Budapest, 1974. (12. évfolyam)

4. szám április - Csorba Csaba: Középkori budai polgárok síremlékei

Utónévadási szokások a városcentrumban Várostörténeti ismereteinkre támaszkodva végezzünk egy kis valószínűsítést: hol lehettek területileg elhatárolható keresztnévadási (utónévadási) „foltok" Budapesten? Valószínű, hogy Óbudán sajátos keresztnévadási szokások uralkodtak. De feltehető, hogy még ma is él jó néhány idős ember, sőt fiú, unoka — szétszéledve a fővárosban, vagy akár vidékre kerülve —, akik az egykori Tabán lakói voltak és a negyedük határain belüli keresztnévadási szokások szerint kapták nevüket. A Rózsadomb vagy az ún. Ujlipótváros, az angyalföldi utcák — ha lassan homályosuló erővel is — minden bizonnyal őrzik még a keresztnévadás helyi jellemvonásait, attól függően, hogy menynyien élnek még e helyeken a régen itt születettek közül. Ugyancsak feltételezhető, hogy az 1950-ben Budapesthez csatolt peremvárosok és települések között is számos olyan van, melyeknek nem egy lakója még akkor kapta nevét, amikor e települések a mainál sokkal zártabbak voltak. A helyi névadási szokások késői nyomai így Pesthidegkúton, Budafokon, Nagytétényben, Csepelen, Pestimrén, Pesterzsébeten, Rákoshegyen stb. még bízvást felfellelhetők. E rövid valószínűsítés után vessünk fel egy újabb kérdést. Egy esztendő adatait vizsgálva: az 1972-ben született újszülöttek is kaptak-e még olyan keresztneveket, (utóneveket), amelyek kifejezetten egy-egy ilyen budapesti településgócra jellemzőek? E kérdésre már bizonytalanná válik a válaszadás. Ezernyi, sőt tízezernyi rózsadombi, angyalföldi, albertfalvai, budafoki stb. kisgyermek nevét kellene átbúvárkodnunk ahhoz, hogy a névadás és a helyi szokásformák között valami egészen csekély korrelációt találjunk. Egész kis kutatócsoportot kellene munkába szólítanunk, hogy ezt felderítsük. Erről a vállalkozásról tehát le kell mondanunk. Forduljunk inkább egy sokkal gyümölcsözőbb felé. Nézzük meg azt, hogy a legújabb időben találunk-e valami jellegzetes különbséget akkor, ha Budapest belső kerületeinek keresztnévadási szokásait a külső kerületekéivel vetjük egybe; ha tehát nem külön-külön kis területi egységek keresztnévadását vizsgáljuk, hanem a belső és a külső kerületeket egy-egy, bizonyos fokig egységesnek feltételezett „szokászónának" fogjuk fel. Kérdésünk megválaszolásához a VIII. kerületi tanács anyakönyvi osztályán végeztünk adatgyűjtést. Itt ugyanis — miként ez ismeretes — nemcsak a VIII. kerületi lakosok újszülötteit anyakönyvezik, hanem mindazokat a gyerekeket, akik — bárhol laknak is a szülők — a VIII. kerületi klinikák valamelyikén születnek, így egész Budapest, sőt egy-két közelebbi vidéki község névadása is tükröződik az említett anyakönyvi osztály adataiban. Elővettük az 1972. évi születési anyakönyvek fóliánsait, és kiírtuk ezekből 1000 belső kerületi és 1000 peremkerületi házaspár (vagy leányanya) újszülött gyermekének nevét. (Belső kerületnek az I—III. és az V-XIV., külső vagy peremkerületnek pedig a IV. és XV-XXII. kerületet tekintettük.) Adatainkat úgy gyűjtöttük össze, hogy mind a férfineveknél, mind a női neveknél 500 név szerepeljen; az 1972. év első bejegyzésétől kezdve addig folytattuk gyűjtésünket, mígnem az 500 női, illetve férfinévhez eljutottunk, a belső kerületek és a peremkerületek viszonylatában egyaránt. Ez úton mondunk köszönetet a VIII. kerületi tanács anyakönyvi osztálya dolgozóinak és Móri András osztályvezetőnek azért a segítségért, amelylyel adatgyűjtésünket lehetővé tették. "Nézzük, melyik a 10 leggyakoribb női név. A belső kerületekben A külső kerületekben 1. Krisztina 41 (500-ból) Mónika 37 (500-bón 2. Katalin 3° Katalin 36 3. Mónika 29 Ildikó 30 4. Szilvia 22 Andrea 27 5. Ágnes 21 Krisztina 27 6. Andrea 21 Szilvia 23 7. Ildikó 21 Zsuzsanna 22 8. Zsuzsanna 19 Éva 21 9. Erika 17 Erika 17 10. Éva 15 Ágnes 17 Nézzük ezután a fiúgyermekek névgyakoriságának alakulását. A belső kerületekben A külső kerületekben I. Gábor 41 (500-ból) László 45 (500-ból) 2. László 38 Attila 41 3. Zsolt 31 Zoltán 37 4. Péter 29 Gábor 34 5. Zoltán 29 Zsolt 31 6. Tamás 25 Tamás 24 7. Csaba 24 András 17 8. Attila 23 István 17 9. Balázs 20 Tibor 17 10. István 19 Csaba 15 Jóllehet, a belső kerületieknél 80 különféle női és 70 különféle férfinevet találtunk az 1000 (500 női és 500 férfi) név között, ugyanez a szám — ti. a különféle nevek száma — a peremkerületieknél sem szignifikánsan eltérő ettől (itt 88 különféle női és 64 férfinév gyűlt össze). Ebből kitűnik, hogy a peremkerületiek éppúgy szeretik a nevek sokféleségét, mint a belső kerületiek. Talán jól következtetünk, ha úgy véljük, hogy ebben a nemrég megjelent Ladó-féle „Magyar utónévkönyv"-nek is szerepe lehet. A nevek öröklődése tekintetében — hogy ti. a fiúgyermek az édesapa, a leánygyermek az édesanya nevét örökli — szintén nincs eltérés városközpont és peremkerület között: mindkét övezetben a fiúk 14—16%-a, a kislányok 6—8%-a kapja a szülő nevét. Bennünket azonban inkább a különbségek érdekelnek, és erre is találunk néhány adatot. Vegyük sorra ezeket. i. Megállapítható, hogy az új névdivat általában a belső kerületi lakosoknál indul el. Ma a Krisztina a leggyakoribb női és a Gábor a leggyakoribb férfinév a belső kerületekben; de hamarosan bízvást a külső kerületekben is ezek a nevek fognak az élre törni. A divatváltozás — úgy tűnik — előbb szintén a belső kerületekben kezdődik el. így például a korábban igen gyakori Ildikó, a hosszú ideig leggyakoribb László már erősen csökken a belső kerületekben, de a csökkenés jelei a külső kerületekben még váratnak magukra. (Pontos képet csak több év adatainak olyan értékelésével kaphatnánk, melynek során minden egyes név gyakoriságáról grafikonszerű változásgörbét készítenénk mind a városcentrumra. 42