Budapest, 1972. (10. évfolyam)

10. szám október - Nagy Elemér: Gyalogosok a föld alatt

a föld alatt Lejárat az EMKÉ-nél Hemző Károly felvételei harmonikus kialakítására. A fu­turista képzőművészet szívesen használta fel képein és szobrain a mozgás, a változás megjeleníté­sére e gépeket, közlekedési esz­közöket. Jellegzetes építészeti példa erre az olasz Sant'Elia futurizmusa, mely azonban csak rajzokban, sodró dinamikájú vá­rosképvázlatokban maradt az utókorra (Citta Nuova 1914). E nagyszabású vízió lapjain a mozgalmasan tömörödő-torlódó épülettömbök között városi gyorsvasutak, automobilok ro­hannak s széles gyalogjárók fe­szülnek át magas hidakon, me­rész lépcsőzeteken. A szintben elválasztott közlekedési rendszerre nagy­szabású elképzelést rögzített Le Corbusier is, az 1920-as és 30-as évekből származó várostervei­ben, vázlataiban. Elképzelése: visszaadni a gyalogos jogát és biztosítani emberi méltóságát a városi közlekedésben, hogy sza­badon, akadály nélkül közleked­hessen lakókörzetében. A gyalo­gos ember — tervei szerint — a természetes talajon mozog, parkokban és fák között vezetett sétautakon; a géperejű közleke­dés pedig fölötte, vasbeton híd­rendszeren zajlik. A technikai kötöttségek és főleg a gazdasági lehetőségek azonban az ideális várostervek elképzeléseivel ellentétben már kezdettől fogva csaknem minde­nütt a gyalogos embert kénysze­rítették alulra, éspedig a föld alá. A zsúfolt városok utca- és tér­burkolata, kő és aszfalt epider­mise alatt szüntelenül lüktető ér- és ideghálózat: a számtalan vezeték és közmű alig tette lehetővé nagyobb keresztmet­szetű alagútrendszerek kialakí­tását, melyekben személygép­kocsik és különösen nagyobb géperejű járművek akadálytala­nul közlekedhettek volna. Agép­kocsiút kötött lejtési és kanya­rodási követelményei, szellőzési igényei szintén igen költségessé tették volna az ilyen elrendezést. A gyalogos ember kisebb alag­útmagasságot igényel, lépcsőkön és felvonókon vagy akár mozgó­lépcsőkön kisebbterületen köny­nyebben teszi meg a magasság­különbséget, s az útvonalvezetés hirtelen töréseit is könnyebben tudja elviselni. A nagyígéretű várostervek ál­maiból így csúsztunk le, gyalo­gos városlakók, a gigantikus metropolisok gyomrába, lépcső­kön le és fel, végtelennek tetsző folyosókon bolyongva, hirtelen elágazásában megriadva; s most minden erőfeszítésünk olyan ter­vek megvalósítására irányul, me­lyek e kényszert elviselhetőbbé, sőt a lehetőség szerint széppé teszik. A nagyvárosi gyalogos alul­járók történetét és megoldásuk számtalan változatát nem tudjuk felvázolni, hiszen jó százesztendő van már nem egy párizsi, lon­doni vagy New York-i aluljáró rendszer mögött. Közismert azonban, hogy éppen az említett városokban jelenik meg a leg­jellegzetesebb elrendezésekben és legnagyszabásúbb együttesei­ben. Változatos szolgáltatás, sőt szórakozás is várja itt a gyalog­járót. Egész kis városi belsőségek épültek ki a föld alatt, össze­kötve a nagy irodaházakat, áru­házakat, s természetesen a kü­lönböző főútvonalakat (New York, Rockefeller Center). A közelmúltban épült buda­pesti gyalogos aluljárók szeré­nyebb méretűek s tagoltságuk­ban is egyszerűbbek. A külföldet járó magyar turista számára már csak közelsége miatt is a bécsi operai aluljáró volt az össze­hasonlítási alap, mely méltán keltett nagy szenzációt az ötve­nes évek végén meginduló, Nyu­gat felé tett utazások első állo­másán. Megbámultuk a közepén színesen virító eszpresszóját és körös-körül a sok kirakatot, mentünk le és fel vadonatúj mozgólépcsőin, melyek még a bécsiek számára is újdonságnak számítottak. S azután nemsokára nálunk is feltúrták a kövezetet az Astoria előtt, a gyalogosokat tarka fakor­látok oldalt terelték, s a régi Zagyva-hídon döcögött át a vil­lamos sokáig-sokáig, míg végre megnyílt az aluljáró. Szűkebb, alacsonyabb volt, mint a bécsi, mozgólépcsők és eszpresszó nél­kül. A nagy várakozás után bizony szerénynek találtuk. Ál­mennyezetét nemsokára cserélni kellett, s új belső ruhája valamit javított is rajta. Az EMKE aluljáró,aNagykörút és Rákóczi út keresztezésében, már igényes burkolatokkal, tá­gasabb, magasabb térrel, na­gyobb terjedelmű kiágazó folyo­sókkal épült. Majd a Keleti pályaudvarnál, legutóbb az Üllői úton is új átjárórendszer köny­nyített a zsúfolt keresztezések gondjain. Már megszoktuk a föld alatt visszhangzó zsivajt, a széles áradatban hömpölygő lépcsőn-23

Next

/
Oldalképek
Tartalom