Budapest, 1974. (12. évfolyam)

1. szám január - Fogyasztói érdekvédelem

Szociális otthonok üzemi patronálása tű szakszervezeti szervek feladatát a fogyasztói érdekvédelemben. A határozat a kereskedelmi társadalmi ellenőrzésben is minőségileg magasabb követelményeket támaszt mind a szakszervezeti szervekkel, mind a társadalmi ellenőrökkel szemben. Ezt figyelembe véve a Szakszervezetek Budapesti Tanácsára vár a következő feladatok megoldása: Hatékonyabban vegyen részt a Fővárosi Tanácsnak a lakosság ellátásával kapcsolatos tervező munkájában. A társadalmi ellenőrzés tapasztalatainak felhasználásával tegyen javaslatokat a lakosságot érintő ellátási kérdésekben. Figyelembe véve a főváros sajátos helyzetét, a kiterjedt kereskedelmi hálózatot, a nagy forgalmat, szélesíteni kell a társadalmi ellenőrök hálózatát, s ahogy a feltételek lehetővé teszik, kb. 3000 főre kell bővíteni. A társadalmi ellenőrzés erősítését az is indokolja, hogy a vállalati ellenőrzés mindinkább csak a vállalati érdekeket veszi figyelembe, s a fogyasztói érdekek vizsgálata háttérbe szorult. A jövőben az ellenőrzés javítása érdekében szorgalmazni kell a szakosított ellenőrzés kiterjesztését s növelni a központilag szervezett és irányított ellenőrzések számát. A magasabb követelményeknek megfelelően biztosítani kell, hogy a társadalmi ellenőrök magas szintű elméleti és gyakorlati oktatásban részesüljenek, a továbbképzésben pedig törekedni kell a szakosított oktatásra. A minőségi előrelépés érdekében gondoskodni kell a társadalmi ellenőri munka fokozottabb erkölcsi megbecsüléséről. Részben ezt a célt szolgálta az 1972-es év negyedik negyedében a kereskedelmi társadalmi ellenőrök részére rendezett fővárosi tanácskozás. Helyes kezdeményezés ezt követően a két évenkénti hasonló tanácskozások megszervezése. Folyamatosan figyelemmel kell kísérni a fogyasztói árak alakulását. Az árak alakulásának vizsgálata a társadalmi ellenőrzésnek is fontos feladata. Együtt kell működni a KSH budapesti igazgatóságával, az illetékes tanácsi és állami szervekkel, valamint a KPVDSZ-szel. A problémák megoldása érdekében illetékes állami szervekhez kell fordulni. A fogyasztói érdekvédelmi tevékenységnek fontos része a termelői árak ellenőrzése. A tanácsi vállalatoknál, ktsz-eknél és kisiparosoknál a Fővárosi Tanács illetékes szakigazgatási szerveivel együttműködve vizsgálni keli az árak változásának okait. Rendszeresen figyelemmel kell kísérni a tanácsok árhatósági tevékenységét. Ki kell dolgozni az áruellátás, az árak alakulása átfogó értékeléséhez szükséges információs rendszert. Ennek részeként — többek között — szükség van arra, hogy a szakmák, a budapesti bizottságok és a szakmaközi bizottságok tájékoztatást adjanak az ezzel kapcsolatos problémákról, tapasztalatokról. Ugyanakkor gondoskodni kell arról is, hogy a társadalmi ellenőrök tájékoztatást kapjanak az általuk feltárt problémákkal kapcsolatos intézkedésekről. Sz. G. A Szakszervezetek Budapesti Tanácsa három esztendeje javasolta a szakmai szakszervezeteknek, illetve azok budapesti bizottságainak, hogy — figyelembe véve a már kialakult kapcsolatokat — indítsanak mozgalmat a fővárosi szociális otthonok lakóinak szervezett patronálására. A szakszervezetek egyetértéssel fogadták a javaslatot, s huszonkét budapesti vállalat hamarosan kapcsolatot létesített a 22 szociális otthonnal. A patronálási munka lényege, tartalma az, hogy támogatják, kiegészítik az otthonban folyó gondozási munkát. Elsősorban az egyedülállókkal közvetlen, családias kapcsolatot teremtenek. Emellett segítik az otthonokat a karbantartási, műszaki jellegű feladatok megoldásában. A vállalatok szakszervezeti bizottságai, a szocialista brigádok tagjai, a Vöröskereszt, a szakszervezet aktivistái a kapcsolatteremtés kezdetén megkeresték a választott szociális otthont, megismerkedtek lakóival, problémáikkal — azután cselekvéshez láttak, felhasználva a gazdasági vezetés által nyújtott anyagi támogatást. 1970 őszén, az öregek hete alkalmával kezdődött ez a dicséretes patronálási mozgalom, amelynek legjobb módszereit ismertették több vállalat szakszervezeti bizottságával. Az azóta eltelt idő eredményei így summázhatok: A szocialista brigádtagok, KISZ-fiatalok rendszeresen látogatták és családjuk körébe is meghívták az otthonok magányos, idős lakóit. Nők napján, anyák napján, öregek hetén s a hagyományos ünnepek alkalmával virággal, édességgel, ajándékcsomaggal kedveskedtek nekik. A szakszervezeti bizottságok filmvetítéseket, ismeretterjesztő előadásokat, zenedélutánokat, műsoros esteket rendeztek az otthonok lakóinak szórakoztatására. Meghívták őket az üzemi ünnepségekre, nyugdíjas találkozókra. Könyveket, hangverseny-jegyet, színházbérletet ajándékoztak nekik. A vállalatok városnézéshez, egynapos kirándulásokhoz autóbuszt kölcsönöztek, illetve béreltek az otthonok lakói számára. A Május 1. Ruhagyár például felajánlotta Római-parti üdülőjét, hogy az idős emberek ott pihenhessenek. A Habselyem Kötöttárugyár az erre vállalakozóknak bedolgozói munkalehetőséget biztosított. Más vállalatok alkalmat teremtettek a barkácsolásra, felszerelést, szerszámot, anyagot adtak stb. A vállalatok — jórészt a szocialista brigádok — szakipari munkákkal, is segítettek, megjavították a mosógépeket, hűtőgépeket, tolókocsikat, a tv- és rádiókészülékeket; villany- és vízszerelési, üvegezési stb. munkát végeztek. A szociális otthonokat és azok lakóit 1970 óta rendszeresen és sokoldalúan, példamutatóan támogatták a következő vállalatok: a Villamosberendezések és Készülékek Gyára, a Május 1. Ruhagyár, a Habselyem Kötöttárugyár, a Hídépítő Vállalat és a Textilfeldolgozó Ktsz. A patronálási mozgalom célja, tartalma, módszere ily rövid idő múltán is helyesnek és hasznosnak bizonyult. A következő időszak teendője: ismertetni, elterjeszteni a legjobb kezdeményezéseket, tovább mélyíteni az egyéni, családias kapcsolatokat az üzemek dolgozói és a szociális otthonok lakói között. — ó- a 31