Budapest, 1973. (11. évfolyam)
2. szám február - Tanácsa elnöke: Az általános tervek jelentősége
zonyos kritériumok és felfogások megváltoztak. (Példa erre a közlekedés.) Nyilvánvaló tehát, hogy sokkal modernebb megoldásokra van szükség. Az új Általános Terv négy évi megfeszített munkát követelt. Belgrád Várostanácsa az új általános tervet 1972. március 23-án fogadta el; ez magában foglalja a város területi és társadalmi, gazdasági fejlesztésének lehetőségeit. A tervet a Várostervezési Intézet készítette, számos tudományos szakintézettel és szakemberrel együttműködve. A terv a század végéig mintegy 2 000 000 főnyi népességgel számol a város teljes, 15 községre kiterjedő 250 000 hektáros területén. Az agglomeráció központi része — maga Belgrád városa — 1 570 000 lakosú lesz. 4000 dollár körül lesz az átlagos évi jövedelem fejenként, ami azt jelenti, hogy a világ fejlett városainak szintjére fog emelkedni. A bérből és fizetésből élők száma a teljes területen 880 ooo-re nő. A becslések szerint négyszer annyi lesz a beépített terület, mint jelenleg és kétszer annyi a lakos. Ezzel együtt megteremtődnek a város egészségesebb életfeltételeinek a lehetőségei. Az egy főre eső átlagos lakótér 21 m2 körül lesz, a jelenlegi 13 m2 -rel szemben. A 670 000 családnak 670 000 lakása lesz és az utakon 630 000 autó közlekedik majd. A beruházási elemzések és más becslések alapján okkal feltételezhetjük, hogy számításaink reálisak. Az egyik alapvető célunk: egészséges és kedvező környezet teremtése a mindennapi élet számára. A víz és levegő szennyezettsége, a zaj, a túl sűrűn lakott és beépített területek ma közvetlenül veszélyt jelentenek a lakosság egészségére. Az Általános Terv szerint a városterület, a benne és a körülötte folyó élet optimális megszervezésével csökkenteni és megakadályozni kívánjuk az effajta negatív tendenciákat. Új lakóterületek építését és szervezését irányoztuk elő, általában megfelelő és tetszetős helyeken, domboldalakon és a folyók mentén, elsősorban olyan területeken, amelyek nem igényelnek az építés érdekében nagy befektetést. A város régebbi, sűrűn benépesített részeiben a lakóterületek átépítése révén a lakosok számának csökkentését tervezzük. — Az ipar számos, egyenlőtlen elosztott, jól tagolt zónára decentralizálódik. Ezeket az ipari zónákat a lakóterületektől véderdősávok választják el. Az Általános Terv szerint minden kereskedelmi és társadalmi tevékenység általános és különleges központok rendszerén keresztül fog végbemenni. Az általános központok több funkciót ellátó társadalmi és kereskedelmi szolgáltatások központjai, míg a különleges központok csak egy, vagy egy uralkodó szolgáltatást nyújtanak, mint pl.: egészségügyit, közép- és felsőfokú oktatásit, vagy tudományost; esetleg lesznek bennük éttermek, üzletek és közigazgatási épületek, de csak kivételes esetekben. Minden főutat zöld folyosókon helyeznek el, melyek a föld alakjától, az út fontosságától és a környező régió jellegétől függően 400, 200 és 100 m szélesek. Egy új vasúthálózat szervezésével teljesen megtisztulnak a folyópartok a vasúti sínektől, vasúti kocsiktól és állomásoktól, a vasútvonalak az alagutakban jóformán eltűnnek a belváros területén, és az áruszállító vonatok teljesen elkerülik a várost. A mostani légikikötő és kikötő — ha jelenlegi helyükön bővítenék őket — Belgrád környezetét továbbra is Veszélyeztethetné. A terv intézkedéseket tartalmaz ezeknek a negatív tényezőknek a lehetőség szerinti korlátozására. A föld alatti vizek és források gondos védelemben részesülnek, hogy a városnak egészséges ivóvizet biztosítsunk. A