Budapest, 1973. (11. évfolyam)

7. szám július - Gopcsa Ervin: A szabadidő eltöltésének lehetőségei

után is gyakran éjfélig dolgoznak. Ők valóban úgy érzik, hogy nincs szabadidejük, nincs pihenésük. Az anyagi vagy egyéb (például a szolgáltatások hiányossága miatti) kényszerhelyzeteket kivéve, az igazság az, hogy szabadidő igenis létezik, sőt növekszik (szabadszombat, háztartások gépesítése); de nem tanultuk meg, hogyan kell húsból és vérből is álló szervezetünkkel egészségesen élni, melyek és milyen arányúak fizikai és szellemi szükségleteink, hogyan használhatjuk fel ésszerűen gyorsan fejlődő technikai lehetőségeinket. Minket csak arra tanítottak, hogyan kell tanulni és dolgozni. Ezért egyre gyakrabban tapasztalható, hogy elferdülnek elképzeléseink — vagy az agyonhajszoltság, vagy a túlzott kényelem irányában. (Gyakran fontosabb az autó, vagy akár a kutya, mint a gyermek.) Tudunk-e élni a lehetőségeinkkel ? Nem tanultunk meg a szabadidőnkkel jól élni, illetve a munkaidő és a szabadidő mennyisége és intenzitása között gyakran nincs arányosság. Ezt is bizonyítja az idegcsillapítók és altatók évről évre növekvő mennyiségű fogyasztása. Ez is oka annak, hogy fiataljaink 25 — 30%-a egészségügyi okok miatt nem alkalmas — a KNEB vizsgálata alapján — katonának. A városi ártalmak, de az egészségtelen életmód eredménye az is, hogy a haláloki főcsoportok a részletek többségében és összességében is a budapesti lakosok szempontjából mutatnak hátrányos képet. Gyakran vannak területi lehetőségeink, amelyeket nem használunk ki kellőképpen (közparkok stb.); igaz, ezek a lehetőségek gyakran hiányoznak is. A problémák szervesen összefüggnek a neveléssel, a meglevő adottságokkal, a társadalmi szokásokkal. Azok a kialakult tevékenységek, amelyeket általában szabadidőben végzünk, a következők: pihenés, heverés, rádió-, lemez-, magnóhallgatás, TV-nézés, írás, olvasás, beszélgetés, kézimunkázás, barkácsolás, hobbyművelés, rajzolás, festés, zenélés, játék, kirándulás, mozi, színház, tárlat baráti látogatás, sportesemény, kerékpározás, csónakázás, autózás, lovaglás, repülés, tánc, strandolás, sport, táborozás, horgászat, vadászat. Ezek közül a leggyakoribb a TV-nézés; a legegészségesebbek a szabadban végzett mozgások: a játék, a sport stb. A szabadidőben végezhető tevékenység a többi között lehet: egyéni vagy társas, aktív vagy passzív, döntően szellemi vagy fizikai, lehet rövid vagy hosszú időtartamú, hasznos vagy káros stb. Kétségtelen azonban, hogy a tevékenység döntően függ az életkortól, az egyéni igényektől, a fantáziától, a rendelkezésre álló adottságoktól. A tevékenységi formák a meglevő lehetőségek közelében, azok jelentős Horgászok Tűzfalak között a Majakovszkij utcában (Apostol Pál felvétele) Szabadtéri kártyaparti (Csigó László felvétele) Balla Demeter felvételei