Budapest, 1974. (12. évfolyam)

7. szám július - A címlapon: Az MSZMP Budapesti Bizottsága Oktatási Igazgatóságának épülete a Villányi úton (Csigó László felvétele)

meg. A törvény szigorát alkalmazzák a visszaeső vádlottakkal szemben, akiknek számaránya különösen a személyi tulajdonban levő vagyont károsító bűncselekmények elkövetői között magas. A főváros bűnözési helyzetének pozitív vonása, hogy a fiatalkorú elítéltek száma évről-évre csökken. A jogerősen elítélt fiatalkorúak száma 1971-ben 1769 (a közvádas bűncselekmény miatt elítélt felnőttek 14%-a), 1973-ban 1293 (10%) volt. Különösen örvendetes, hogy a fiatalkori bűnözés két legsúlyosabb bűntette — az erőszakos nemi közösülés és a rablás — miatt elítélt fiatalkorúak száma is érezhetően csökkent. A bűnözés alakulásának és a büntetéskiszabási gyakorlatnak ismeretében — úgy vélem — megalapozott az a megállapítás, hogy bíróságaink büntető ítélkezési tevékenysége eredményesen szolgálja a társadalom védelmét, a jogalkalmazás jogpolitikai irányelveiben meghatározott feladatok megvalósítását. II. A gazdasági jogi ítélkezés egyes kérdéseiről szólva, elöljáróban kell megemlítenem, hogy 1973. január i-től a bíróságokról szóló törvény értelmében egységes bírói fórumrendszer alakult ki. Ez fővárosunkban azt jelentette, hogy a Fővárosi Gazdasági Döntőbizottság bírósággá alakult át, és mint a Fővárosi Bíróság gazdasági kollégiuma működik a már évtizedek óta működő büntető és polgári kollégium mellett. Ugyanakkor a Fővárosi Területi Munkaügyi Döntőbizottságot Fővárosi Munkaügyi Bírósággá szervezték át. E bíróság döntései ellen a törvényben megengedett esetekben a Fővárosi Bírósághoz lehet fellebbezni. A 14/1973. sz. NET-határozat külön fejezetben tárgyalja azokat a jogpolitikai elveket, amelyeket a gazdasági és a polgári kollégium bírái vesznek figyelembe ítélkezési munkájukban. Ezek az elvek a szocialista törvényesség következetes érvényesítésére, az össztársadalmi érdek, a csoportérdek és az egyéni érdek összhangjának biztosítására — úgy, hogy az össztársadalom érdekének védelme minden jogalkalmazó számára elsődleges —, a jogalkalmazás színvonalának emelésére, az-eljárás egyszerűsítésére és gyorsítására vonatkoznak. A gazdasági perek száma igen magas. A peres és peren kívüli eljárásban a szocialista szervezetek 1973-ban mintegy tízmilliárd forint iránt érvényesítettek igényt. Ezek között súlyuknál fogva kiemelkedő helyet foglalnak el a szerződési viták. 1973-ban 308 ilyen tárgyú keresetet adtak be a gazdasági kollégiumhoz, 194560000 Ft pertárgy-értékben. Az itt szerzett tapasztalatok annak a jogpolitikai elvnek a fontosságát mutatják, hogy az össztársadalmi érdeket kell képviselni a helytelenül értelmezett csoportérdekkel szemben. A jogalkalmazás jogpolitikai irányelveinek megfelelően a gazdasági kollégium nagy súlyt helyez a szerződésszegéshez fűződő polgári jogi szankciók következetes alkalmazására. Figyelemre méltó jelenség ebből a szempontból, hogy a kötbér ügyek száma a hatáskör-bővülés ellenére lényegesen visszaesett. Elsősorban az építőiparban kötött szerződésekre hivatkozom. A hibás teljesítésre alapított igények számában fokozatos emelkedés tapasztalható. A perek túlnyomórészt a lakóházak hibáival kapcsolatosak. A rendeltetésszerű célra való alkalmatlanság általában nem az egész lakóházra, hanem annak egyes részeire, berendezéseire stb. vonatkozóan jelentkezett, és a hibák nagyobb része többnyire kijavítható volt. Egyes létesítményeknél azonban részleges, sőt teljes alkalmatlanság is előfordult. A hibás teljesítés oka többnyire a szakszerűtlen kivitelezés, de elég gyakori a felhasznált anyag meg nem felelő minősége, továbbá a hibás tervezés. A hibás teljesítésből eredő ügyekben a hibák kb. 8o%-os arányban kivitelezési, 10%-ban tervezési és ugyancsak 10%-ban gyártási okokra (anyaghiba stb.) vezethetők vissza. A hibás teljesítés gyakran akadályozta az építményeknek határidőn belül való használatba vételét. A Fővárosi Építőipari Beruházási Vállalat által lebonyolított lakóházépítkezéseknél általános gyakorlat a lakóházaknak átadás-átvétel utáni hiánypótlásra való „visszaadása", a kivitelezőkkel történt megállapodás szerint harminc napos határidővel, ami azonban gyakran elhúzódik. Emellett a hibás teljesítés a használatba vételt más területeken is huzamos időn át gátolja. A hibás teljesítés miatt hosszabb időn át használatba nem vehető létesítmények értéke az 1973. évi perek adatai alapján mintegy 80 millió forintra tehető. A jogosulatlan haszon szerzésére irányuló egyes vállalati törekvések visszaszorítása érdekében a jogalkalmazás jogpolitikai irányelvei nagy fontosságot tulajdonítanak a gazdasági bírság kiszabásának. 1973-ban — a korábbi évekhez képest — a gazdasági bírság kiszabására irányuló ügyek száma emelkedett. III. A polgári ítélkezés számára az Elnöki Tanács határozata jelentős segítséget nyújtott abban, hogy A Leányka utcai lakótelep (Siklós Péter felvétele) I