Budapest, 1973. (11. évfolyam)

12. szám december - Zolnay László: A paraszti élet kezdete, tündöklése és elmúlása

A paraszti élet kezdete, Nag/budapest az őskorban a maitól eltérő arculatú táj volt. A bal parti Pest helyét áradások idején rakoncátlan, fattyú Duna-ágak szeldelték izekre. A vadvizek aztán, az áradások lefutása után, áthatolhatatlan mocsarakká változtak. Odébb nádasok, futóhomok, a Rákos környezte a sok kis szigetet, „szárazulatot". (A XI. században egy oklevél inzulának nevezi Pestet. Vagyis szigetnek.) Amikor E. Windecke, Zsigmond király krónikása leír egy 1411-ben megtartott Pest környéki királyi körvadászatot, azt mondja: a szemtekinteteta Rákoson—több mérföldes körletben — nem törte meg egyetlen fa sem. A hajdan volt pesti szigetvilágnak szárazulatait jól mutatja az 1839-es pesti árvfz térképe: a vízár által el nem öntött pontok voltak a hajdankori pesti szigetségnek állandó települései. Igy azután érthető — ha különös is —: a X—XIII. századi kicsiny Pest városának nem volt mezőgazdasági területe. Pest mezőgazdasági területe — Buda lett. A mai Belvárosnál is kisebb Pestet csak távolabb, a dombok és a Rákos-patak mentén övezték termékenyebb határú falvacskák. Ezek voltak a parasztságnak — töredékeiben máig megmaradt — fészkei. A budai oldalon más volt a helyzet. Ha a Lágymányos hajdani mocsaras Duna-öblétől eltekintünk, a hegyekmeghatározta markáns táj máig őrzi jellegét. A jobb parti hegyek erdei lenyúltak a Dunáig. Ám hamarosan irtást vágott bennük — a halász-vadász hordákat követő — legeltető, kertet gondozó, gabonatermelő-földet teremtő földműves ember. Az ősi utakat patakok jelölték ki. A vizek a halászokat vonzották. De — még az idők hajnalán — nagy vonzást gyakoroltak ősvadász eleinkre a budai part hévizei is. Telente azokra jártak inni a vadak. Jóval később ugyanezeknek a hévizeknek — télen is nyitott, jégmentes — patakjain gabonaőrlő vízimalmok keréklapátjai kelepeltek. Kik voltak Nagybudapest első földművesei? Kadií Ottokár a budai Várhegy barlangjaiban a vértesszőllősi ősember budai kortársainak pattintott kavicsszerszámait találta meg. Ezek vagy félmillió évesek. Ám ez a budai és vértesi emberősünk még vadász volt, nem földműves. A sok budapesti és környéki őskori leletnek — Csillaghegytől Érdig s a pesti határtól a gellérthegyi kelta városig, meg a tabáni halásztelepig — most csak egy ősrégészeti leletcsoportját ragadom ki. (Ennek anyagát az 1972/73. évi budavári ásatásaim során magam is szaporíthattam.) A budai Várhegy őskori lakottságá-Csigó László felvételei Magyar parasztok ajándékot adnak Zsigmond királynak (Egykorú metszetről készült tollrajz) A budavári palota alatt feltárt agrártelepülés háztartisi kerámiái (XIII—XIV. sz.)