Budapest, 1973. (11. évfolyam)
7. szám július - Preisich Gábor: Új budapesti irodaházakról
en hat a végig üvegezett földszint felett az első és második emeletnek szerkezetileg szépen megoldott kihasasodása és az emeleteknek az ablakrendszerrel logikusan kialakuló plasztikája. Az épületet gazdagítják a fényvisszaverő színes üvegfelületek. A belső kiképzés egyszerűségében elegáns volta fokozza az épület kellemes összhatását. Kevésbé sikerültek az oldalsó homlokzatok. A nagytermeket elsötétítő rácsozat az északi oldalon indokolatlan. A régi Vigadóépülettel való kapcsolat kissé merev. Szerencsésen használja fel a fémburkolatú homlokzat lehetőségeit a környezet magasságához alkalmazkodó Fő utcai OVH irodaház. Plasztikus, színezett alumíniumablakainak színkontrasztja a keskeny utcában kellemes összhatást kölcsönöz az épületnek. Ezt fokozza a földszint és az I. emelet hátraugrása és a bejárat feletti bronzplasztika jó elhelyezése. Zavaróan jelentkeznek viszont a homlokzaton a klímaberendezéshez tartozó fémdobozok. Ezekkel a jól sikerült épületekkel szemben szinte ellenpélda gyanánt kell ismételten említenünk az OMFB Martineiii téri irodaházát. Nem csak a parkolóházzal való kapcsolata megoldatlan, de tömegalakítása és részletképzése is elhibázott. Az alacsony, nyomott földszint, a túl magas tetőfelépítmény, az egyes homlokzatrészek nem állnak egymással megfelelő építészeti kapcsolatban. Különösen kellemetlen hatású az épületnek a Kristóf tér felőli homlokzata. A tervezésre rákényszerített merev szerkezeti rendszer legfeljebb magyarázza, de nem menti ezeket a hiányosságokat. Az épületen az öncélú, a funkciótól elszakadó formálás törekvése látszik. Ez ellentétben áll a korszerű építészet egyik legfontosabb elvével: a rendeltetéssel összhangban álló tiszta formai megoldás keresésével. Erényeikkel és hibáikkal együtt, az új irodaházak kétségtelenül jelentős mértékben emelték belső városrészeink összhatását. Mindenütt, vagy csaknem mindenütt kirívó hiányosságokat szüntettek meg a környezetben, városképi problémák megoldásátsegítették elő. Haazegyes épületekkel szemben vannak is fenntartásaink, összességükben hatásuk feltétlenül pozitív. Belső városrészeinek rendezettebbé, nagyvárosiasabbá lettek — s ehhez nagymértékben az új irodaházak járultak hozzá. (A fenti tanulmányban említett irodaházak építész tervezői: CHEMOLIMPEX: Gulyás Zoltán, HUNGAROTEX: Pomsár János és Puskás Tamás, OT: Háka György, Kereskedelmi Kamara: Pintér Béla, OMFB: Szabó István, Energiagazdálkodási Intézet: Molnár Péter, OVH: Dul Dezső, népművelési irodaház: Kallós Elemér és Hübner Tibor.) Az Energiagazdálkodási Intézet székháza A Chemolimpex irodaháza Az OMFB irodaháza