Budapest, 1973. (11. évfolyam)

2. szám február - Teuvo Aura, Helsinki polgármestere Város és ember

A Kaivokatu utca Helsinki belvárosában. Balra a pályaudvar és a dóm Az európai fővárosok vezetőinek találkozója, Budapest 1972 Teuvo AURA, Helsinki polgármestere VÁROS ÉS EMBER Finnország nem tartozik azokhoz az országokhoz, amelyekben a városiasodás a legerősebben előrehaladt. Mégis e téren a legutóbbi idők eseményei — a finn viszonyokat figyelembe véve — óriási sebességgel követték egymást, és ennek az átalakulásnak a következményei a mi városrendezésünk iránt is nagy követelményeket támasztanak. Húsz évvel ezelőtt a lakosságnak mintegy 32%-a élt városokban és mezővárosokban, ma 50%-a, és ez az arány 1980-ig becslés szerint 60%-ra emelkedik. Ez a fejlődés a lakókörnyezet és a munkaviszonyok szempontjából lakosságunk nagy részére jelentős életmódváltozással jár. Ebben a vonatkozásban rendkívül fontos kérdés, hogyan irányítható városaink fejlődése úgy, hogy a változások ellenére vagy éppen azok következtében a városokba költözők számára megfelelő környezetet hozzunk létre. A lakókörnyezetre ható emberi tényezők Amikor világszerte a tervezés segítségével is kezdtek eleget tenni azoknak a követelményeknek, amelyeket a modern kor a társadalmi struktúrával szemben támasztott, ez természetesen csupán azokkal az eszközökkel történhetett, amelyeket az új technika bocsátott rendelkezésre. Az építészeti tervezés mellett létrejött a műszaki megfigyelésekre épülő várostervezés. Ezt megkísérelték az idők folyamán úgy módosítani, hogy a várostervezésben hasznosítsák a társadalom funkciójára és gazdálkodására vonatkozó részletes vizsgálatokat. A modern városrendezés megkísérli, hogy a műszaki, gazdasági és építészeti kérdések mellett egyre fokozódó mértékben ráirányítsa a figyelmet az emberi környezet társadalmi és lélekani kérdéseire is. Nekünk Finnországban — bízvást mondhatjuk — sikerült például műszaki és építészeti szempontból magas színvonalú lakásokat, sőt lakóterületeket létrehoznunk. Ám nem építettünk még megfelelő számban olyan lakást, amely helyesen illeszkednék a város struktúrájába oly módon, hogy a lakókörnyezet kényelméhez hozzájáruló valamennyi tényezőt kellően figyelembe vettük volna. Az ember környezetére ható tényezők: 1) lélektani, társadalmi, valamint 2) funkcionális-A Déli-kikötő részlete. Háttérben: az Uszpenszkij ortodox templom, előtte egy irodaház modern épülete