Budapest, 1974. (12. évfolyam)

6. szám június - Gábor István: Egy régi épület új élete Kúria, Nemzeti Galéria, Párttörténeti Intézet

esetben, ha a szolgálatból önként kilép, a nyugdíjalapba nyugdíjjárulék címén befizetett összegeket vissza nem követelheti és nyugdíjhoz való igényét is elveszti. (1913. június 7—21.)" ,,A felekezeti iskolák és iskolai internátusok alkalmazottjai (tanító-, kezelő-, szolga- és cselédszemélyzete) az 1907. XIX. t-c. 1. §-a értelmében betegség esetére való biztosítási kötelezettség alá nem esnek. (1918. április 20—27.)" 5 Az igazságügyi palota épületét a háború alatt különböző károk érték, a dísztermek sok belövést kaptak, beszakadt a födém is. Helyreállításán a felszabadulás után a Magasépítési Beruházási Vállalat fáradozott, Csánk Elemér építész irányításával. A díszes épületet a Magyar Munkásmozgalmi Intézet kapta meg, amely 1973 novemberében ünnepelte megalakulásának 25. évfordulóját. Az 1948. október 10-én keletkezett alapító okmány szerint az új intézet célja: ,,.. . elsősorban a magyar munkásmozgalom történelmére és jelenére vonatkozó dokumentumanyag rendszeres és tervszerű gyűjtése, rendezése, feldolgozása és ezzel párhuzamosan a dokumentumanyag publikálása, a magyar munkásmozgalom harcos és hősi hagyományainak népszerűsítése. Annak előmozdítása, hogy a magyar •munkásmozgalom történetének gazdag tanulságai a jelen gyakorlatában felhasználásra kerüljenek és alkalmazást nyerjenek . .." Az intézet irányítása alatt 1949-ben megnyílt az épület nagyobbik részében a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum, amely egészen 1956-ig állt fenn. Hazánk szabadságharcainak és munkásmozgalmi törekvéseinek legfontosabb mozzanatait mutatta be, a kezdetektől a felszabadulásig. 1957 áprilisában a Közületeket Elhelyező Bizottság a volt Kúria kétharmadát az előcsarnokkal együtt az újonnan alakult Magyar Nemzeti Galériának utalta ki. Egyharmadában, az Alkotmány utcai részben pedig a Párttörténeti Intézet folytatta munkásságát. A Nemzeti Galéria, melynek vezetőjéül Pogány ö. Gábort, a Szépművészeti Múzeum főigazgató-helyettesét nevezték ki, 1957 októberében nyílt meg először a nagyközönség számára. Ekkor még csak a XIX. század festészetét s az aulában a kor szobrászatát mutatták be. 1958 áprilisában tárult föl az egész épület a nyilvánosság előtt. Funkcióját a Magyar Nemzeti Galéria című képes vezető szövegrészében Pogány Ö. Gábor így határozta meg: mint szakmai központ irányítja, segíti Magyarország összes olyan képtárát, múzeumát, közgyűjteményét, amely képzőművészeti tárgyakkal rendelkezik, állandóan rendez képzőművészeti tárlatokat. A Nemzeti Galéria terveiben, elvégzett munkájában mennyiségileg ugyanannyi helyet foglalnak el vidéki kötelezettségei, mint amennyinek Budapesten, az anyaintézetben teszünk eleget." Ebben a könyvecskében olvasható az is, hogy az új épületben a XIX. és XX. századi festmények közül háromszor annyi látható, mint régebben, és amíg korábban az elmúlt másfél évszázad magyar szoborművészete alig került a nyilvánosság elé, a Galériában teljes az áttekintés. Félezer érem, plakett, medailon, a megnagyobbodott grafikai gyűjtemény mellett a volt Kúria helyet adott az élő művészetnek is. Sok időszaki kiállítás, emléktárlat a magyar képzőművészetnek egy-egy olyan területét állította reflektorfénybe, amely terület — vagy egy-egy alkotó életműve — korábban különböző okok miatt nem kerülhetett az érdeklődés középpontjába. 6 1957. november 27-én figyelemre méltó cikk jelent meg a Magyar Nemzetben. Mihályfi Ernő, a lapnak azóta elhunyt főszerkesztője írta, „Legyen a vár a kultúra vára" címmel. Ez olvasható egyebek között benne: „Helyezzünk el kulturális intézményeket, könyvtárakat, múzeumokat, tudományos kutatóintézeteket, kiállító helyiséget a Várban. Két célt érnénk el ezzel egyszerre: nemcsak a ma már nyugtalanítóan időszerűtlen rom épülne fel, hanem . . . helyet biztosítanánk olyan kulturális intézményeinknek is, amelyeknek elhelyezése ma már halaszthatatlan . . ." A javaslatot illetékes helyen megszívlelték. Ennek is egyik kézzelfogható eredménye, hogy a Nemzeti Galéria a Budavári Palotába költözik. Ez a költözködés természetesen nem megy az egyik napról a másikra, és véglegesen csak 1975-ben fejeződik be. így hát Pogány ö. Gábor főigazgatót még régi szobájában találjuk meg, a Kossuth Lajos téren. Azt kérdezzük tőle: melyek a Galéria alapvető funkciói, és hogyan tudnak majd a képtár munkatársai eleget tenni a várhatóan megnövekvő feladatoknak? — Feladatunk a magyar képzőművészet termésének gyűjtése, rendezése, földolgozása, ismertetése — válaszolja a főigazgató. — Ezen az általános múzeumi feladaton túl új az a funkciónk, hogy képzőművészetünket — a korábbiaktól eltérően — a kezdetektől a mai napig mutassuk be. Eddig a kiállításokon csak az 1800 után keletkezett művek szerepeltek. Most alkalom nyílik arra, hogy a Szépművészeti Múzeum régi magyar anyagát átvéve, a Várban a román kor, a gótika, a barokk művészetét is fölvonultassuk. Ami a mai magyar művészetet illeti: sokoldalú bemutatására, valamint az új alkotások állandó figyelemmel kisérésére az év elején új osztályt szerveztünk. — A Budavári Palota ezeknek az elgondolásoknak minden szempontból megfelel. Különleges helyzetünk miatt 16 Az aulát a galériával összekötő lépcsőfeljárók Folyosórészlet