Budapest, 1972. (10. évfolyam)

2. szám február - Mezei Gyula: A középfokú szakmai képzés

Mezei Gyula n középfokú szakmai képzés Hogyan biztosítom gyermekem jövőjét? A szülő számára mindig ez a legfontosabb, legizgalmasabb kérdés, amikor gyermekét valamelyik iskolába beíratja. Néhány esztendővel ezelőtt mind több szülőt nyugtalanított, hogy gimnáziumban végzett, egyetemre, főiskolára be nem jutott gyermekének elhelyzekedése bizonytalanná vált. Sürgető igényként merült fel olyan széles körű középiskolai bázis teremtése, mely megkönnyítené a fiatalok gyakorlati életben való elhelyezkedését is a középiskola elvégzése után. így született meg a szakközépiskola. Kedvező fogadtatás Budapesten néhány esztendő alatt átalakult a középiskolák belső szerkezete. Ma a középiskolai tanulók 51,6%-a, sőt az első évfolyamban már 56%-a szakközépiskolában folytatja tanulmányait. A szakközépiskolák létrejöttét a közvélemény kedvezően fogadta. A szülők örültek az új iskolatípusnak. A szakközépiskola elvégzése a gyakorlati életben közvetlen elhelyezkedést biztosít a választott szakterületen, ugyanakkor a jó tanulmányi eredményt elért tanulók számára lehetőséget nyújt a felsőfokú továbbtanulásra is. Tehát a szakközépiskolák kialakítására tett erőfeszítéseink nem voltak hiábavalók. Az évek előrehaladtával, különösen a szakmacsoportos szakközépiskolák kialakításakor mind több aggodalmaskodó hang is felmerült: biztosítja-e ténylegesen a szakközépiskola azokat az előnyöket az ott végző fiatalok számára, melyeket ígért ? Elfogadjáke a termelő üzemek szakmunkásnak a szakmacsoportos képzésben végzett fiatalt? 8 Kétségtelenül, van alapjuk ezeknek az aggodalmaknak. A szakközépiskolák tevékenységének megítélésében azonban, véleményünk szerint, több szempontot figyelembe kell venni. Azt hiszem, nem helyes, ha általában beszélünk a szakközépiskolákról. Mert például a közgazdasági szakközépiskolák már nagy hagyományokra tekintenek vissza, kialakult pedagógus kollektíváik vannak, oktatási feltételeik is jobbak. A közgazdasági szakközépiskolák viszonylag befejezett képzést adnak. E szakközépiskolákban a problémát — az új gazdasági irányításból eredően — egyes tantervek korszerűtlensége okozza. Az egészségügyi szakközépiskolák új intézményei oktatás-ügyünknek. Rövid időn belül nagy népszerűségre tettek szert. Az eredményes szakmai oktatáshoz szükséges feltételeket viszonylag rövid idő alatt, színvonalasan lehetett biztosítani. Az egészségügyi szakközépiskolák szoros kapcsolatot építettek ki az egészségügyi intézményekkel; ezek részt vállalnak a szaktárgyak oktatásából, a szakmai gyakorlat biztosításából. Itt is vannak még tisztázatlan kérdések; ilyen például az egészségügyi szaktanfolyamok és a szakközépiskolák egymáshoz való viszonya, a kétféle képzés közötti különbség, megoldásra vár az egészségügyi szakközépiskolákban végzettek munka melletti továbbképzése illetve specializálódásuk biztosítása. Bonyolultabb a helyzet a technikumi modell szerint szervezett ipari és közlekedési szakközépiskolák esetében. Ma a Budapesten levő ipari és közlekedési szakközépiskolák egy része a szaktárcák ipari technikumaiból alakult át; ezek jó feltételek között dolgoznak, a szakmai oktatáshoz megfelelő műszaki gárdával rendelkeznek, összeszokott pedagógus kollektíváik vannak. Ezen szakközépiskolákban ma még zömmel csak az I—II. osztályok alakullak át szakközépiskolai osztályokká. Nagy anyagi áldozatok árán ... A tanácsi irányítású ipari és közlekedési szakközépiskolák fiatal intézmények; általános iskolából, gimnáziumból, illetve az egy szakmára képző szakközépiskolából alakultak. A folyó tanévben szakmacsoportos képzés az I—II. osztályokban indult. A szakmai oktatáshoz szükséges feltételek kialakítása folyamatban van. Budapesten a 17 ipari és közlekedési szakközépiskolában — az elkészült és berendezett tanműhelyektől, laboratóriumoktól és szaktantermektől függően — mintegy 50%-ban biztosítottak a szakmai oktatás feltételei. A még hiányzó műhelyeket és berendezésüket 1973. végére tudjuk biztosítani. Eddig is nagy anyagi áldozatokat hoztunk a szakközépiskolák kialakításáért: több mint 130 millió forintot fordítottunk erre a célra. Ebben az iskola-típusban a pedagógusok egy része kevés tapasztalattal rendelkezik, míg más része a gimnáziumi követelményekhez és módszerekhez szokott hozzá. A szakmai tárgyakat tanítók jelentős része az iparból vagy más jellegű oktatási intézményből került a szakközépiskolákba; időre van szükségük ahhoz, hogy kellő gyakorlatot szerezzenek. A pedagógiai munka eredményességét sok iskolában befolyásolta a zsúfoltság; a nagy létszámú osztályok kialakítása s az elhelyezés zaklatottsága. E körülményeket nem hagyhatjuk figyelmen kívül a szakközépiskolák munkájának megítélésekor.