szennyvizet különleges tisztító berendezésekkel tisztítják, mielőtt a befogadóba jut. A levegőszennyeződés elleni védelmet a következő intézkedések biztosítják: •— központi fűtés céljára gőzfejlesztő üzemeket létesítenek, — a légszennyeződés okozóit széttelepítik olyan helyekre, ahol a legkevésbé jelentenek veszélyt, — a várost átszövik zöldövezetekkel, — a laksűrűséget csökkentik, — a veszélyzónákat elszigetelik stb. Az Általános Terv területeket biztosít a következő 30 év során az olyan fontosabb iparágak távlati fejlesztésére, amelyek termékeikkel a regionális és országos piacon jelentkeznek. Számol azzal is, hogy Belgrád igen hatalmas kereskedelmi és pénzügyi központtá válhat a jövőben, és ennek megfelelően teret biztosít a kereskedelmi tevékenységek kiterjesztésére. Belgrádnak jelentős regionális és országos funkciói vannak, különösen az olyan társadalmi tevékenységek fejlesztésében, mint a kultúra, az egészségügy, az oktatás stb. A Terv területeket jelöl ki az ilyen jellegű tevékenységek további kiterjesztésére, úgy, hogy az kielégítse a város és a polgárok, valamint a Belgrád felé orientálódó régiók igényeit. A Terv a természeti struktúrák és a belső városi struktúrák megszervezése feltételeinek figyelembevételével alakítja ki Belgrád jellegét. Olyan városkép jön létre, amely harmóniát teremt a város és a környező táj, valamint a város és a benne élő emberek között. Belgrád dinamikus fejlődését figyelve, azzal a kérdéssel találjuk magunkat szemben: hogyan oldjuk meg területfejlesztésének problémáit ? Okulva más országok várostervezőinek tapasztalataiból, de az új Általános Terv kidolgozása során szerzett saját tapasztalatainkból is, a Várostervezési Intézet szakértői kezdeményezték a permanens területi tervezés új rendszerének kialakítását. Az eddig követett gyakorlattal ellentétben, jelenlegi elgondolásunk szerint a tervezési kérdéseket és a terveket sokkal összetettebb, ugyanakkor rugalmasabb nézőpontból kell megközelíteni. Ez lehetővé teszi, hogy a természetben, valamint a társadalmi és fizikai környezetben végbemenő változásokkal állandóan sikeresen szembenézhessünk. Szerintünk jelenleg ez az egyetlen útja annak, hogy Belgrád növekedése és fejlődése felett határozott ellenőrzést lehessen gyakorolni. Mind ez ideig a várostervezést az építészet és a mérnöki tudományok szemléletéből közelítették meg; az új Általános Terv kidolgozásakor ezt egy új, sok szakmára alapozott megközelítés váltotta fel. Azt a mélyen belénkivódott elképzelést, hogy milyen lesz a jövő városa, felváltja az a nézőpont: hogyan alakul jövőbeni fejlődése? Ez a megközelítés érzékenyebben és nagyobb erővel reagál a legkülönbözőbb tényezőkre. A területfejlesztés állandó irányításával foglalkozó intézménynek ugyancsak állandó jellegűnek kell lennie. Emellett fenn kell tartani egy állandó információ-áramlást, azoknak, akik a városi terület haszonélvezői, a területi tervezés rendszerében állandóan részt kell venniük és dönteniük kell a területfejlesztés kérdéseiben. A tervezési folyamat során a vélemények és szempontok egyeztetése révén koordinálnunk kell a különböző társadalmi és gazdasági tevékenységeket, valamint az egymástól eltérő érdekeket, amelyek minden olyan közösségben megjelennek, amelyek hasonlítanak Belgrádhoz. Meggyőződésünk szerint ez az egyetlen útja annak, hogy a tervezés és a tervek a közös fejlesztés kérdésében minden felelős és érdekelt fél (egyének, csoportok, társulások, vállalkozások, intézmények stb.) között kötött sajátos önigazgatási egyezséggé váljanak. A „Jugoszlávia" szálló (Csigó László reprodukciója)
