Budapest, 1973. (11. évfolyam)

8. szám augusztus - Fővárosi őrjárat XVI. - Fekete Gábor: A hivatali városrész

Jellegzetes régi belvárosi utcarészlet ugyanez a belvárosi főútvonalakon — elégtelen. A bérlők, pontosabban a vállalatok, nem hajlandók tudomásul venni, hogy az ilyesfajta kommunális teendők az V. kerületben különleges fontosságúak. A rendezetlenségben nem kis szerepet játszik a helyiségkérdés. Az V. kerületben jelenleg 1026 kereskedelmi egység bérel üzletet. A kívülálló úgy vélheti, hogy bármely kereskedelmi vállalat csatát nyer, ha a belvárosban bérelhet üzletet. A valóságban azonban az üzletbérek korántsem ilyen csalogatóak. A raktárak egyelőre azért nem mozdulnak innét, a város szívéből, mert nem akad vállalkozó, aki a helyükre lépne; a sok példa közül lehet megemlíteni a PIÉRT Nagykereskedelmi Vállalatot, amely hosszú hónapok óta árulja raktárhelyiségét a Váci utcában — hiába. A vevők nem tolonganak, a fejlesztési alapból senkinek sincs kedve négy-ötmillió forintot odaadni vételárként, ugyanennyit rászánni a helyiség átalakítására, majd pedig fizetni a tetemes bért. Hasonló a helyzet egy Váci utcai cukrászati hidegkonyha-helyiséggel, s még jó, ha akad gyár, amely kiállító-bemutató terem céljaira vásárolja meg a magamagát kínálgató üzlethelyiséget. Ez történt legutóbb a Martinelli téren, ahol a környékbeli lakosok legnagyobb bosszúságára hú'tőgép-bemutatóterem kelleti magát a hatalmas kirakatok mögött, holott egy kisebbfajta iparcikk-élelmiszer áruház lényegesen nagyobb hasznára vált volna a lakosoknak. A tanácsnál helyiségért jelentkező kiskereskedelmi vállalatok rendszerint „valami olcsóbbat!" felkiáltással nyújtják be igényüket, ez irányú kívánságuk azonban ritkán teljesíthető. Bennszülöttek és bejárók A viszonylag csekély kerületi lélekszám a legkevésbé sem jelent könnyebbséget a tanács óvoda-bölcsőde gondjaiban. E tekintetben — mint oly sok más vonatkozásban is — a belváros nappali népessége a mérvadó. A bejáró százhúszezernyi dolgozó — lakóhelyi lehetőségek híján — a munkahelyéhez közel fekvő gyermekintézmények iránt indít rohamot. Egy ideig sikerült is teljesíteni igényeiket, egyrészt azért, mert a belvárosi lakosok viszonylag magas életkora miatt kevés óvodai, bölcsődei férőhelyre tartottak számot, másrészt pedig néhány hivatal költözés vagy létszámcsökkentés következtében a korábbi években épített gyermekintézményét a tanács rendelkezésére bocsátotta. Hovatovább azonban a kerületi gyerekek kezdtek kiszorulni az óvodákból, bölcsődékből, emiatt a tanács utóbb kénytelen volt a hivatalok tudomására hozni: az elsőbbség a,,bennszülötteké", szükség esetén az ő javukra kénytelen lesz felmondani a bejáró szülők gyermekeinek. A jelenlegi, 122 százalékos óvodai férőhelykihasználtság igen magas, s most már nem a belvárosi tanácson, hanem a többi kerület fejlesztési tervein múlik ennek az aránynak a javítása. Ez még akkor is igaz, ha az V. kerület igen terebélyes közületi szektora, a vállalati központok serege 16 millió forintot ajánlott meg a belvárosi gyermekintézmények bővítésére. Egyébként a tanácsot nem érheti vád amiatt, hogy a lakóterület, a „saját népesség" miatt nem fordít kellő gondot a hivatalok „kívülről jött" népére. Egy jellemző bizonyíték a sok közül: a tanács végrehajtó bizottsága megvizsgálta a közétkeztetés helyzetét, azt, hogy miként lehetne a kerületben működő konyhák kapacitását növelni, új étkező helyiségeket biztosítani, kis büféket átalakítani a hivatalok, intézmények dolgozói és ügyfelei érdekében. A vizsgálat eredményeként született meg nemrégiben a határozat önkiszolgáló étterem nyitására a Zrínyi utcában, a Tolbuhin körúton és a Szent István körúton; ezekkel és a meglevő üzemi, vállalati konyhák szolgáltatásának összehangolásával még az idén tízezer hivatali dolgozó jut — az eddiginél olcsóbban — meleg ételhez. Vásárolni jó! Régi tapasztalat, hogy a dolgozó emberek nagy többsége a munkahelyéhez közel vásárol be. E tapasztalatra bőséggel szert lehet tenni a Belvárosban is, ahol a kerületi tanácsnak é$ a fővárosi kereskedelemnek ismét nemcsak 65 ezer lakos számára kell berendezkednie. A kerület kereskedelmi hálózata elegendő a forgalom lebonyolítására, az igények elsősorban a már meglevő bolthálózat korszerűsítése, a kulturált eladás iránt jelentkeznek. Az elmúlt évben ettől függetlenül jelentős mennyiségi fejlesztésekre is sor került, hiszen egy közért, egy édességbolt, négy vendéglátóipari egység és tizennégy különböző iparcikkbolt nyílt az V. kerületben. Mintegy kétszázhatvan minisztériumi, tanácsi és szövetkezeti üzlet áll a Belvárosban élő-dolgozó lakosok ipari-szolgáltató igényeinek rendelkezésére, háromszázharmincezer ember számára azonban még ez is kevés. Az új egységek száma azért alacsony, mert a vállalatok és a szövetkezetek inkább a kisebb 14