Budapest, 1974. (12. évfolyam)

1. szám január - Fogyasztói érdekvédelem

Sajátos módon kapcsolatuk sokhelyütt jobb a kerületi tanácsokkal, a szakmaközi bi­zottságokkal, mint saját szakszervezeti szerveikkel. Jelentős szemléletbeli változás szükséges ahhoz, hogy a kereskedelmi társadalmi ellenőri tevékenységet — mint területen végzett társadalmi munkát — a vállalaton belüli társadalmi munkával azo­nos értékűnek tekintsék. A SZOT elnökségének határozata az ed­diginél magasabb követelményeket tá­maszt a kereskedelmi társadalmi ellen­őrökkel szemben. Ezt mutatja a szakosított ellenőrzés iránti fokozottabb igény. Az ellenőrzések hatékonyságát csak úgy lehet fokozni, ha emelik az oktatás színvonalát. Biztosítani kell, hogy egyetlen társadalmi ellenőrt se bízzanak meg addig konkrét fel­adattal, amíg alapoktatásban nem részesül. Ugyanakkor fokozott gondot kell fordítani a már több éve tevékenykedő ellenőrök továbbképzésére. Az ellenőrök oktatása, továbbképzése a következő módon oldható meg: szorgal­mazni kell, hogy a szakmák és a budapesti bizottságok önállóan is szervezzenek tan­folyamot (a Vasas Szakszervezet ilyen for­mában 1972-ben 270 ellenőrt oktatott). A szakmaközi bizottságok a tanácsi szervek bevonásával biztosítsák a kerületekben működő társadalmi ellenőrök oktatását. (Néhány kerületben ez az elmúlt években rendszeresen megtörtént.) Az SZBT okta­tási központjában is megszervezték 200 társadalmi ellenőr oktatását, továbbkép­zését a most folyó oktatási évben. Emellett mind a szakmáknak, mind a szakmaközi bi­zottságoknak — az igényekhez mérten — segítséget nyújtanak az oktatás megszer­vezéséhez. A kereskedelmi társadalmi ellenőrök tevékenysége A társadalmi ellenőrök 1972-ben több mint 15 000 vizsgálatot végeztek. Aktivitá­suk némiképp csökkent, ami kétségkívül összefügg azzal, hogy 1972-ben személyi feltételek hiányában az SZBT sem tudta kielégítően megoldani központi irányítá­sukat. A hosszabb ideje rendszeresen mű­ködő aktívák ellenőrzési tevékenysége azonban a korábbinál mélyrehatóbb volt, nehezebben felismerhető és komoly szak­mai felkészültséget kívánó ügyeket is fel­tártak. Gyakran észleltek árdrágításokat. A vizsgálatok során tett megállapításaik többségükben megalapozottak voltak, ezek nyomán számos felelősségre vonásra is sor került. A fővárosban olyan gyakorlott társadalmi ellenőri hálózattal rendelkezünk, amelyet megfelelő központi irányítással igen haté­konyan lehet foglalkoztatni. A tapasztala­tokat és a követelményeket figyelembe vé­ve, az elmúlt évben főleg a központilag irá­nyított és szervezett társadalmi ellenőr­zésre fordítottak nagyobb gondot. Ennek megfelelően kidolgozták az ellenőrzés éves és féléves programját. Vizsgálták a zöldség­gyümölcsellátást és az árak alakulását, a peremkerületek és az üzemek melletti üz­letek ellátását, a rögzített áras gyermek­ruházati cikkek forgalmazását, az 1973-as árváltozások hatását s az ezzel összefüggő intézkedések betartását. E központilag szervezett és irányított vizsgálatok lehető­séget nyújtottak arra, hogy egy-egy témá­ban az egész fővárosról megbízható képet kapjanak és ennek alapján megfelelő érté­kelést adhassanak az ellátásról. A központi­lag irányított munkálatok mellett a szakma­közi bizottságok — a kerületi tanáccsal együttműködve — az adott kerület speciá­lis problémáival összefüggő vizsgálatokat is szerveznek. Együttműködésre van szükség A központi irányítású társadalmi ellen­őrzés megvalósításához elengedhetetlen az együttműködés, a kapcsolatok formáinak és tartalmának felülvizsgálata a szakmai szakszervezetekkel, valamint az illetékes állami szervekkel. Az SZBT a szakmai szakszervezetekkel az alábbi munkamegosztásban állapodott meg: a szakmák ellenőrzik és szorgalmazzák a vállalatoknál, hogy válasszanak kereske­delmi társadalmi ellenőröket. Ahol indo­kolt és a működés feltételei biztosítottak, ott létrehozzák a központi szakcsoporto­kat. Közösen szervezik a társadalmi ellen­őrök oktatását és továbbképzését, olyan formában, hogy a szakmák gondoskodnak az ellenőrök összehívásáról, a tárgyi és anyagi feltételekről, az SZBT pedig bizto­sítja a szükséges tematikát és az előadókat. Egymás javaslatainak figyelembevételével kidolgozzák a vizsgálati programokat, egyez­tetik a feladatokat és megszervezik az ellen­őrök eligazítását. A szakmák javaslata alap­ján a megválasztott ellenőröket ellátják igazolvánnyal. Év közben