Budapest, 1973. (11. évfolyam)

12. szám december - Román Kálmán: A fővárosi kéményseprés

kéményseprés konyhában tüzelt, ahonnan az ajtón keresztül vagy a háztető résein távozhatott a tűzhely füstje. Zsigmond király palotájában már kandallóval találkozunk. Mátyás király budai emeletes palotájában művészi kivitelezésű cserépkandallókban fűtenek. A palotának több mint száz kéménye volt. Ezek oly magasak voltak, hogy tisztántartásukat csakis kéménymászásban jártas, szakképzett iparosok végezhették. Mátyás király nemcsak a művészetet hozta be külföldről — a kéményseprőket is. Az ő idejében Olaszországban és Németországban már önálló kéményseprőmesterek munkálkodtak. 1514-ben II. Ulászló király tűzvédelmi rendszabályoknak tekinthető intézkedést hozott. Ez említi meg első ízben a kéményseprést. 1526-ban, János király koronázása után a székesfehérvári országgyűlés törvénycikket fogadott el, amely adókedvezményt biztosít a tűzkárosultaknak, ha házaikat és kéményeiket tűzbiztos anyagból építik. Olasz és német vándorlegények Egyre több olasz és német vándorkéményseprő jár hazánkban. Legtöbb a dolguk Pesten és Budán. Több kéményseprő meg is telepedett itt. (A kéményseprést első ízben Sopron város iratai említik. 1610-ben a kéményseprők közül többen a polgárok közé való felvételüket kérték.) A 150 éves török uralom idején kevesebb a kéményseprő; a tűzvédelmi intézkedéseknek nem is volt- foganatjuk. A tűzvész gyakori volt a két Dunaparti városban, s országszerte is szaporodott. Buda visszafoglalása után a polgárok összeírásának megmaradt feljegyzései között egyetlen kéményseprőt találunk. Munka közben A kéményseprősegédek lapja a proletárdiktatúra idején