Budapest, 1974. (12. évfolyam)

7. szám július - A címlapon: Az MSZMP Budapesti Bizottsága Oktatási Igazgatóságának épülete a Villányi úton (Csigó László felvétele)

udapest XII. ÉVFOLYAM 7. SZAM 1974 JÚLIUS I FŐVÁROS FOLYÓ I RRTO A szerkesztő bizottság elnöke: FARKASINSZKY LA|OS, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese Főszerkesztő: MESTERHÁZI LAJOS Főszerkesztőhelyettes: KATONA ÉVA A szerkesztőség címe: 1014 Budapest I. Országház u. 20. Telefon: 351-918 Kiadja: A HÍRLAPKIADÓ VÁLLALAT VIII Blaha Lujza tér 3. Postacím: 19S9 Budapest Telefon: 343-100 Felelős kiadó: CSOLLÁNY FERENC 74.1 S91 Athenaeum Nyomda 1073 Budapest VII. Lenin krt. 7. Telefon: 229-450 Felelős vezető: SOPRONI BÉLA vezérigazgató Terjeszti: a Magyar Posta Posta Központi Hírlap Iroda (Budapest, V. József nádor tér 1. sz. Telefon: 180-850 Postacím: 1900 Budapest Index: 25 151 Megjelenik minden hónap elején. Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Iroda címén. Előfizetési díj: negyedévre 30,— Ft, félévre 60,- Ft, egy évre 120,- Ft. Szerkesztőségi fogadóórák: hétfőn 10-13 óráig VII. Lenin krt. 5.1, em. Telefon: 223-896 Olvasószerkesztő: KÖVENDI JUDIT Képszerkesztő: SEBŐK MAGDA A lap íves mélynyomással készül A TARTALOMBÓL: Dr. Ságvári Agrtes: A szocialista várospolitika 1945-től 5 A főváros vonzásában III. Fekete Gábor: Gödöllői korszakok 8 Láng Tamás: Az új koncert-közönség 13 Schmidl Tibor: A Duna Csokoládégyár .... 15 Irodalmi városképek Vargha Balázs: Hajnal Anna csipkebokra ... 22 Losonci Miklós: Mikus Sándor művészete ... 24 Lázár István: Látta-e már Budapestet nappal? 28 FÓRUM Dr. Fodor László: A budapesti agglomeráció fejlesztése 1 31 Preisich Gábor: Önálló városrendezési szabályzatot Budapestnek! 34 H. Boros Vilma: Karinthy Frigyes iskoláj a 111. 35 Barkoczi Péter: Elfelejtett sétáló utcák 43 A címlapon: Az MSZMP Budapesti Bizottsága Oktatási Igazgatóságának épülete a Villányi úton (Csigó László felvétele) A hátsó boríton. Csontváry: Öreg halász (Schiller Alfréd felvétele) Szerkesztő bizottság: BUZA BARNA szobrászművész; FEKETE GYULA író: GARAI GÁBOR költő; GRANASZTÓI PÁL építész; Dr HORVÁTH MIKLÓS, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója: PATAKI JÁNOS, az MSZMP Budapesti Bizottság Agit.-prop. osztályának vezetője; RÉVÉSZ FERENC, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár igazgatója; Dr. SÁGVÁRI ÁGNES, a Fővárosi Levéltár igazgatója; SZILÁGYI LAJOS építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes; Dr. TRAUTMANN REZSŐ ny. miniszter, a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságának elnöke Dr. Patkós Lajos A Fővárosi Bíróság működése A Fővárosi Bíróság büntető ítélkezési tevékenységét abból a szempontból igyekszem bemutatni, hogy az mennyiben mozdítja elő a jogalkalmazás jogpolitikai elveiről szóló határozatban megjelölt célkitűzések megvalósítását. I. Az 1971. és az 1973. év statisztikai adatait összehasonlítva, a bűnözés alakulását illetően megállapítható, hogy a jogerősen elítéltek száma lényegesen nem változott. Bíróságaink a fővárosban évenként több mint 13 000 felnőtt személyt ítélnek el bűncselekmény elkövetése miatt. Az elítélteknek túlnyomó többsége az ügyész vádja alapján, közvádas bűncselekmény