Budapest, 1973. (11. évfolyam)
12. szám december - Román Kálmán: A fővárosi kéményseprés
Román — Szerencsém lesz, kéményseprővel találkoztam! Ennek a babonás mondásnak az az eredete, hogy sok-sok tűzvész pusztított hazánkban, Pesten és Budán is, míg megjelentek a külföldi, többnyire olasz és német vándorkéményseprők, s megtisztították a tűzokádót, a kéményt. így a lakosok megörültek, ha végre megpillantották valahol a tetőtől-talpig kormos, drótkefével, létrával, kaparóvassal, kötéllel s egyéb szerszámokkal „felfegyverzett" vándoriparosokat, akik szolgálataikat felajánlották. Az első, a kéményekkel és tisztításukkal kapcsolatos nyomok az 1300-as évek közepére nyúlnak vissza. Ekkor már ismeretes volt a kéménnyel összekötött kandalló hazánkban is. Főúri palotákban, kastélyokban lehetett látni ilyen fűtőberendezést. Rendszeres kéményseprésről azonban még nem beszélhetünk. Ha a főúri kandallók Kálmán A fővárosi kéményeinek valamilyen módon való tisztogatására sor került, a munkát az épület általános tisztasága érdekében a cselédség végezte el. A Hunyadiak alatt megindult nagymérvű, teljesen olasz mintát követő építkezés lassan a városok nagyságát és számát is növelte. Ezzel magyarázható, hogy a XV. század végén a kéményfűtő berendezések a városokban, főúri palotákban, nemesi házakban már elterjedtek, s az adót az egyes épületek kéményeinek száma után vetették ki a tulajdonosokra. Kémény-fényűzés A kémény még nagyon sokáig fényűzésszámba ment, építését a főurakon, nemeseken kívül csak a gazdag városi polgárság engedhette meg magának. A szegényparasztság még a múlt század derekán is az úgynevezett füstös-ISTENNEK KEDVEZŐ KEGYEL-int-ből Ausztriai Császár: Jerusalem. Magyar. Cselt. DaliuaU Horvát. Tót, Galirzia és Lodomér Országok Apostoli Királya: Vu~ztria Fóberczege; l/olharingia. Salzburg. Wiirzburg és Fraueonia llerrzege: krakonak >ag> herezege: Erdélynek -Nagylejedelnie; Sic ver, Karantán. és karaioiia. Fel-és Al-SIézla. Ilerehtholdsgaden. és Mergenlhelm Herezege; Habsburg! Gróf 's a' t. Emlékezeliil adjuk ezennel jelentvén mindeneknek, kikel illet: llogy a° Mi különbféle hív szabad királyi, és bányavárosinkban. nem különben Mosony. Pozsony, Veszprém, Syitra. Honi, kontárom. Trencsén. Sopron). Szepes, IVigrád, Bars, Zólyom, Lipló, Gyúr, Vas, Fejér és Zala vármegyékben keblezelt Biezövárosokbau és falukban lakó és időző pozsouvi kéményseprő rzéiiliez tartozó polgáraink és kéményseprő mesterek részéről Nekünk bizonyos, közlök megtartandó jobb rend végett szerkezteit és német nyelven irt alábbi "tartalmú ezéh-czikkelyek nyújtatlak és mutattatták be, illő könyörgéssel esedezvén alázatosan Felségünk elölt, miszerint Mi »K érinteti ezikkelyeket és az azokban foglaltakat, összesen, mint egveiként. helyeseknek, kedveseknek é< .... .JuelXtModolU kaa k. V. Mvai f.g j;le \fH lil kt(é Igtottatván S B beírattálváu. császári királyi hatalmunkkal helybenhagyni, érvénvesilenl és az emlílett polgárok és kéményseprő* mesterek 's azoknak valamennyi örököseik köteleztetése végett kegyelmesen megerősíteni méltóztatnánk. Melly eUkkelvek tartalma ekképpen következik: -A' tanítványokról. I. Csikkely. Tanítványul minifrn ttu - ki egyébiránt ahoi megkívántató testi tulujdonsagokkal kir - legye* as «' es. k. írüküs tartományokban lürl i.annellyik vallásnak kövelóje, -felvétethetik. IL Csikkel). A' laaulásrs kinxabolt ídíi négy évnél fcvábbra. 's három *i»ét kevesebbre nem li-rjedkrt; kivévén «on egy esetei, mellyról a' XI. esikkely «/.«Unj. IH. Csikkel). A' lanitvány-felfogaditsank, ágy «' {el~ubadiUsu>k dija is 3 n- '» 30 kr.-l.»n állapitatik meg. IV, Cákkely. A' Uniívany, ki mesUrél elegendő ok nélkül elhagyja, kesúbb pedig mesterség Unt»!Mát »' cseh engedelmével isméi folytatni akarná: köteten esen második tanulasi M kezdetével magát a«nyi laaatai évre kötelezni. menavit neki a" rséhbeli elójarók kiszabatidnak; mell) írek axon ban a II. íztkk.lyben meghalarvsott idí.t meg nem halad kapják. Esen néaWik felfog«Jani díj a' 111. Mikkel) állal meghatározott mennyiség felére »snllitntik le. V. Csikkel; . V mankáhos megkívántató, borból k.-s4lt koromrubát a' mester tartozik beszerelni; mellv annál hm MMIHI* Kéményseprő-naptár (1914). Fejes László felvételei és reprodukciói Emlékünnep a századfordulón I. Ferenc császár kiváltságlevele a kéményseprőcéhnek
