Budapest, 1973. (11. évfolyam)

6. szám június - Dimitrios Nicolaou Ritsos, Athén polgármestere: A hirtelen fejlődésből adódótechnikai problémák

Az Akropolisz (Gink Károly felvételei) nyosságainak tulajdonítható. A jelenlegi városvezetés nagy erő­feszítéseket tesz a zöldterület kiterjesztése érdekében; habo­zás nélkül lebontat elavult köz­épületeket — akár a város köz­pontjában is —, hogy helyükön közkerteket létesítsen. A város fontosabb tereinek száma 280. Ezek közül több a mostani városi vezetőség gon­doskodása folytán épült és ala­kult ki. Úgy gondoljuk, 1973 vé­géig a város valamennyi terét si­kerül teljesen rendbehozni. Az új terek építészetének uralkodó eleme a márvány és a zöld­növényzet. Az elmúlt négy esztendő fo­lyamán Athén városában általá­nos lett a villanyellátás. Ily mó­don a főváros valamennyi tere, valamint 3300 utcája most jó vil­lanyvilágítással rendelkezik. Az athéni település fontos ke­reskedelmi és ipari központ: az egész ország kereskedelmi válla­latainak egynegyedét és a hellén ipari kapacitás 30%-át tömöríti. Itt fejti ki tevékenységét a válla­latok egész sora: bányák és kő­fejtők, a közlekedés és szállítás iparágai, kézművesek, elektro­mos berendezési üzemek, me­chanikai vállalatok, építőanyag­gyártás stb. Rendkívüli erőfeszítések tör­téntek a város tisztaságának biz­tosítására. Az elért eredmények nagyon kielégítőek. A háztartási szemetet a városi hatóság ko­csiira rakják, és a várostól távoleső helyre szállítják, ahol előbb osztályozzák, majd több rétegnyi földdel borítják. Jelenleg is számos fontos, egy­mástól független közmunka ta­nulmányozása és kivitelezése fo­lyik: például egy földalatti gép­kocsigarázs építése, több mint 600 jármű befogadására alkalmas területtel, a város egyik legköz­pontibb fekvésű tere alatt; egy többemeletes városi épület léte­sítése Athén egy másik terén; a város belsejében fekvő Sztrefisz domb rendezése és szépítése stb. Mi athéniek úgy véljük, hogy a többi európai fővárossal való kapcsolat és együttműködés — a Budapest város hatósága részéről indított kezdeménye­zés példája nyomán — elősegíti majd a nagyvárosok problémái­nak sikeres megoldását. Ezek a problémák számunkra főképpen technikai jellegűek. Szüntelenül folytatott erőfeszítések árán egy második Periklész-i aranyszáza­dot szeretnénk megvalósítani Athénben, hogy a hellén nemzet fővárosa boldogan virágozzék az eljövendő századok során is. 13 Athén város úthálózata 800 kilométer hosszúságú sík terüle­ten és igen meredek lejtőkön, emelkedőkön húzódik. Az utcák száma 3300. 730 kilométer hosz­szúságban az utcák már aszfalt­borításúak; s a tervek szerint a hátralevő 70 kilométer aszfalto­zása is elkészül 1973 végéig. (A jelenlegi városvezetés 1968 óta 250 kilométernyi új utcát épített.) A közművesítési szervekkel kapcsolatban (vízelvezetés és -el­látás, elektromosság, világító­gáz) súlyos problémák merülnek fel. Az érdekelt társaságok ugyanis gyakorta végeztetnek fúrásokat az úttesteken és gya­logjárdákon, a csőhálózat meg­erősítése vagy kicserélése stb. céljából. Amikor azonban a fel­ásott területek visszanyerik ere­deti arculatukat, a föld lesüllyed. A város közterei, parkjai és dombjai 290 hektár felületet foglalnak el, ami az egész város területének csak 7%-a. Ez két­ségtelenül elég gyenge arány, és a kezdeti utcarendezési terv hiá­r: m *

Next

/
Oldalképek
Tartalom