Budapest, 1972. (10. évfolyam)
10. szám október - Nyilas Márta: Dózsa és hadai a fővárosban
Buda látképe — az 1514-es parasztháború idején. Megjelent Münster Sebastian Cosmographiáiában. (Basel, 1550.) Braun Tamás reprodukciói Nyilas Márta Dózsa és hadai a fővárosban Az 1514-es parasztháború döntő fontosságú eseményei a főváros területén zajlottak le. Pest-Budán számos olyan feljegyzés készült, amely forrása az események történetének. Az egyetlen magyar nyelven fennmaradt egykorú feljegyzés Ráskai Lea, margitszigeti domokos rendi apáca glosszája a Cornides kódex 260. lapján: ,,Végeztetik szent Dorothea asszonynak élete szent Borlobás estin, szombaton, Urunk születeti után ezerötszáztizennégy esztendőben. Ezen esztendőben lön a kereszteshad, Magyarországnak örök emiéközeti: kiben veszének sok nemes urak az kegyetlen pór hadnagyoknak kegyetlenségek miatt." A 16. századi humanista történetírók latin nyelvű műveikben már sokkal részletesebben és pontosabban tájékoztatnak az eseményekről, amelyek „Magyarországnak örök emiéközeti" maradnak. A kereszteshad meghirdetése, Dózsa vezérré választása Köztudomású, hogy a parasztháború a török elleni keresztes hadjárat meghirdetésével indult. Istvánffi Miklós (1538—1615) — akit magyar Liviusnak is neveztek — történeti munkájában megírja, hogyan ült össze a királyi tanács Budán, hogyan tárgyalták meg a Bakócz által hozott pápai diplomát, és ,,másnap a bíboros kísérettel Szent Zsigmond templomóba ment (a Szent György térre), misét mondott és a szószékről kihirdette a pápai bullát. Megtették ezt nemcsak Buda és Pest templomaiban, de apostoli követ minőségében a király nevében kihirdette az összes káptalani egyházakban." Százezerre is becsülik a parasztok számát, akik néhány nap alatt Pest alatt összegyűltek. Bakócz bíboros Dózsa Györgyöt szemelte ki vezérnek. A Dálnok községből származó székely vitéz Nándorfejérvárt lovas csapatot vezérelt és hősi tette jutalmát átvenni jelentkezett Budán Ulászlónál. Bakócznak ,,nem sok fáradságába került rávenni Dózsát, hogy az új seregben vállalja el a vezéri tisztet, segítse fel a kereszténység és Magyarország roskadó ügyét. A bíboros tehát ugyanazon Szent Zsigmond egyházban ünnepi misét mondva, Rómában készült, nagy vörös kereszttel ellátott fehér zászlót adott Cyörgy kezébe; más, de kisebb vörös keresztet szabójával varratott fel az oltár előtt térdeplő György köpenyegére" — olvassuk ismét Istvánffi művében. Az ünnepségről Taurinus — aki akkoriban Bakócz szolgálatában állott, később gyulafehérvári püspöki helynök lett — 1519-ben megjelent latin nyelvű eposzában így ír: Most látványosság készül, nagy pompa Budában Óriás méretű kört mértek ki a várban. Amennyi néptömeg ott elfért házak tetejére zsúfolva, annyi sok ember volt a magasban. Alant a férfiakat látod hullámzani, lent az anyókák, férjjel a sok feleség, bámulnak a szűz hajadonkák, nézik a nagy dobogót. Rőtszin ruha rejti a testük, öltözetük bíbor, beszegése vöröslik, a hószín szép nyakakat fénylőn, karimázza aranylánc, és megkent hajukat búbos lekötő aranyozza. Az április végi beiktatás tehát díszes körút vonalán épült pesti városfal külsőségek között zajlott le. A kis- körül táborozó parasztsereg már 16
