Budapest, 1972. (10. évfolyam)
2. szám február - dr. Kecsö István: A fővárosi tetőkárok helyreállítása (1945-1948)
Dr. Kecső István Budapest 1945 tavaszán romváros volt, kiégett, romos vagy sérült lakások tízezreivel. A legsürgősebb feladat a tetőkárok megszüntetése volt, mert ez a háborús károsodás szinte elviselhetetlenné tette az életet. A tetőzetek további rongálódásának megakadályozása, a sérült tetők megjavítása, helyreállítása az állagvédelmet és a lakosság érdekeit egyaránt szolgálta. Mert a beázások a viszonylag épségben maradt lakásokat is lakhatatlanná tették, s félő volt, hogy a téli időjárás a lakások, a lakóházak és egyéb épületek sérüléseit tovább rontja. A tetőkárok igen súlyosak voltak. A lakóházak és egyéb épületek tetőzete jórészt elpusztult, a tetőszerkezetek nagy része megsemmisült. Az adatok híven mutatják, mit jelentett a városnak a tetőkárosodás. Az akkori Újjáépítési Minisztérium (UM), majd jogutódja, az Építés- és Közmunkaügyi Minisztérium (ÉKM) az egész országra kiterjedően felmérte az épületekben esett valamennyi kárt, és ennek során a főváros tetőkárainak mértékét is. A főváros összes épületének száma 1945-ben 39 643, a lakóházak száma — becslésszerú'en — 35 000 volt. Az ÉKM kárstatisztikai adatfelvételében 29 337 sérült fővárosi lakóház szerepelt, vagyis az összes lakóháznak 82%-a. Ebből — az összes sérülést száz százaléknak véve — a rongált tetőzetű lakóházak száma a háborús kárt szenvedett lakóházaknak kereken hetvennyolc százaléka volt. Ezeken kívül az egyéb — hivatali, iroda, kórház, iskola, Seidner Zoltán és Manninger János 1945-ös felvételei (A Kiscelli Múzeum Gyűjteményéből) Szöllősi Miklósné reprodukciói templom, szálloda, fürdő stb. célját szolgáló — épületek tetőzete is sérült volt. Ezekről azonban nincs megbízható adat; kb. 4643 épületről lehetett szó, és károsodásuk mértéke nagyjából azonos volt a lakóházakéval. Kerületenként nézve az adatokat és csak lakóházakra vonatkoztatva — akkor még csak tizennégy kerület volt —: a legnagyobb volt a tetőzet sérülésének mértéke az I., a IV., a VI., a VII. és a IX. kerületekben. (90,5 —100% közötti), a legkisebb viszont a III. kerületé volt, 57,3 százalékkal. A két szélső érték között 74-tól 87,5 %-ig terjedt a tetőkárosodás aránya. Kerület Megsérült tetőzet m2 -ben Károsodási átlag m2 -ben I. 175 600 373 II. 342 400 188 III. 275 300 128 IV. 150 800 354 V. 308 200 429 VI. 361 200 312 VII. 382 300 313 VIII. 416 400 272 IX. 298 200 307 X. 230 900 129 XI. 297 400 132 XII. 270 600 126 XIII. 272 600 133 XIV. 295 300 67 32 A fővárosi teiárok iielyreálisa (1945-1848)
