Budapest, 1974. (12. évfolyam)

7. szám július - Fekete Gábor: Gödöllői korszakok

mozi csak egy, s azt is tatarozzák, a művelődési ház pedig szűk ... A kép mégsem ilyen sötét, mert az az egy mozi szélesvásznú és hipermodern lesz, a művelődési ház pedig rendszeresen indít színházbuszokat Budapestre; az Agrártudományi Egyetem olyannyira megnyittatta különféle kulturális létesítményeit a város előtt, hogy saját sportlétesítményeiből, pinceklubjából, filmelőadásairól, rendezvényeiről, a város egyetlen, s az egyetem kultúrtermében található színes tv-készüléke elől hovatovább a hallgatók is kiszorulnak. Nem szólva arról, hogy szinte minden gödöllői üzem megalakította a klubját. Mellesleg az Agrártudományi Egyetem hatalmas kollégiuma nyaranta idegenforgalmi centrummá alakul, kétágyas szobáit az IBUSZ és a SZOT tölti meg azokkal, akik a szállodahiány miatt nem lakhatnak Budapesten. Mindjárt hozzá kell tenni, hogy a kollégiumi idegenforgalom „kívülről" szervezett idegenforgalom, mert kimondottan a Gödöllőt és környékét megismertető turistautak szervezése — ma még lehetetlen a létesítmények hiánya miatt. Azok a budapesti családok, amelyek hétvégeken felkerekednek, hogy néhány órát a gödöllői erdők sétányain, pázsitján töltsenek, termoszban hozhatnak magukkal ivó-Az Erzsébet park vizet . . . Tranzit idegenforgalma annál nagyobb Gödöllőnek, hiszen a fóti templomhoz, a vácrátóti Arborétumhoz, a Mátra vidékére igyekvő autós turisták a városon keresztül robognak; ez azonban vajmi kevés hasznot hoz Gödöllőnek. Valamit persze a város is nyújtani akar lakóinak, s az egyetemi negyednek. Kórházat nem tud adni, azt hosszas és izgalmas huzavona után Kistarcsa „halászta el" Gödöllő elől, ott épül majd fel a 450 ágyas új intézmény. Ad viszont élelmiszer áruházat az egyetem területén, olasz import elemekből készülő könnyűszerkezetes iskolát, ABC-áruházat, kenyérgyárat, rendelőintézetet, öregek napközi otthonát, ifjúsági tábort, óvodát és bölcsődét. S ad három lakótelepet, mintegy 800—1000 lakással, a hozzá tartozó kommunális intézményekkel. A lakásigénylők zömét a városi üzemek munkásai és a kollégiumból kiszoruló, albérletben élő egyetemisták alkotják. Szólni kell néhány szót a híresnevezetes gödöllői vízproblémáról is, aminek lényege: jelenleg 5600 köbméter a város napi víztermelése, ezt a teljesítményt legfeljebb 10 ezer köbméterre lehetne növelni; de már 1980-ban minimálisan 12 ezer köbméterre lesz szükség, tekintve, hogy ötévenként kétezer új összkomfortos lakás épül, s évente 600—700 új lakos érkezik a városba, nem szólva a fejlődő ipar igényeiről. A jelek szerint a központi segítséggel, a félmilliárd forintos beruházással megvalósuló regionális dunai vízmű-terv megoldja a gondot, ha versenyt kell is futni az idővel. A távlati tervek a többi között tízemeletes sávházak tucatjait, tv-tornyot, korszerű strandfürdőt, parcellázást, restaurált kastélyt, gondozott parkot ígérnek Gödöllőnek. Nem lehet kétséges, hogy a jól ellátott, közeli üdülőváros terveinek megvalósulásával — Budapest is nyerne. Az új SZTK rendelő Az Agrártudományi Egyetem új épületei