Budapest, 1973. (11. évfolyam)

2. szám február - A címlapon: Czeizing Laics felvétele

%dapßst XI. ÉVFOLYAM 2. SZAM 1973 FEBRUAR 11 FŰVflROS FOLYÓI RUTA Főszerkesztő: MESTERHÁZI LAJOS Szerkesztő: KATONA ÉVA Olvasószerkesztő: KÖVENDI JUDIT Képszerkesztő: SEBŐK MADGA Megjelenik minden hónap elején Szerkesztőség: I., Országház u. 20. Telefon: 351-918 Postai irányítószám: 1014 Szerkesztőségi fogadóórák: Hétfő 10—13 óráig VII., Lenin körút 5. I. em. Telefon: 223-896 Kiadja: A HÍRLAPKIADÓ VÁLLALAT VIII., Blaha Lujza tér 3. Levélcím: 1959 Budapest Telefon: 343-100 Felelős kiadó: CSOLLÁNY FERENC Terjeszti: a Magyar Posta Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodánál (Budapest V., József nádor téri.) Előfizetési díj: negyedévre 30,— Ft félévre . . . 60,— Ft egy évre 120,— Ft © 72.4497 Athenaeum Nyomda, Budapest íves mélynyomás Felelős vezető: SOPRONI BÉLA vezérigazgató Index: 25 151 A TARTALOMBÓL: Az európai fővárosok vezetőinek találkozója, Budapest, 1972 Branko Pesic, Belgrád Város Tanácsa elnöke: Az általános tervek jelentősége 6 Teuvo Aura, Helsinki polgármestere Város és ember 10 Fővárosi őrjárat X. Fekete Gábor: Zugló 13 Nyilas Márta: A százéves női szakképzés ... 16 Irodalmi városképek Vargha Balázs: Szomory Dezső 1 20 £><-'. Vajda Endre: Az új Postamúzeum 23 FÓRUM Iványi László: A zuglói városrész-központ .. 26 Vincze Oszkár: Építkezés és telekgazdálkodás 28 Széli Jenő: A koalíciós Törvényhatósági Bizottságban 30 Puruczki Béla: Százéves utcanevek 36 Főváros születik I. Vörös Károly: A városkép változásai 39 A címlapon: Czeizing Laics felvétele A hátsó borítón: Olasz festő: Vittoria Farnese képmása (XVI. század közepe) id. Schiller Alfréd reprodukciója Szerkesztő bizottság: BUZA BARNA szobrászművész; FEKETE GYULA író; GARAI GÁBOR költő; GRANASZTÓI PÁL építész; HANTOS JÁNOS, a Fővárosi Tanács V. B. elnökhelyettese; PATAKI JÁNOS, az MSZMP Budapesti Bizottságának osztályvezetője; RÉVÉSZ FERENC, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár igazgatója; SZILÁGYI LAJOS építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes; Dr. TRAUTMANN REZSŐ ny. miniszter, a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságának elnöke A fővárosi lakosság egészségügyi helyzete A Fővárosi Tanács novemberi ülése, Hantos János tanácselnökhelyettes előterjesztésében, napirendre tűzte a fővárosi lakosság egészségügyi helyzetét. A beszámolót nagy érdeklődéssel kísért vita követte, amelynek során tizenegy tanácstag, illetve meghívott szakember szólalt fel. A Fővárosi Tanács ellenszavazat és tartózkodás nélkül, egyhangúlag elfogadta az előterjesztést. Határozatában leszögezte, hogy az egészségvédelem a várospolitika egyik kulcskérdése és megkülönböztetett figyelmet érdemel mind a szakemberek, mind a társadalmi szervezetek részéről. Szépvölgyi Zoltán tanácselnök javaslatára a tanács elismerését fejezte ki a minden részletre kiterjedő, igen színvonalas jelentés elkészítésében részt vett tanácsbeli és külső szakértők munkája iránt, és megállapította, hogy az ülésen elhangzott javaslatokkal kiegészített előterjesztést, valamint az írásos anyagban megfogalmazott feladatokat tekinti a jelenlegi munka és a távlati tervek elvi alapjának. Erre való tekintettel lapunk folytatásokban közreadja a fővárosi lakosság egészségügyi helyzetére és a tennivalókra vonatkozó dokumentumot. Hantos János tanácselnökhelyettes előterjesztését azzal vezette be, hogy a jelentés sok tekintetben kísérleti jellegű. Az egészségügyi helyzet mérésének módszere, a helyzet megállapításának objektív mutatói ugyanis ma még sem Magyarországon, sem másutt nem alakultak ki. Nincsenek olyan félreérthetetlen és az összehasonlítás objektivitását eleve biztosító mérőeszközök, amelyek a lakosság egészségügyi helyzetéről egészen pontos adatokat nyújtanának. Az összehasonlítás nemzetközi méretekben sem megbízható, mert az adatszolgáltatás igen sokféle, és mert más az egészségügyi ellátás szerkezete például a kapitalista országokban és más nálunk. De még a szocialista országokban sem azonos az adatgyűjtés rendszere, vannak különbségek a hálózat szervezetében és az ellátás struktúrájában is. A jelentésben szereplő hazai összehasonlítások is inkább csak tájékoztató, eligazító jellegűek, mert ezek általában a fővárosi intézményhálózatot a budapesti lakosság számával vetik össze; holott köztudomású, hogy a budapesti intézményhálózat megközelítőleg 30 %-ban vidékieket lát el. Az egészségügyi munkáról és a lakosság egészségügyi helyzetéről akkor kapunk reális képet, ha a mostani adatokat a korábbi budapesti adatokkal vetjük egybe. Ám a statisztikai adatok puszta egybevetése sem vezet célra, mert az egészségügyi ellátás színvonalának és méreteinek növekedése, a megelőzés rendszerének kiterjesztése lényegesen több információhoz juttat bennünket ma, mint korábban. Például a cukorbetegek szűrését elvégezve a főváros meghatározott 1