Budapest, 1974. (12. évfolyam)

6. szám június - Gábor István: Egy régi épület új élete Kúria, Nemzeti Galéria, Párttörténeti Intézet

A Kúria oromzata a Trigával Az aula részlete a főpárkány felett emelkedő szobrok, az oromzat reliefje és különösen az e felett elhelyezett bronzból való triga... Hauszmann Alajos építész, aki ezt a pompás palotát tervezte, eredeti s nagy előkelőségű művészetnek példáját adta e műben." 3 1896-ban elkészült tehát az igazságügyi palota, ahol — Major Máté szavaival — „a barokkos formálásba belejátszik már a szecesszió hatása is". A palotát megalakulásakor a következőképpen osztották föl: az emeleteken jobbra a Kúria, balra az ítélőtábla, a földszinten a Kúria alatt a Koronaügyészség, aTábla alatt a Főügyészség kapott helyet. Középütt létesültaz utcára néző két díszterem, az egyik az előcsarnok mellett a Kúria díszterme volt, amelyet a II. emeletről páholyszerű karzat és erkély vett körül. A Kúria ezenkívül tíz tanácsteremmel és még egy nagyobb teremmel, az ítélőtábla pedig második emeleti dísztermén kívül öt nagy és négy kisebb tanácshelyiséggel rendelkezett. Az épületet világosan meghatározta funkciója. Hauszmann fegyelmezetten, berlini iskolázottsága tudatosságával rendelte alá a céloknak fantáziája szárnyalását. Ezt dicséri meg 1896-ban kiadott, Budapest műszaki útmutatója című munkájában Edvi-lllés Aladár: „Mesterkéletlen, egyszerű és világosan elrendezett alaprajzának beosztása a külső felépítménnyel következetes és jeMegző kapcsolatban áll. Amint a palota külseje hatalmas méreteivel, nagyszabású arányaival és a választott stílformáinak szépségével hat, úgy visszatükrözi annak belseje is a finom ízlést s művészi dekorációt, a fényes és mégis egyszerű pompát. Szobrászat és festészet egyaránt közrehatottak az épület monumentális jellegének kifejezéséhez." Edvi-lllés Aladárnak igaza van. A 125 méter hosszú, antik szellemű párkányzattal, három gerendás főkapuval, 23 tengelyes homlokzattal rendelkező épületben a kivitelezők valóban nem takarékoskodtak a külső és belső díszítéssel. A sok közül néhány ékítmény külön is említést érdemel. Senyei Károly, korának ismert újbarokk szobrásza készítette a Kúria oromzata számára a 7 és fél méter magas, 30 négyzetméter alapterületű Trigát, szekerének modelljeként állítólag egy Wolf nevű pesti cirkuszos lova szolgált.- Zala György háromrészes csoportja a főhomlokzat timpanonjában a bírósági tárgyalást, a törvényhozást és a törvény oktatását ábrázolja. Az épület északi sarkán Róna Józsefnek, déli oldalán Donáth Gyulának ugyancsak a bíráskodást jelképező szobrai láthatók. Senyei szekerét egyébként Fad rusz Jánosnak sóskúti kőből faragott antik alakjai fogják közre. A főhomlokzatra kerültek Stróbl Alajos tanítványainak munkái: 12 kőszobor. És ha már Stróbl Alajosról be-