Budapest, 1972. (10. évfolyam)
2. szám február - Fáskerti Sándor: Miért döcög a villamos
FÓRUM Miért döcög a villamos? A legtöbb budapesti utas a zsúfoltságot, a kényelem hiányát Is jobban elviseli, mint azt, hogy döcög a villamos. Akár munkába megy, akár hazafelé tart, vagy éppen szórakozni indul — igényli a gyors közlekedést. Villamosra száll és azt tapasztalja: ma lassúbb a villamos, mint tegnap. A Budapesti Közlekedési Vállalat egy hónap alatt 125 millió utast szállít. Jelenleg az utasok 60 százaléka a villamoskocsikat veszi igénybe. Ezeknek a járműveknek tehát az autóbuszok térhódítása mellett is megmaradt az elsődleges szerepe és jó néhány évtizedig, amíg a metróhálózat ki nem alakul, meg is marad. Alapvetően fontos tehát, hogy a villamos a körülményekhez képest ismét gyors közlekedési eszközzé legyen. A fővárosban ma a villamosok keringési sebessége az óránkénti 15 kilométert sem éri el. A közúti forgalom Budapesten ugrásszerűen megnőtt. A járművek tömegében természetesen nehezebben halad a villamos is. Az úttesten bármiféle akadály, torlódás feltartóztatja a közlekedést. A jelzőlámpák sokasága — ezek elsősorban a közúti járművek forgalmát gyorsítják — ugyancsak visszatartja a villamost. A gyalogátkelőhelyek egymást sűrűn követő zebracsíkjai előtt pedig nem egyszer percenként kell lassítania a vezetőnek, sőt, megállnia s várakoznia is. Nem valószínű, hogy ez a forgalmi helyzet a villamosközlekedés előnyére javítható. Feltehetően inkább romlani fog. Van azonban egy másik tényező is, ami rontja, lassítja, több szakaszon pedig szinte lehetetlenné teszi a villamosközlekedést. Ez a vasúti pályák állapota. Szinte hihetetlennek tűnik, hogy ezek a pályák eredetileg 60 km/óra sebességre épültek! Állapotuk már annyira leromlott, hogy számtalan helyen különféle sebességkorlátozásokat kellett elrendelni — csak a pálya miatt. Á Váci út villamosforgalmát megbénítja egy kétkilométeres szakasz, ahol a villamosok csak 5 km/óra sebességgel közlekedhetnek biztonságosan. A zuglói és rákospalotai városrész utasait szállító szerelvények az Erzsébet királyné úton kilométereken keresztül csak 20 km/ óra sebességgel járnak. Azonnali javításra szorulnak a villamosvágányok a Bartók Béla úton, a Krisztina körúton, az Alkotás utcában, a Bajcsy-Zsilinszky úton, a Múzeum körúton . . . A pálya állapota miatt bevezetett sebességkorlátozások a fővárosban mintegy negyven helyen, 30 kilométernyi pályaszakaszon lassítják a villamosforgalmat. A lassúság nemcsak közvetlenül, de közvetve is érinti az utasokat. Ezeken a vonalakon pedig csak igen nehezen jutnak el az emberek úticéljukhoz. Rossz állapotban vannak a nyitoti. villamosvasúti vágányok is. A hűvösvölgyi és a zugligeti vonalon például olyan vágányok is találhatók, amelyeken a sínfejből csupán 10—12 milliméter maradt meg, mégis jelentős forgalmat kell elbírniuk. A kép teljességéhez hozzátartozik az is, hogy a kocsiszínek vágányainak állapota hovatovább a napi kocsikiadást veszélyezteti, az iparvágányok romlása miatt pedig egy-két vonalon előbb-utóbb leáll a teherforgalom . . . A forgalmi és a biztonsági érdekek egyaránt sürgetően követelik a villamosvasúti pályák megjavítását. Az üzemeltetési gondokon túl mindez esztétikaprobléma is. Az elhanyagolt, rossz pályazónák csúfak is, rontják a városképet. A kerületi tanácsok nagy számban hoznak határozatokat, amelyekben kötelezik a vállalatot, hogy egy-egy kerületben 60 vagy éppen 30 nap alatt állítsa helyre a vágányzónát. A határidők azonban illuzórikusak, a BKV a határozatok jelentős részét nem tudja végrehajtani. Átgondolt fejlesztési program megvalósítása révén azonban a nehézségek ellenére javulhat a helyzet. A BKV villamosvasúti pályái-Korniss Péter felvétele 28