folyamatosan ki­cserélik tapasztalataikat, kölcsönösen tájé­koztatják egymást a felmerült problémák­ról és rendszeresen értékelik a társadalmi ellenőrök tevékenységét. Az állami szervek közül az SZBT rend­szeres kapcsolatot tart a Fővárosi Tanács Kereskedelmi Főosztályával, a Budapesti Kereskedelmi Felügyelőséggel és a Fő­városi Tanács társadalmi ellenőri albizott­ságával. Az együttműködés módszereit és tartalmát illetően a következőkben állapod­tak meg: a társadalmi ellenőrök bevonásá­val segítséget nyújtanak a kereskedelem ellenőrzésében, a fogyasztók érdekeinek védelmében, kölcsönösen kidolgozzák és egyeztetik vizsgálati programjaikat. Egyes kérdésekben közös vizsgálatokat végeznek. A felügyelőség biztosítja a társadalmi ellen­őrök szakmai felkészítését, esetenkénti el­igazítását. A vizsgálatokat értékelő anyago­kat, a tapasztalatokat egymás rendelkezé­sére bocsátják. A társadalmi ellenőrök által feltárt hiányosságok és szabálysértések alap­ján tett intézkedésekről tájékoztatják az SZBT-t. Problémát jelent a munkaszervezésben, hogy a Fővárosi Tanács illetékes szakigazga­tási szervének, illetve társadalmi ellenőri albizottságának nincs utasítási, koordinálási joga a kerületi tanácsoknál, az állandó bi­zottságoknál, a tanácsi szerveknél. így a feladatok egyeztetése nehezen valósítható meg. Ez hátráltatja a munka összehango­lását, az erők koncentrálását egy-egy nép­gazdaságiig is fontos ellenőrzési területen. Az ellenőrzés hatékonyságának javítását az is gátolja, hogy a tanácsi és a szakszer­vezeti szervek, anyagi eszközök hiányában, gyakran nem tudják ellátni az ellenőröket a vizsgálatokhoz esetenként szükséges fel­szereléssel. Az árellenőrzés helyzete A fogyasztói, illetve termelői árak ellen­őrzése a fogyasztók érdekvédelmének mind fontosabb részévé válik. A Központi Sta­tisztikai Hivatal Budapesti Igazgatóságától, a Fővárosi Tanács szakigazgatási szerveitől, a kereskedelmi társadalmi ellenőrök munká­lataiból, a KPVDSZ budapesti bizottságá­val történt megállapodások alapján közvet­lenül a kereskedelemtől származó jelzé­sekből, valamint egyéb forrásokból számos, az árak alakulásával összefüggő információ érkezik a Szakszervezetek Budapesti Ta­nácsához. Ezért keresik az ezzel kapcsolat­ban felmerülő problémák megoldásának útját-módját. Árellenőrzéssel foglalkozó társadalmi bizottságot szándékoznak létre­hozni, amelynek segítségével a fogyasztói árak alakulását, a tanácsi vállalatoknál pe­dig a termelői árakat vizsgálnák. Árellen­őrzési munkájukat a Fővárosi Tanács ár­hatósági funkciót ellátó szakigazgatási szer­veivel együttműködve végzik. Nagyban hátráltatja a munkát, hogy a tanácsi szervek nem, vagy csak részben rendelkeznek árhatósági funkcióik ellátásá­hoz szükséges, megfelelő szakemberekkel. A Fővárosi Tanács Ipari Főosztályán az 1972-ben végrehajtott létszámcsökkentés óta hat előadó foglalkozik az árhatósági funkció­ból eredő feladatok ellátásával. Jelenleg — a minisztériumi hatáskörök fokozatos le­adása következtében — 26 tanácsi vállalat, 264 ipari szövetkezet, 6 ipari szövetkezeti társulás, 14 mezőgazdasági és fogyasztási szövetkezet ipari részlege mintegy 18 000 termékének árellenőrzését és 31 500 kis­iparos másodfokú árhatósági funkcióját kellene ellátniuk. A Mezőgazdasági Főosztá­lyon 14 szövetkezet és 15 közös vállalat 40 féle tevékenysége árellenőrzésének nincs felelős előadója. Hasonló a helyzet az Építési Főosztályon, ahol 15 tanácsi vállalat, 15 IKV és 40 építőipari szövetkezet árellen­őrzését kellene ellátni. A kerületi tanácsok 31 500 kisiparos és jelentős számú szövet­kezet ellenőrzését látják el kapcsolt munka­körű, tehát a szükséges szakmai ismeretek­kel nem rendelkező előadóval. Az érdemi ellenőrzés feltételeinek meg­teremtéséhez felsőszintű intézkedésekre lenne szükség. A tanácsi árhatósági hatás­kört meghaladó kérdésekben a SZOT Köz­gazdasági Osztálya jár el az illetékes szak­máknál és állami szerveknél. Szükség ese­tén — budapesti vonatkozású kérdésekben — intézkedések megtétele végett közvet­lenül is megkeresik az illetékes szakmai szakszervezeteket és állami szerveket. A ta­pasztalatok szerint a szakszervezetek ár­ellenőrzési tevékenységének kibontakozá­sát a személyi feltételek hiánya a szakmai szakszervezeteknél is erősen korlátozza. Tervek, feladatok A SZOT elnöksége 1973. január 15-i ha­tározatában meghatározta a különböző szin-30

Next

/
Oldalképek
Tartalom