Budapest, 1974. (12. évfolyam)

5. szám május - Fekete Gábor: A legnagyobb falu

ségén vajmi kevés mód van a forgalom bővítésére. Nagy-Érden belül minden száz méternyi autózható útért ádáz harcot és anyagi áldozatot vállal a tanács, csakúgy mint azért, hogy a fővárosba vezető útpályához akadálytalanul eljuthassanak a szűk utcákban, sorompók előtt ácsorgó autóbuszok. Körülbelül 350 kilométernyi közút és utca falusi mércével mérve is elfogadhatatlan állapotban található Érden. Ami a vasutat illeti: a község méreteihez mérten egy nagy és négy kisállomáson szállhatnak fel a vonatra a Pestre igyekvők; de ha van ósdi falusi vasútállomás egy szál bakterházzal, úgy a négy érdit ilyenről mintázták. (Ismét egy csemege a szociográfusoknak: a fővárosba igyekvés módja rangot is takar errefelé, mert a teljesen azonos menetidő ellenére segédmunkás csak vonaton, szakmunkás és piacoló csak autóbuszon utazik .. .) A mesterségesen „felfúvódott" településen, beleértve Ofalut, Parkvárost, Érdligetet, a Víz-, mosást és más falunegyedeket, fertályokat, az lett volna a csoda, ha a szociális intézmények építése lépést tart a népvándorlással. Ez azonban még a modern fővárosban sem sikerült. A csoda Érden sem következett be. Az iskolák mindegyikében két műszakos tanítás folyik, s csak azért nem három műszakos, mert már a tanári szobák, úttörő helyiségek, szertárak is tanulópadoknak adtak otthont. Az Érden élő 1800 óvodáskorú gyerekből nyolcszáznak sikerült helyet szorítani a helyi óvodák pótszékekkel teletömött 600 férőhelyére. A többi gyereket Budapest próbálja saját óvodagondjainak növelése árán is ellátni. Ez persze sem a fővárosnak, sem a gyermekeiket reggeleste cipelő szülőknek nem jó. Még szerencse, hogy akad egy jellegzetesen falusi rejtett tartalék: sok szülő kiadja némi díjazás ellenében az érdi öregeknek, szomszédoknak a kicsinyeket, ami pedagógiailag talán nem a legeszményibb megoldás, viszont a nappali felügyelet gondjaitól legalább mentesülnek a fővárosban dolgozó apák, anyák. Gyermekorvosokkal nagyon gyengén áll a nagyközség; öszszesen ketten vannak a sokezer aprósághoz. Főként azért, mert a tanácsnak nem telik arra, hogy orvoslakásokat építsen. A felnőtt szakrendelőintézet húsz évvel ezelőtt még alkalmas lett volna funkciója ellátására, ma semmi esetre sem. A szűkös, toldozott-foldozott, három helyen levő rendelőintézetben afogász, sebész és más szakorvos helye rendszerint betöltetlen; akik jelentkeznek, eleve ugródeszkául tekintik Érdet, s már a budapesti kórházak valamelyikét „célozzák meg". A távlati tervek ezerágyas kórházról szólnak, Érd és Százhalombatta között; az egészségügyi kormányzatnak és a megyei tanácsnak minden oka megvan arra, hogy e távlatot siettesse. A lehangoló érdi kuriózumok közül hadd említsünk meg kettőt. Az egyik: az érdi tömegvándorlás nyomán gombamódra szaporodtak a kocsmák, jelenleg huszonegy van belőlük. A helyi pártbizottság és tanács az idén úgy döntött, hogy e tekintetben Érdnek semmi esetre sem kell városi „allűröket" felvenni, s ha számukat nem csökkenti is, növelni tovább nem engedi. A másik jellegzetesség: a híresnevezetesérdi, Érd-környéki barackosok sorvadásnak indultak. Aszatymazi barackdömping győzedelmeskedik az érdi gyümölcs pompás minősége felett, nem ösztönző a költséges termesztés, sorra vágják ki a fákat. Helyükön más gyümölcsöt termesztenek vagy éppen „bungalókat" emelnek. Ami megintcsak nem követendő „városi" példa . .. * Néhány évvel ezelőtt egyik lapunkban ezzel a címmel jelent meg az Érdről szóló riport: „Felsőbb osztályba készül a legnagyobb falu!" Nos, a készülődés a városi ranghoz még hosszúhosszú időt vesz igénybe. Viszont az is bizonyos: a főváros és Pest megye együttműködésén is múlik, hogy Erd a lehetőség szerint minél előbb a felsőbb osztályba lépjen s az ország szegényebb legyen egy rendezetlen óriásfaluval, de gazdagabb egy modern kertvárossal. Az új gyógyszertár A művelődési ház Barackosok a falu határában