BUDAPEST" TENGERJÁRÓ 1967-ben volt 150 éve annak, hogy Bernhard Antal „Carolina" nevű gőzhajójával megoldotta a gőzhajózás nehéz problémáját: a vontatást. A Carolina megjelenése az ipari forradalom nyitányát jelentette a közlekedésben és a dunai gőzhajózásban. 1967-ben a Magyar Hajózási Részvénytársaság, a MAHART tengerhajózási programjának jelentős beruházását teljesítette: a várnai Dimitrov Hajógyárban megépíttette az egyik legkorszerűbb magyar, mélytengert járó hajót, a ,,Budapest"-et. A hajón 30 dolgozó—a parancsnokság, a tisztikar, a navigáció, a gépészet jó néhány tagja és több matróz, szakács, pincér—teljesít szolgálatot. Látványosan szép s jelentős teljesítményű óceánjárónk nemcsak a hazai import- és exportáru szállításában vesz részt, hanem élénk tranzitforgalmat is lebonyolít. Minthogy ateljesített fuvardíjat valutában fizetik, devizaszerző tevékenységet végez. Azzal, hogy nevét ilyen szerencsésen választották meg, mindazokban a külföldi kikötőkben, ahol megfordul, pusztán a hajótest legfeltűnőbb részén feltüntetett hajónév láttatásával fővárosunk és hazánk hűséges idegenforgalmi propagátora. A „Budapest" egyébként is jó hírét viszi Budapestnek és Magyarországnak. Idézet egy Rotterdamban megjelent hollandiai lap „Hajók Rotterdamban: Budapest" című cikkéből: „Magyarország szárazföldi ország ugyan, mégis van tekintélyes tengerjáró hajóparkja. Köztük a legjelentősebb a .Budapest'. Rotterdam többé-kevésbé a .Budapest' anyakikötője. A hajó jó ideig vonalszolgálatot teljesített Rotterdam— Antwerpen—Rio de Janeiro— Buenos Aires—Antwerpen— Rotterdam között. Legutóbb is teljesen és jól kihasznált hajótérségében vegyi anyagot és darabárut szállított innen Dél-Amerikába, onnan pedig darabárun kívül bort és gabonaneműt Antwerpenbe. Magyar filmesek nemrégen a hajó feldélzetén dokumentum-filmet készítettek a ,Budapest'-ről... Gyakran Rotterdamban váltják a hajó személyzetét. A .Budapest' számára élelmiszert és egyéb ellátmányt a magyar fővárosból kamionokban szállítanak ide. Igy több métermázsa hús, zöldség, gyümölcs, valamint gyógyszer stb. mindjárt a kamionokból a hajó hűtő és tároló helyiségeibe kerül." Néhány hivatalos adat a „Budapestéről: hossza 114, szélessége 15 méter. Hordképessége 4640 nyitott és 6225 tonna úgynevezett zárt fedélzet. Befogadóképessége 7769 köbméter darabáru és 8596 köbméter ömlesztett áru. Hasznos rakománya 280, egyenként 20 tonna vasúti teherkocsit megtöltő árumennyiségnek felel meg. A mélytengerjáró hajóban a be- és kirakodást a hajóba épített 8, egyenként két, és fél—három tonna teherbírású, modern elektromos daru végzi. A hajó navigációs felszerelése a legkorszerűbb. A „Budapest" sebessége teljesen megrakottan óránként 13 és fél tengeri mérföld, azaz 25 kilométer. A „Budapest" mélytengeri merülésre épített hajó. Közép-Európa legnagyobb folyóján, a Dunán csak az ún. tengeri szakaszon — a BraiIától Sulináig terjedő 170 kilométernyi útvonalon — közlekedhet. A budapesti Lánchídtól hét kilométernyitávolságban levőcsepeli Nemzeti és Szabadkikötőt nem érheti el. így a hajó fővárosi rendeltetésű rakományát a dunai Réni, Galac és Braila kikötőkben uszályra rakják át. Hasonlóképpen a Budapestről szállított exportáru uszályon érkezik az említett dunai kikötőkbe, átrakás végett. A „Budapest"-re s a magyar tengerjáró hajópark többi egységére fokozott feladat vár a jövőben, amikor is elkészül a Duna—Majna—Rajna csatorna, s várhatóan megvalósul a transzkontinentális vízi szállítás az Északi- és a Fekete-tenger között. Román Kálmán 33