Budapest, 1974. (12. évfolyam)

5. szám május - Pongrácz Zsuzsa: A születendő gyermekért

lehetőségük arra, hogy a leendő anyát, akár a legcsekélyebb panaszára is — ha úgy ítélik helyesnek — betegállományba helyezzék. Megkülönböztetett gondossággal kezelik, figyelik az úgynevezett veszélyeztetett terheseket. Huszonegy különböző esetben nyilvánítják az állapotos nőt az orvosok veszélyeztetett terhesnek. A huszonegyből néhány: ha hosszabb, évek óta tartó meddőség után következik be a terhesség; ha az állapotos nőnek több spontán vetélése, esetleg koraszülése volt; ha a terhesszívbeteg; ha ikerterhessége van; ha „későn először szülő vércsoport problémái is vannak; állandóan ellenőrzik, nincse szüksége ellenanyagra. Egy 36 éves, első gyermekét váró nő, Csepelen, hetenként, legalábbis eleinte, ő egyébként betegállományban van, s mindig pontosan felírja, amit az orvos mond, óvatos nagyon, két spontán vetélése volt már, ezt a gyermeket — reméli — sikerül kihordania. Akik vérszegények, azok is rendszeresen bejárnak injekciókra. Egyesekkel az orvos csak két-három percet tölt, súlymérés, vizsgálat, vérnyomás, a szokványos kérdések — de ha szükségesnek látja, akár tíz percet is. Egy húszéves fiatalasszonyt különböző vizsgálatokra: vizelet, vérkép, EKG, májfunkció, fogászat, Wassermann, mellkasröntgen ... A vizsgálatok eredményeivel jelentkezik a terhesrendelésen, ahol anamnézist — kórelőzményt — készítenek róla. Ez az adminisztratív — de rendkívül fontos — művelet 20— 25 percig is eltart. Az asszisztensnő vagy a védőnő végzi; beírja a terhes kartonjára, törzslapjára a személyi adatokat, a várandós nő esetleges előző fertőző betegségeit, a családban előfordult fertőző betegségeket, esetleges gyógyszerérzékenységét, a saját és a férje vércsoportjának adatait, előző terhességeinek (vagy abortuszainak, spontán vetéléseinek) lefolyását s a más osztályokon végzett vizsgálatok eredményeit is. Ettől kezdve, valahányszor az állapotos nő megjelenik a terhesrendelésen, előveszik ezt a törzslapot, s beírják a további eseményeket. Erre jegyzik fel a védőnő — aki a terhest otthonában meglátogatta — észrevételeit is. Az ideális az volna, ha az anamnézist minden rendelésen külön helyiségben készítenék. Sajnos, erre alig van lehetőség. Ebből a szempontból kivételesen szerencsés — különböző helyi adottságoknál fogva — az I. kerületi Mikó utcai terhesrendelő. Itt külön előkészítő helyiség, váró, orvosi rendelő áll a leendő anyák rendelkezésére, senkit nem kell az öltözéssel, vetkőzéssel sürgetni, mint más rendelőkben, ahol kevesebb a hely s több a jelentkező. A Vörösvári úton (III. ker.) például sokszor az egyik kismama még a magasszárú cipőjét fűzögeti, s a másik már hozzákezdett a vetkőzéshez. Csepelen egyetlen helyiségben történik minden, anamnézis, vizeletvizsgálat, terhesvizsgálat. Szűkös szekrénynél alig nagyobb boxokban vetkőznek a terhesek, s szorongva várják, hogy az orvos szólítsa őket. Táppénz, veszélyeztetett terhesség Ha az anamnézis és az első orvosi vizsgálat megtörtént, a terhes nő igazolványt kap, s azt a munkahelyén bemutatja. Aki nem tudja, annak az orvos külön meg is mondja: az a kis papír különböző jogokat biztosít a számára, nem kell éjszakai vagy terhes fizikai munkát végeznie, nem kell túlóráznia. Az orvosi tapasztalatok szerint többnyire nem az üzemek vezetőinek jóindulatán múlik ezeknek a jogoknak a biztosítása. Mindenesetre, ha kevesebb a nődolgozó, könnyebb egyet-egyet nélkülözni. A Vörösvári úti terhesrendelésre járóknak a többsége fizikai munkás: a Textilfestőben, a Téglagyárban, a Goldbergerben, a Pamutszövőben stb. dolgoznak. Sokan csilléket tologatnak, nagy súlyokat emelgetnek. Csak akkor tudják őket más munkára helyezni vagy az éjjeli műszak alól felmenteni, ha van, aki beáll helyettük. Igaz, sok esetben — ha a várandós mama közli: még mindig „nem tudták" áthelyezni — az orvos vagy a védőnő személyesen jár el az üzemben. Ilyenkor többnyire mégiscsak sikerül megnyugtató megoldást találni. Ha viszont az orvos és a védőnő közbenjárása után sem adnak a terhes nőnek könnyű munkát, az orvos a várandós asszonyt betegállományba helyezi, nehogy a túlzott igénybevétel veszélyeztesse terhességét. És íme — akkor sem áll le az üzemben a termelés ... A terhesrendelések vezető orvosainak megvan a joguk és a nő" (35 éven felüli); kedvezőtlen szociális körülmények esetén . . . Különösen komplikált esetekben a leghelyesebb az volna, ha a veszélyeztetett terhes nők kórházi ápolásban részesülhetnének, terhes-patológiai osztályon. (Ilyen egyelőre csak a Bakáts téri kórházban van.) Az abortuszok számának várható csökkenése sok felszabaduló ágyat jelenthet, amelyeket esetleg ilyen célra is igénybe lehetne venni. De ez a várható ágytöbblet a nőgyógyászaton jelentkezik, holott a szülészeten lenne rá szükség. Át lehet-e majd hidalni ezt a formai nehézséget? — a jövőben kiderül. A rendelésen Az első vízit után, állapotuktól és közérzetüktől függően járnak be a rendelésre a terhesek. Egy második gyermekét váró fiatalasszony például, a II. kerületben, hetente. Első gyermekét császármetszéssel szülte, valósággal fel kellett világosítania: mikor, hány tablettát szedjen majd, ha a gyermek meglesz, ez a terhessége ugyanis váratlanul jött, de a világért sem akarta első gyermekét elvetetni. Soha nem hallott még a tablettás védekezés lehetőségéről, s úgy látszik, a férje sem. Egy negyedik hónapos 70 kilós terhest az orvos igyekezett meggyőzni: kevesebbet egyék, s ne zsíros, lisztes ételeket, mert sok a súlytöbblete! Egy másikat viszont alig tudott lebeszélni a mértéktelen sörivásról. „De amikor úgy szeretem, doktor úr! És a férjem is...!" Az orvos magyarázta: a gyerek nem szereti, annak árt vele . .. Tény és való: a terhes nők többségének testsúlya nagyobb, mint amennyi egészséges lenne. Túl sokat esznek-isznak a leendő mamák. Pedig 8—10 kilós súlytöbblet elegendő volna. Persze, amikor még tíz-tizenöt terhes nő várakozik az orvosra, nehezen tud időt szakítani arra, hogy a vitaminok és fehérjék fontos-20