Budapest, 1973. (11. évfolyam)

7. szám július - Jean Louis Médecin, Monaco polgármestere: Városrendezés a tengerparton

A kaszinó bejárata (MTI Külföldi Képszolgálat) Természetes, hogy az ilyen nagysza­bású átalakulások számos emberi problémát vetnek fel. Ha mindent megteszünk is a luxus-idegenforgalom fejlesztésére, semmi fáradságot sem szabad kímélnünk annak érdekében, hogy a dolgozó lakosság is jó körül­mények között élhessen. A Nagyhercegségben körülbelül 17 ezer dolgozónak nyújtanak munkát. Monacóban a dolgozók 42%-a él; 44% a határos francia községekben lakik és 14% az olasz határmenti községekből naponta jár dolgozni. Már építettek szociális jellegű laká­sokat lakótömbökben, így a dolgozók nagy részének egészséges és modern lakást tudunk biztosítani a Nagyher­cegség területén. Jelenleg bizonyos régi lakónegyedek felújítása a célja a koordinációs terveknek. A köznevelés területén az állam fejlesztette és modernizálta az okta­tási intézményeket. Technikai Kollé­giumot épített 600 tanuló részére, amelynek felszerelése a köznevelés legmodernebb technikai normáinak is megfelel. Már ebben az évben egy hasonlójellegű intézmény építését fog­ják elkezdeni 1200 tanuló részére. Az iskolaköteles korú gyermekek száma jelenleg 4000. Az oktatásügy költség­vetése az állam költségvetésének 7 %-át teszi ki. Monaco városa nagyon szívén viseli jelentős könyvtárának gazdagítását, zeneakadémiát tart fenn és számos rajz, kerámia és modellező iskolát támogat. Előadás-sorozatot, operai idényt és számos hangversenyt szervez egy szubvencionált, kb. 100 tagból álló Nemzeti Zenekar közre­működésével. A tudomány is fontos része az or­szág gazdasági életének. Monaco állan­dó gyülekezőhelye volt a nemzetközi tudomány elitjének —különösképpen az oceanográfia területén — 1910 óta, amikor felavatták az Oceanográfiai Múzeumot, megalakították az Oceo­nográfiai és a Paleontológiái Intézete­ket. Az ország földrajzi helyzetének kedvező volta következtében a Tu­dományos Központ, melyet III. Rai­nier nagyherceg őfensége terem­tett meg, fontos laboratóriumok fej­lesztését teszi lehetővé: alkalmazott radioaktivitás, meteorológia és szeiz­mológia, a tenger szennyeződése el­leni harc problémáira irányuló mikro­biológia, molekuláris, légbiológia, ve­getális biológia, botanika és a xéro­phitikus növények tanulmányozása — mindez hozzájárul a tudományos tájé­kozódáshoz és a tudomány terjeszté­séhez. A Monacóban megvalósított leg­jelentősebb nemzetközi program a Tengeri Radioaktivitás Nemzetközi Laboratóriumának programja. A nem­zetközi tudományos koordináció szem­pontjából ez a laboratórium szorosan együttműködik a megfelelő nemzet­közi szervezetekkel is. Különöskép­pen el van kötelezve a magasszintű ösztöndíjasok képzésében, és kutatói működését hasznos oktatási működés­sel köti egybe. Ennek következtében találkozóhelye a külföldi kutatóknak, akik itt vendégszerető munkalégkört találnak. Programját egyébként bőví­teni lehet azáltal, hogy egyidejűleg a tenger szennyeződésének más jelentős problémáival is foglalkozzék és konk­rét hozzájárulást nyújtson a környe­zetvédelemhez az általa javasolt tudo­mányos tanulmányokkal. Egy modern társadalom fizikai és kulturális követelményeinek megfele­lően, Monaco szembetalálja magát azokkal a nélkülözhetetlen anyagi szükségletekkel, amelyek a terület ily nagymértékű növekedésével együtt­járnak. Jelenleg folyamatban van a Kórházi Központ bővítése, hogy a növekvő szükségleteknek megfeleljen; valamint a különböző hálózatok: a telefon-, a vízellátás, a csatorna- és az úthálózat bővítése. Az egyik legjelentősebb probléma nálunk is a kocsik közlekedésének és parkolásának kérdése. Monacóban, 12 600 gépkocsit tartanak nyilván. Szükséges tehát a járművek számára nélkülözhetetlen területet a lehető­ségekhez képest fejleszteni. Első lé­pésként rendelet kötelezi az építtető­ket, hogy a lakóépületekben lakáson­ként biztosítsanak egy garázshelyet. Ami a szállodákat illeti, 150 szobáig két szobánként kell egy garázst építeni, 150-től 250 szobáig szobánként és 500 szobán felül 5 szobánként. A Nagy­hercegség továbbra is folytatja a nyil­vános parkolók építését; ily módon már 2000 hely áll az autósok rendelke­zésére, és a következő négy évben újabb parkolóhelyeket kell létesíteni. A Nagyhercegség fokozatosan fejleszti az úthálózatot. Hozzákezdetta két legfontosabb útkereszteződés meg­építéséhez, hogy biztosítsa a közleke­dés folyamatosságát; ugyanakkor ta­nulmányozza a legfontosabb útkeresz­teződések néhány fontos pontját, a közlekedés javítása céljából. Két nagy kapacitású felvonó ingyenesen bizto­sítja a közlekedést Monte Carlo aktív központja és a fürdőszektor között; ily módon mindenki néhány perc alatt és különösebb fáradtság nélkül eljut­hat a strandokra. Ezt a beszámolót nem fejezhetjük be anélkül, hogy ne beszéljünk egy életbevágó kérdésről: a városban meg kell találnunk a parkok és a kertek számára alkalmas területeket. Tudjuk, hogy az országnak módjában áll ezek létesítése; de ez a feladat a kertészek és a rendezéssel megbízott tájalakítók állandó erőfeszítését is igényli. Különösen az olyan kertek és parkok, amelyek Monacóban jelentős idegenforgalmi központok. Az Egzotikus Kert például egy hegy­oldalon épült és évenként majdnem 330 000 turista látogatja. Ez a pont csodálatra méltó összegezése az egész városnak. Az Egzotikus Kert része egy olyan egésznek, amely magában fog­lalja a tudományt — az Antropológiai Múzeummal (a Grimaldi Emberével és gyűjteményeivel) —, a múltat — a történelem előtti barlangjaival —, s a tájat, magával a Kerttel és az Antoi­nette Nagyhercegnő Parkkal. Ez év­százados olajfák otthona, ahonnan látni lehet a „Vieux Roche"-t (Régi Sziklát), a Nagyhercegség eredőpont­ját, a Nagyhercegi Palotát, Monte Carlót és a kikötőt, az új Fontvieille jövőjét és a Földközi-tengert. Ember, városrendezés, táj és kör­nyezet — mindezek szükségessé te­szik. hogy megőrizzük azt, ami ebben a városi); n kellemessé és szeretetre­méltóvá teszi az életet. 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom