Budapest, 1973. (11. évfolyam)

6. szám június - Nagy Ervin: Mi lesz a trolibusszal?

A Hess András tér Vasquez térképsorozatán (1837) Szemenyei Tivadar reprodukciói FÓRUM Hess András tér 2. A Szilágyi Erzsébet leánygimnázium épülete 1924 után Az is

k°^pület a Miklós toronnyal A budai Várban már alig van foghíjas tér vagy utca. De azért még akad: a Hess András tér 2-es számú telek. Ez a hely Budavára hétszáz éves múltjában mind várvédelmi, mind kulturális vonatkozásban nagy fontosságú szerepet töltött be. Ugyanis a várfalak létesítésével egyidőben — a XIII. század közepén — a középkor tanító rendje: a domonkosok építtették fel itt kolostorukat és templomukat úgy, hogy egyben várvédelemre is berendezkedtek. A telek ekkor egészen a várfalakig terjedt. A templom szentélye bástyaszerűen a Várhegy egy kiugró sziklájára könyökölt, s kiugró erkélyekkel vagy védelmi folyosókkal úgy épült, hogy erődnek is szolgáljon. A kolostor a két kiugró körbástya — mint a keleti oldal legfontosabb védelmi eszközei — között, tehát az erődítmény területén feküdt. Ebben a kolostorban a középkor folyamán jeles külföldi diplomaták és tudósok is megfordultak : a többi között Gentilis bíboros, pápai követ a XIV. század elején és Cajetan bíboros, a híres orientalista 1523-ban. De a rendtagok soraiból is kerültek ki tudósok. Ezért helyezte el ebben a kolostorban Mátyás király a Budára tervezett egyetem két karát: a teológiai és a filozófiai fakultást. Ezt nevezi Toldy Ferenc irodalomtörténet-író „Academia Corviniana"-nak. Ide hívta meg Mátyás a filozófus Niger Pétert, a híres „Clypeus Thomistarum" szerzőjét. Az előadásokat Mátyás király is látogatta. Talán ezzel magyarázható, hogy a kolostor udvarán álló kút nyolcszögletes kávájának egyik fehér mészkőlapját a Hunyadiak címere ékesíti. 1541-ben, amikor a török megszállta Budavárát, a domonkosok kénytelenek voltak kultúrmunkájukat megszakítani és elmenekülni. • A domonkos-kolostor színhelyének további története szoros kapcsolatban áll a kúttal. A török a kolostort kezdetben katonai célra vette igénybe, egyrészt mert ez fontos védelmi szakasza volt a várnak, másrészt mert a kútnak jóízű vize volt. A török a fontos helyeket általában állami célokra foglalta le: laktanya, imaret (népkonyhaféle), kórház, iskola, karavánszeráj számára. Mivel a török időkre vonatkozó Rabatta-féle térkép négy különálló házhelyet tüntet fel ezen a telken, valószínű, hogy az egyik imaretül szolgált (erre a kút enged következtetni). 1541 és 1686 között, a másfél 28