Budapest, 1973. (11. évfolyam)

7. szám július - Preisich Gábor: Új budapesti irodaházakról

tosabb követelmény a környezettel való összhang megoldása. Ez természetesen nem a környező épületek utánzását, vagy „stílusuk" átvételét igényli, hanem az új épület olyan tömegét és tagolását, amely a meglevő környezethez, annak építészeti, városképi értékéhez illeszkedik; vagy ha a környezetből indokolt helyen kiemelkedik, ezzel mintegy hangsúllyal emeli a város értékét. Ha ebből a szem pontból vizsgáljuk a legutolsó évtizedben épült budapesti irodaházakat, az eredmény nem túlságosan kedvező. A „beruházók" erőszakosságával szemben a hatóságok sok esetben gyengének bizonyultak. Kevés az olyan új irodaházunk, amely megfelelően illeszkedik környezetéhez, nagyrészük legalább egy-két emelettel túllép a városképi szempontból kívánatos magasságon. Mintaszerű ebből a szempontból a CHEMOLIMPEX irodaházak tömegalakítása. A H alakú beépítéssel sikerült a tervezőnek a terület magas kihasználása mellett az épületnek viszonylag levegős voltát biztosítani. Az OTP fiókot magában foglaló első emeletnek kiemelt ki képzése és a legfelső emelet építészeti lezárása kellemes arányúvá teszi az épületet. Kár, hogy az átjárásra szánt, apró kockakövekkel burkolt díszudvar kényszerűség folytán gépkocsi-tárolóhellyé vált. Kevésbé sikerülhetett a telek adottságaihoz képest atúlságosan nagy tömegű Kossuth Lajos utcai HUNGAROTEX irodaházának a környezetbe illesztése. A beépítés rendkívül szellemes megválasztása, a sokemeletes szárnynak az U alakú épület belső szárába helyezése sem nyújthatott teljes értékű megoldást. Az önmagában jó arányú épület Kossuth Lajos utcai szárnya magasabb, mint amit az utca kialakult jellege indokolna. A hátsó keresztszárny városképi megjelenése pedig főként a közeli templomtorony miatt zavaró hatású. Az OT Tükör utcai irodaháza magasságával és lábakra állított előrenyúló tömegével megfelelően illeszkedik környezetéhez. A Kossuth Lajos téri, a Metróállomást magában foglaló Kereskedelmi Kamara—METESZ irodaház tömegalakítása a tér déli oldalának modern, egyben a környezethez alkalmazkodó megoldását nyújtja. Csupán súlyos tömegű felépítménye kifogásolható, elsősorban a Duna felől. Az egyébként szép Vörösmarty téri népművelési irodaház is magasabb egy emelettel a kívánatosnál. A parkolóházzal egybeépített Martinelli téri OMFB székház programja se vette tekintetbe a telek és a környezet adottságait. Az épület kellemetlenül emelkedik ki a Központi Városháza barokk épülete által meghatározott magasságból. Építészetileg megoldatlan az irodaház és a parkolóház tömegének, homlokzati rendszerének egymáshoz való csatlakozása. A rendezetlen homlokzatvonalú és túl magas épület mellett „sikátorrá" vált a Fehér Lajos utca jókora szakasza. Az Energiagazdálkodási Intézet Bem rakparti irodaházának építésénél, sajnos, szintén a „lehet egy emelettel több" elve érvényesült; ez azután maga után vonta a szomszédságában épülő lakóházak magasságának megemelését is. Az egész háztömb a Batthyány téri műemlék-együttes közvetlen szomszédságában kellemetlenül bontja, meg a budai Duna-part könnyed, harmonikus sziluettjét. Szerkezeti rendszerek és következményeik Az irodaházak legtöbbje a homlokzaton végigfutó ablaksorral és úgynevezett függönyfallal készült. Ennek a világszerte elterjedt homlokzati megoldásnak sok előnye van. Az irodai munkahelyek kihasználása, megvilágítása szempontjából ez az elrendezés igen kedvező. Éghajlati viszonyaink mellett azonban csak akkor felel meg/ ha a nyári tűző nap forrósága ellen védekezni tudunk. Ezért kívánatos, hogy az irodaházak észak vagy kelet felé nézzenek. Egyébként télen-nyáron egyenletes hőmérsékletet biztosító klímaberendezés szükséges. A fényvisszaverő üveg — a Vörösmarty téri irodaházban tapasztaltak szerint — csak csekély mértékben enyhíti a helyzetet. A merev árnyékoló szerkezetek — ilyenek készültek az OMFB irodaházban (még az északi oldalon is!) — túlságosan elsötétítik a helyiségeket. Ebből a szempontból is kedvező a viszonylag hoszszú északi homlokzatú CHEMOLIMPEX, a Kossuth Lajos téri és a budai Duna-parti irodaház. Ismeretes, hogy a HUNGAROTEX irodaházánál a már megtervezett klímaberendezés utólagos elhagyása milyen súlyos helyzetet teremtett; a sajtó is beszámolt arról, hogy nyáron többen rosszul lettek a melegtől. Az irodaházak alaprajzi megoldása általában megfelel az igényeknek. A belső váz lehetőséget nyújt a válaszfalak tetszés szerinti elhelyezésére, a változó igényeknek megfelelően a helyiségek összevonására vagy szétválasztására. Kivételt képeznek azok az irodaházak, ahol a kivitelezés korlátolt lehetőségei miatt a tervezők merev „harántfalas" elrendezésre kényszerültek. Az OMFB irodaházban például az egyforma nagyságú irodahelyiségek semmilyen változtatására nincs többé lehetőség. Külső és belső esztétika Az irodaházak reprezentatív szerepet is betöltenek. Ezért az anyagi korlátok itt nem érvényesülnek olyan döntő mértékben, mint például a lakóépületeknél. A homlokzatok burkolata, a bejáratok, ablaksorok általában időálló, jó anyagokkal, szerkezetekkel készülhetnek és a belső kiképzés megválasztásában is viszonylag szabad keze van az építésznek. Ezek a lehetőségek a legtöbb esetben nem vezettek túlzásokhoz; irodaházaink legtöbbjének homlokzata, belső kiképzése egyszerű, indokolatlan formalizmustól mentes (hacsak nem tekintjük formalizmusnak a nagy ablakfelületű függönyfalaknak már említett nap elleni védelem nélkül való alkalmazását). Emellett azonban magas művészi értékű, városképi szempontból is jelentős épületet keveset találunk. Nem alakultak ki a hazai igényeknek és éghajlatnak megfelelő homlokzati rendszerek, a külső és belső kiképzés harmóniájával. Ennek az egyik oka az, hogy a tervezésre rendszerint nem állt rendelkezésre elegendő idő. Hazai gyakorlatunk szerint a programok megadása, a tervek jóváhagyása, vagy újból és újból fölmerülő, változó igények szerinti átdolgoztatása sokkal több időt vesz igénybe, mint maga a tervezés. Ennek következtében nincs egyetlen olyan irodaházunk sem, amely építészeti tervpályázat útján került volna megvalósításra. Holott csupán alternatív tervek készítése, azok funkcionális, gazdasági és esztétikai szempontból történő egybevetése járhatna azzal az eredménnyel, hogy valóban magas színvonalú és egyben gazdaságos irodaházak épülhessenek. Mindezek ellenére néhány jó tervező kiemelkedő műveket alkotott. Kiváló példa — bár egy hibáját, a túlzott emeletszámot másutt hiányoltuk — a Vörösmarty téri népművelési irodaház. Kitűnőid A Kereskedelmi Kamara—METESZ irodaház