Budapest, 1973. (11. évfolyam)

2. szám február - Teuvo Aura, Helsinki polgármestere Város és ember

strukturális tényezőkre osztha­tók fel. Az első csoport keretében a törekvés arra irányul, hogy fi­gyelembe vegyék az egyedi ma­gatartásra ható tényezőket, mint például a városi életmóddal járó pszichikai terhelést, az egyéni kommunikációs igényt stb. Szo­ciológiai kérdésként a külön­böző lakosság-csoportok szük­ségleteit vizsgálják, mint példá­ul az életszínvonalban, a szoká­sokban és az értékrendben be­következő változásokat, általá­nosságban pedig a lakosság ösz­szetételéből következő igénye­ket. A második csoport a környe­zet funkciójára vonatkozó ösz­szes megfigyeléseket tartalmaz­za, például a lakásszükségletek­re, az üdülésre, és a szolgáltatá­sokra vonatkozó ismereteket, valamint a munkaalkalmakról, az ipari tevékenység fejlődésé-Bevásárlóközpont (MTI Külföldi Képszolgálat) Modern városrész A Metró ről és a különböző funkciók kölcsönös viszonyáról készült vizsgálatokat. Egyéni és társadalmi szükségletek tervezése A város emberi környezeté­nek tervezésénél tehát a lehető­ségekhez képest minden emlí­tett tényezőt figyelembe kell venni. Igen nagy körültekintésre van szükség, mivel a kedvező városi környezet kialakításának előfeltételeit gyakran eléggé sok­féle, néha talán egymástól lát­szólag távoleső döntések tudják megteremteni. Gyakran ítélik meg az egyes megoldások előnyeit például csak az egyén, vagy csak a társa­dalom szemszögéből. Az általános tervezés formái zárt funkcionális egységekre, például városrészekre vagy váro-Sportközpont Helsinki modern városrészében

Next

/
Oldalképek
Tartalom