miatt kerül bíróság elé. A közvádas bűncselekmények közül közérdeklődésre tartanak számot az erőszakos jellegű bűncselekmények, amelyek különösen veszélyeztetik az állampolgárok békés munkáját, nyugalmas pihenését, szórakozását — egy szóval: a közbiztonságot —, sértik az anyagi javaikhoz és személyiségükhöz fűződő jogaikat, testi épségüket, sőt olykor életüket is. Az ilyen erőszakos bűncselekmények közül főleg a hivatalos személy elleni erőszak, a garázdaság, a szándékos emberölés és súlyos testi sértés, az erőszakos nemi közösülés és a szemérem elleni erőszak, valamint a rablás érdemelnek figyelmet. Örvendetes, hogy az erőszakos bűncselekmény miatt elítéltek száma az előző évekhez képest szinte valamennyi kategóriában csökkent. Különösen jelentős a csökkenés a garázdaságnál (970-ről 68i-re) és az erőszakos nemi közösülésnél (104-ről 63-ra). A szándékos emberölés miatt elítéltek száma évek óta 40 körül mozog. Az emberölés — amely az orvostudománynak köszönhetően az esetek nagy részében kísérlet marad — indítóoka legtöbbször a féktelen indulat, a féltékenység, az elfajult gyűlölködés, amit gyakran a mértéktelen alkoholfogyasztás fokoz fel. Igen ritkán szerepel a motívumok között a nyereségvágy, évenként elenyésző számban fordul elő ún. rablógyilkosság. A Fővárosi Bíróság a jogpolitikai elveknek megfelelően — helyesen — a törvény szigorát alkalmazza az élet elleni bűncselekmények elkövetőivel szemben, mégpedig nemcsak a befejezett emberölés, hanem az emberölés bűntettének kísérlete esetében is. Hosszabb tartamú szabadságvesztést szab ki a garázda módon vagy az ital hatása alatt elkövetett ölési cselekmények elbírálásánál akkor is, ha a halálos eredmény bekövetkezését csak a gyors orvosi beavatkozás akadályozta meg. A súlyos testi sértés elkövetőinek egy része erkölcsi fogyatékosságokkal terhelt, felelőtlen, agresszív természetű ember, aki rendszerint szeszes italtól befolyásolt állapotban könnyen ragadtatja el magát véres verekedésre, a gyengébb bántalmazására, sokszor indok nélkül, tisztán erőfölényét fitogtatva. Az ilyen elkövetőkkel szemben bíróságaink ugyancsak a törvény szigorát érvényesítik. Az elkövetők másik része — mert heves vérmérsékletű és durvaságra hajlamos — a hozzátartozóival, különösen feleségével, szomszédjaival, társbérlőjével támadt vitáját intézi el egy-két ökölcsapással, amely gyakran jár nyolc napnál hosszabb idő alatt gyógyuló sérüléssel, tehát a súlyos testi sértés bűntettének tényállását meríti ki. Ilyen esetekben bíróságaink — ha menthető indítóok van — többnyire felfüggesztett szabadságvesztéssel vagy nagyobb összegű pénzfőbüntetés kiszabásával igyekeznek visszatartani az elkövetőt a bűncselekmény megismétlésétől. A garázdaságot is általában ittas állapotban levő személyek követik el. Ezek jelentős része alig iskolázott, italqzó életmódot folytató személy, akikből gyakran a hasonló gondolkodásúak társaságában tör felszínre a kötözködő hajlam, a feltűnésvágy, a vélt sérelmek azonnali megtorlására törekvés. Ez nyilvános helyen — italboltban, étteremben, utcán — botrányokozásba torkollik, s rendszerint trágár szitkozódásban, berendezési tárgyak összetörésében, verekedésben nyilvánul meg. A garázdaság olykor hivatalos személy elle-1