Budapest, 1972. (10. évfolyam)
10. szám október - Nagy Elemér: Gyalogosok a föld alatt
a föld alatt Lejárat az EMKÉ-nél Hemző Károly felvételei harmonikus kialakítására. A futurista képzőművészet szívesen használta fel képein és szobrain a mozgás, a változás megjelenítésére e gépeket, közlekedési eszközöket. Jellegzetes építészeti példa erre az olasz Sant'Elia futurizmusa, mely azonban csak rajzokban, sodró dinamikájú városképvázlatokban maradt az utókorra (Citta Nuova 1914). E nagyszabású vízió lapjain a mozgalmasan tömörödő-torlódó épülettömbök között városi gyorsvasutak, automobilok rohannak s széles gyalogjárók feszülnek át magas hidakon, merész lépcsőzeteken. A szintben elválasztott közlekedési rendszerre nagyszabású elképzelést rögzített Le Corbusier is, az 1920-as és 30-as évekből származó városterveiben, vázlataiban. Elképzelése: visszaadni a gyalogos jogát és biztosítani emberi méltóságát a városi közlekedésben, hogy szabadon, akadály nélkül közlekedhessen lakókörzetében. A gyalogos ember — tervei szerint — a természetes talajon mozog, parkokban és fák között vezetett sétautakon; a géperejű közlekedés pedig fölötte, vasbeton hídrendszeren zajlik. A technikai kötöttségek és főleg a gazdasági lehetőségek azonban az ideális várostervek elképzeléseivel ellentétben már kezdettől fogva csaknem mindenütt a gyalogos embert kényszerítették alulra, éspedig a föld alá. A zsúfolt városok utca- és térburkolata, kő és aszfalt epidermise alatt szüntelenül lüktető ér- és ideghálózat: a számtalan vezeték és közmű alig tette lehetővé nagyobb keresztmetszetű alagútrendszerek kialakítását, melyekben személygépkocsik és különösen nagyobb géperejű járművek akadálytalanul közlekedhettek volna. Agépkocsiút kötött lejtési és kanyarodási követelményei, szellőzési igényei szintén igen költségessé tették volna az ilyen elrendezést. A gyalogos ember kisebb alagútmagasságot igényel, lépcsőkön és felvonókon vagy akár mozgólépcsőkön kisebbterületen könynyebben teszi meg a magasságkülönbséget, s az útvonalvezetés hirtelen töréseit is könnyebben tudja elviselni. A nagyígéretű várostervek álmaiból így csúsztunk le, gyalogos városlakók, a gigantikus metropolisok gyomrába, lépcsőkön le és fel, végtelennek tetsző folyosókon bolyongva, hirtelen elágazásában megriadva; s most minden erőfeszítésünk olyan tervek megvalósítására irányul, melyek e kényszert elviselhetőbbé, sőt a lehetőség szerint széppé teszik. A nagyvárosi gyalogos aluljárók történetét és megoldásuk számtalan változatát nem tudjuk felvázolni, hiszen jó százesztendő van már nem egy párizsi, londoni vagy New York-i aluljáró rendszer mögött. Közismert azonban, hogy éppen az említett városokban jelenik meg a legjellegzetesebb elrendezésekben és legnagyszabásúbb együtteseiben. Változatos szolgáltatás, sőt szórakozás is várja itt a gyalogjárót. Egész kis városi belsőségek épültek ki a föld alatt, összekötve a nagy irodaházakat, áruházakat, s természetesen a különböző főútvonalakat (New York, Rockefeller Center). A közelmúltban épült budapesti gyalogos aluljárók szerényebb méretűek s tagoltságukban is egyszerűbbek. A külföldet járó magyar turista számára már csak közelsége miatt is a bécsi operai aluljáró volt az összehasonlítási alap, mely méltán keltett nagy szenzációt az ötvenes évek végén meginduló, Nyugat felé tett utazások első állomásán. Megbámultuk a közepén színesen virító eszpresszóját és körös-körül a sok kirakatot, mentünk le és fel vadonatúj mozgólépcsőin, melyek még a bécsiek számára is újdonságnak számítottak. S azután nemsokára nálunk is feltúrták a kövezetet az Astoria előtt, a gyalogosokat tarka fakorlátok oldalt terelték, s a régi Zagyva-hídon döcögött át a villamos sokáig-sokáig, míg végre megnyílt az aluljáró. Szűkebb, alacsonyabb volt, mint a bécsi, mozgólépcsők és eszpresszó nélkül. A nagy várakozás után bizony szerénynek találtuk. Álmennyezetét nemsokára cserélni kellett, s új belső ruhája valamit javított is rajta. Az EMKE aluljáró,aNagykörút és Rákóczi út keresztezésében, már igényes burkolatokkal, tágasabb, magasabb térrel, nagyobb terjedelmű kiágazó folyosókkal épült. Majd a Keleti pályaudvarnál, legutóbb az Üllői úton is új átjárórendszer könynyített a zsúfolt keresztezések gondjain. Már megszoktuk a föld alatt visszhangzó zsivajt, a széles áradatban hömpölygő lépcsőn-23