Budapest, 1973. (11. évfolyam)
7. szám július - Gopcsa Ervin: A szabadidő eltöltésének lehetőségei
FÓRUM A szabadidő nemcsak a munkaidőn — és más kötelező elfoglaltságon — kívüli, szabadon felhasználható idő, hanem olyan gyűjtőfogalom is, amely az ember fontos életfunkcióit, széles tevékenységi körét is összefonja a meglevő adottságokkal. Az egyre rövidebb munkaidőben az egyre inkább gépesítetté, intenzívebbé váló munka, a városi ártalmak, a fokozottabb tempójú élet és ezek következményei: az időjárással, embertársakkal szembeni túlérzékenység, az ellenállóképesség leromlása (a fejfájás és elidegenedés, az álmatlanság és unalom stb.), a játék, a sport, a művelődés mind összefügg a szabadidővel, annak egészséges vagy egészségtelen felhasználásával, az adottságokkal, a kialakult szokásokkal is. A város — amely nemcsak a munka, hanem a szórakozási lehetőségek miatt is vonzza a vidékieket — aránytalan fejlesztés esetén idegenné, ellenséggé válik lakói számára. Az egyiknek újszerű izgalom, a másiknak fárasztó zsivajgás. A városellenesség az otthonosság, az egészséges pihenési és szórakozási lehetőségek hiánya, vagy egysíkúsága miatt is kialakul. A városba áramlás mellett lassan megindul a kiáramlás cserefolyamata. A szabadidő szerteágazó — szervezetileg és hatósági szinten is heterogén — témakörének vizsgálata egyre több szakembert (pedagógusokat, orvosokat, szociológusokat stb.) foglalkoztat világszerte. Széles körben felismerték, hogy a szabadidővel és annak szükségleteivel mint egységgel kell foglalkozni, figyelembe véve az emberek szabadidejének időtartamát kialakult fő tevékenységi formáit és a rendelkezésre álló adottságokat. A szabadidő mennyiségét általában, napi, heti és éves szabadság-kategóriákban tárgyaljuk. Az időtartamot tekintve egy felnőtt átlag városi dolgozó megközelítőleg egy év alatt munkanapokon cca 920 óra szombati napokon (kéthetenkénti szabad szombatot számítva) 480 óra vasár- és ünnepnapokon 670 óra 20 nap évi szabadságot feltételezve 260 óra összesen: 2330 óra szabadidővel rendelkezik. (Ez az időmennyiség nem tartalmazza a munkára és az életszükségletek kielégítésére fordított időt.) A területi adottságok szempontjából fontos tudnunk, hogy a fenti szabadidőmennyiség döntő hányada (cca 70%-a) a lakóhelyen vagy ennek közvetlen közelében adódik. A gyermekek és a nyugdíjasok szabadideje ennél az óraszámnál természetesen jóval több. Mindennek ellenére, ha a szabadidőről esik szó, sokan kétkedve legyintenek: „ugyan, kinek van? . . ." Valóban, vannak gyermekek, akik iskola után rohannak zongora-, nyelv-és egyéb különórákra; este a teljes napot átdolgozva esnek az ágyba. Vannak felnőttek, akik a munkaidő Vasárnap a Palatínus strandon Margitszigeti részlet (Csigó László felvétele) Gopcsa Ervin A szabadidő eltöltésének leltetőségei A Duna-parti lépcsőkön