Budapest, 1974. (12. évfolyam)
5. szám május - A címlapon: Belvárosi tornyok (Csigó László felvétele)
ÜDAPEST XII. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 1974 MÁJUS A FŐVÁROS FOLYÓ I RATA A szerkesztő bizottság elnöke: FARKASINSZKY LAJOS, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese Főszerkesztő: MESTERHÁZI LA)OS Főszerkesztőhelyettes: KATONA ÉVA A szerkesztőség elme: 1014 Budapest I. Országház u. 20. Telefon: 351-918 Kiadja: A HÍRLAPKIADÓ VÁLLALAT VIII Blaha Lujza tér 3. Postacím: 1959 Budapest Telefon: 343-100 Felelős kiadó: CSOLLÁNY FERENC 74.0820 Athenaeum Nyomda 1073 Budapest VII. Lenin krt. 7. Telefon: 229-450 Felelős vezető: SOPRONI BÉLA vezérigazgató Terjeszti: a Magyar Posta Posta Központi Hírlap Iroda (Budapest, V. József nádor tér 1. sz. Telefon: 180-850 Postacím: 1900 Budapest Index: 25 151 Megjelenik minden hónap elején. Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Iroda elmén. Előfizetési díj: negyedévre 30,— Ft, félévre 60,- Ft, egy évre 120,- Ft. Szerkesztőségi fogadóórák: hétfőn 10—13 éráig VII. Lenin krt. 5.1, em. Telefon: 223-896 Olvasószerkesztő: KÖVENDI JUDIT Képszerkesztő: SEBŐK MAGDA A lap íves mélynyomással készül A TARTALOMBÓL: Dr. Ságvári Agnes: A szocialista várospolitika 1945-től napjainkig II 4 Budapest vonzásában I. Fekete Gábor: A legnagyobb falu 6 Dr. Vajda Ödön: A Fővárosi Élelmiszerellenőrző és Vegyvizsgáló Intézet 10 Sebők Magda: A Magyar Kereskedelmi Kamara székháza 13 Dolecská Kornélia: Hol tanuljunk úszni? 16 Pongrácz Zsuzsa: A születendő gyermekért ... 19 Dávid Katalin: Anna Margit művészete .... 24 H. Boros Vilma: Karinthy Frigyes iskolája I. 28 Vértesy Miklós: Alapítványok a Budapesti Tudományegyetemen 36 Zolnay László: Hatszáz esztendős budavári szobrok feltámadása 40 A címlapon: Belvárosi tornyok (Csigó László felvétele) A hátsó bor it ón: Anna Margit: Ifjú pár (Domonkos Endre reprodukciója) Szerkesztő bizottság: BUZA BARNA szobrászművész; FEKETE GYULA Iró; GARAI GÁBOR költő; GRANASZTÓI PÁL építész; Dr. HORVÁTH MIKLÓS, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatója; PATAKI JÁNOS, az MSZMP Budapesti Bizottság Agit.-prop. osztályának vezetője; RÉVÉSZ FERENC, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár igazgatója; Dr. SÁGVÁRI ÁGNES, a Fővárosi Levéltár igazgatója; SZILÁGYI LAJOS építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes; Dr. TRAUTMANN REZSŐ ny. miniszter, a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságának elnöke Dr. Mezei Gyula Gyermekvédelem és intézeti nevelés A veszélyeztetett gyermekek abszolút száma az elmúlt évhez viszonyítva csökkent, arányszámuk azonban nem. A kerületi gyámhatóságok 9350 gyermekkel foglalkoznak; ezek közül 4403-at az iskolák ís veszélyeztetettként vettek nyilvántartásba. Veszélyeztetettnek azokat a gyermekeket nevezzük, akiknek nevelése a megszokott családi, iskolai környezetben különleges nehézségeket okoz. A veszélyeztetettség oka sokfajta. Korántsem a teljességre törekedve, csupán példakéntemlítve néhányat: acsaládok életmódjában bekövetkezett nagy változások esetenként negatív hatással is lehetnek a gyermekre. Az urbanizációs folyamat, a falusi és városi élet váltásából eredő szabadosság lehetősége, az alkoholizmus — mindez hátrányosan befolyásolja a gyermek nevelését. Sok gond forrása a családi élet struktúrájában végbemenő változás; ez olykor-olykor megrázkódtatással jár. Mindkét szülő dolgozik, nincs módjuk a gyermek fejlődését erőteljesebben figyelemmel kísérni még akkor sem, ha ez nagyon indokolt. Nagyobb lehetőség nyílik a nem kívánatos társaság hatására; és így tovább. A család felbomlása sok gyermek életében okoz válságot. A meggondolatlanul kötött új házasságok, a gyermek helyzetének rendezetlensége természetesen ugyancsak negatívan hat életükre. A veszélyeztetettség okai között megtalálhatjuk a szociális okokat is: nem egyszer a felnőtt családtagok életmódjának hibáit, alacsony jövedelmet, rossz lakásviszonyokat, a szülők betegségét, esetleg elvesztését stb. Mindezek az okok olyan tényezők, melyek egyhamar nem számolhatók fel. Hoszszú ideig hatnak még; tehát a nevelőmunkában tartósan be kell rendezkednünk a veszélyeztetett gyermekekkel való különleges foglalkozásra. Budapesten az iskola gyermekvédelmi tevékenységét évek óta a pedagógiai munka szerves részének tekintjük. Mindenekelőtt azt szeretnénk elérni, hogy az óvoda, az iskola valamennyi gyermek sorsával odaadóan foglalkozzék. Elsősorban az osztályfőnökök kísérik figyelemmel tanítványaik életét, s ha egy-egy gyermek fejlődésében feltűnő megtorpanást észlelnek, felfigyelnek rá. Talán még az a legszerencsésebb, ha az aggasztó jelek feltűnően mutatkoznak. (Például a tanuló agresszív magatartása, tanulmányi eredményeinek rohamos visszaesése stb.) A legtöbb esetben azonban a gyermek veszélyeztetettsége nem ilyen kirívó; inkább visszahúzódásban, a magány keresésében, a játékból való kimaradásban stb. jelentkezik. A pedagógusnak gyorsan kell észrevennie a tanítványai életében keletkező súlyosabb zavarokat. Ezért rendszeresen gondoskodunk az iskolában az úgynevezett gyermekvédelmi felelős pedagógusok kiképzéséről, akik ma még pusztán lelkiismeretességből végzik nélkülözhetetlen munkájukat. Remélhetőleg előbbutóbb anyagi elismerésükre is sor kerülhet. Az iskola a veszélyeztetett gyermeket a kerületi Nevelési Tanácsadóba küldi be. A fővárosnak ezen Európa-szerte méltányolt létesítményeiről a „Budapest" többször is közreadott ismertetést, ezért az alábbiakban a gyermekvédelmi munkának 1 —'
