Budapest, 1972. (10. évfolyam)

2. szám február - A címlapon: Rokokó ház a Batthyány téren (az ún. Casanova-ház) Szelényi Károly felvétele

fydapßst X. ÉVFOLYAM 2. SZAM 1972 FEBRUAR fl FŐVÁROS FOLYÓI RÜTH Főszerkesztő: MESTERHÁZI LAJOS Szerkesztő: KATONA ÉVA Olvasószerkesztő: KÖVENDI JUDIT Képszerkesztő: SEBŐK MAGDA Megjelenik minden hónap elején Szerkesztőség: I., Országház u. 20. Telefon: 351-918 Szerkesztőségi fogadóórák: Hétfő 10—13 óráig VII., Lenin krt. S. I. em. Telefon: 223-896 Kiadja: A HÍRLAPKIADÓ VÁLLALAT VIII., Blaha Lujza tér 3. Telefon: 343-100 Felelős kiadó: CSOLLÁNY FERENC Terjeszti: a Mag/ar Posta Előfizethető bármely postahivatalnál, a kézbesítőknél, a posta hírlapüzletei­ben és a Posta Központi Hírlap Irodá­nál (Budapest, V.,József nádor tér 1 sz.) Előfizetési díj: negyedévre. 30,— Ft félévre 60, — Ft egy évre ... 120, — Ft ® 72.0001 Athenaeum Nyomda, Budapest Ives mélynyomás Felelős vezető: SOPRONI BÉLA Index: 25 151 A TARTALOMBÓL: Vincze Oszkár: A lakbérrendelet margójára .. 5 Mezei Gyula: A középfokú szakmai képzés 8 Granasztói Pál: A Belváros egykor és ma III. 10 Szabó Gabriella: Gyermek- és ifjúságvédelem 15 Vargha Balázs: Pest nyűgös gyermeke: Ady II 20 Gábor István: Egy régi épület új arca: ELTE Természettudományi Kar .. 22 FÓRUM: Veszprémi Miklós: Kétmillió köbméter szenny­víz? 26 Fáskerti Sándor: Miért döcög a villamos 28 Ember József: Új lakótelep — új öröm, új gond 30 dr. Kecsö István: A fővárosi tetőkárok helyreál­lítása (1945 —1948) 32 Barkoczi Péter: Elfelejtett fürdők 36 Város az időben XXXII. Zolnay László: Nemzetiségek Pest-Budán .. 39 A címlapon: Rokokó ház a Batthyány téren (az ún. Casanova-ház) Szelényi Károly felvétele A hátsó boritón: Hincz Gyula üvegmozaikja a Mű­szaki Egyetemen. Szelényi Károly felvétele Szerkesztő bizottság: BUZA BARNA szobrászművész; FEKETE GYULA író; GARAI GÁBOR költő; GRANASZTÓI PÁL építész; HANTOS JÁNOS, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese; LADÁNYI MIHÁLYNÉ, a Fővárosi Tanács V. B. főosztályvezetője; PEJÁK EMIL, a Budapesti Párt­bizottság osztályvezetője; RÉVÉSZ FERENC,a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár igazgatója; SZILÁGYI LAJOS építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes; TARJÁNYI SÁNDOR, a Budapesti Törté­neti Múzeum igazgatója; Dr. TRAUTMANN REZSŐ ny. miniszter, a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságának elnöke Dr. Viszkei Mihály Budapest ereje -iparának hatékonysága A decentralizálást elősegítő területfejlesz­tési határozatok, a munkaerőhelyzet és egyéb tényezők hatása ellenére is a buda­pesti ipar az ország gazdasági életének vezető ereje. Noha az arányszámok fokozatosan csökkennek, 1970-ben a szocialista iparban foglalkoztatottak 34,4%-a Budapesten dol­gozott. A fővárosi ipar szerkezeti sajátossá­gaiból adódóan azonban Budapest részese­dése az állóeszközök bruttó értékében (27,6%), a villamosenergia felhasználásában (19,7%) és a munkagépek közvetlen meg­hajtására szolgáló hajtóerőben (21,7%) ala­csonyabb. A budapesti ipar múltbeli gyorsütemű fejlesztése — és emiatt még jelenleg is ma­gas aránya — összefügg az ország egész gaz­dasági helyzetének alakulásával, a gazdaság­politikával, a gazdaságirányítás módszeré­vel. Az első és második ötéves tervidőszak­ban eszközölt beruházások, valamint Buda­pest infrastrukturális és társadalmi vonzó­ereje kedvezően befolyásolták a fővárosi ipar fejlődését a vidékkel szemben. A fordu­lat 1965-től számítható, attól az időpont­tól, amikor megkezdődött a fővárosi ipari munkáslétszám csökkenése, másrészt az iparkitelepítés, illetve a vidéki iparfejlesztés támogatása központi juttatásokkal. A gazdaságirányítás 1968-ban bevezetett reformjával a gazdasági szabályzók általában biztosították a már meglévő üzemek tevé­kenységének lényeges — automatikus — fejlesztését. Korlátozó tényező jelenleg: mindenekelőtt a munkaerőhelyzet, az anyag­ellátás és a rendelésállomány. Az iparfejlesztés útjában álló legnagyobb gát a népesség számának alakulásával össze­függő munkaerőhelyzet. Ugyanis: — Budapesten nincs már számottevő mo­bilizálható munkaerő, — a demográfiai helyzet alapján a munka­képes korú népesség száma csökkenő ten­denciájú, — emelkedik a tercier — szolgáltató — ágazatok munkaerőelszívó szerepe, — a felvándorlás csökkenésével kell szá­molni a vidéki foglalkoztatottság és az élet­körülmények javulásának következtében. A budapesti ipar szerkezete, a termelés alakulása A budapesti ipar szerkezetét a vidékihez viszonyítva a feldolgozó ágazatok magas, az alapanyaggyártó ipar alacsony aránya jel­lemzi. Budapestre koncentrálódott a gépipar — ezen belül is főként a híradás- és a vákuum­technika, valamint a műszeripar —, to­vábbá a könnyűipari ágazatok közül a textil­ipar, az élelmiszeriparon belül pedig a sör-és a húsipar. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom