Budapest, 1974. (12. évfolyam)

6. szám június - Gábor István: Egy régi épület új élete Kúria, Nemzeti Galéria, Párttörténeti Intézet

széltünk, meg kell említeni az előcsarnok számára tervezett, 12 tonna súlyú, carrarai márványból faragott gyönyörű Justitiáját; a széles talapzat két mellékalakja szintén a Triga készítőjétől, Senyeitől származott. A Justitiát egyébként a felszabadulás után, amikor az épület rendeltetése megváltozott, elszállították az épületből. (jelenleg ponyvával letakarva a Károlyi-kertben, a szabadban hever, és állapota az idő viszontagságai miatt egyre romlik.) Remélhető, hogy a Justitia, mivel nem elsősorban a rosszemlékű Kúriával, hanem magával az épülettel alkot szerves egységet, előbb-utóbb visszakerül eredeti talapzatára. Végezetül, de. nem utolsósorban, a Kúria épületének egyik legszebb dísze Lötz Károly hatalmas freskója az előcsarnok fölötti mennyezeten. A festményen a felhők között trónoló Justitia látható, két oldalán jobbról az igazság és a béke, balról a bűn és a megtorlás csoportjait helyezte el a művész, aki tíz hónap alatt festette meg az allegorikus alakzatokban gazdag, 140 négyzetméter nagyságú freskót. 4 A zárköletételröl szólva megemlítettük, hogy közhelyekből álló beszédében a király milyen magasztos szerepet szánt az új palotának, és hogy a sajtó is az igazság és a jog érvényesítését várta ettől az intézménytől. A Kúria azonban távolról sem az igazság jelképeként él az utókor emlékezetében. Itt rendezték meg a kommunista népbiztosok perét a Tanácsköztársaság leverése után, és egészen a felszabadulásig a magyar munkásmozgalom sok kiemelkedő személyisége fölött ítélkeztek e falak között, gyakorta még a tételes jogszabályokat is megcsúfolva és lábbal tiporva. Jellemző, hogy 1904-ben és 1905-ben megjelent két könyvében — Hivatás és mesterség, Fiat lux! — Toldy Géza bíró számos példával illusztrálta és bírálta a Kúriában meghonosodott — az ő szavai szerint — „képtelen joggyakorlatot". Hogy a Kúria miképpen szolgálta egyértelműen az uralkodó osztály érdekeit, azt három jellegzetes példán, három kúriai döntésen át is világosan lehet szemléltetni. Készakarva ragadunk ki olyan példákat, amelyek nem sorolhatók ,,a fennálló rend megdöntesére irányuló szervezkedés" legszigorúbban büntetett esetei közé. ím a három határozat: ,,Az a körülmény, hogy valamely vasúttársaság az engedélyezett vasútvonalat a kereskedelmi miniszter által jóváhagyott terv alapján építi ki, a szomszéd birtokosokat nem akadályozza meg abban, hogy a létesített építmény által telkeik állagában vagy azok használata tekintetében okozott káraik megtérítését a vasúttársaság ellen bírói úton követelhessék. (1902. február 18—április 25.") ,,A munkaadó érvényesen kikötheti azt, hogy alkalmazottja abban az Első emeleti folyosórészlet A Párttörténeti Intézet tárgyalóterme