Budapest, 1972. (10. évfolyam)

10. szám október - Sir Desmond Plummer: Nagy-London tanácsának vezetője: A londoni ember és környezete

biil és leghatékonyabb módon meg kell szabadulni; mert ez a felfogás arra vezethet, hogy ami egyiknek megoldás, a másiknak szennyeződés, kényelmetlen­ség lehet. Inkább úgy tekintjük ezt a problémát is, hogy ezáltal a környezetünket szépíthetjük és fej­leszthetjük. A rozsdásodó autók tömege nem lesz már többé a környezetet elcsúfító látvány; automa­tizált technikával már megoldható, hogy hasznos fémhulladékot csináljanak belőlük. A háztartási sze­metet pedig fel lehet arra használni, hogy mocsaras vag/ egyéb területeket töltsünk fel, ezáltal pedig hasznos területet nyerhetünk mezőgazdaság, épít­kezés vagy parkosítás számára. így objektív érte­lemben a szemétlerakás által újabb területeket hasz­nosíthatunk. Védekezés a zajártalom ellen A túlzott zaj egyike a legsúlyosabb környezeti ártalmaknak. Az NLT már 1960 óta foglalkozik e probléma kutatásával, korszerű berendezésekkel mérik és analizálják a zajokat, külön erre a célra tervezett és felszerelt laboratóriumokat is használ­nak helyszíni munkára. Gyakran végeznek zajmé­rést lakott területeken és iskolákban. Tanácsot ad­nak arra nézve a kerületi tanácsoknak, más hatósá­goknak és az állami intézményeknek is, hogy a zaj­szint miként csökkenthető, és hogyar lehet a he­lyiségek akusztikáját javítani. A különféle zajokat, különösen a forgalom és a repülőgépek áital oko­zottakat, az állami intézményekkel és az egyete­mekkel karöltve vizsgálják. Az 1961-ben végzett tanulmányok azt mutatták, hogy a lakosság 56%-a szenvedett zajártalomtól, ezen belül is a közlekedés okozta a legtöbb bán­talmat. Azóta a közlekedés okozta zaj problémája nagymértékben súlyosbodott a forgalom növeke­dése miatt, valamint azért, mert a forgalom átte­relődött régebben csendes utcákra is. Bár egy munkahéten belül a nappali zajszintben kevés változás történt, az éjszakai csendes periódus megrövidült és a hétvégi zajszint is emelkedett. A kutatások bebizonyították — amint ez várható volt —, hogy ebben a tehergépkocsik a legnagyobb bűnösök és valójában városi körülmények között azajszint meghatározásában arehéz járművekszám­aránya fontosabb tényező, mint a forgalom teljes volumene. Az egyes járművek okozta zajszint vizsgálatakor kiderült, hogy a városi zajártalmat úgy lehet a leg-Modern irodaházak (MTI Külföldi Képszolgálat) hatékonyabban csökkenteni, hogy először a nehéz tehergépjárművek zajszintjét csökkentik, majd pe­dig kitiltják őket a lakott területekről, kivéve a célfuvart. A tanács egy kormánytól kapott jelentésre épí­tette fel a zajártalommal kapcsolatos politikáját. Ez a jelentés azt javasolta, hogy a nappali 50 dB (A)-t és az éjszakai 35 dB (A)-t lakóházak környé­kén maximálisan csak 10%-kal léphetik túl. Ahol csak lehetséges, ezt veszik figyelembe, amikor utak vonalvezetését az épületekhez viszonyítva kijelölik, lakótelepeket építenek; ugyanez az elv a lakóházak belső tervezésénél is, és ahol szükséges, hangszige­telést alkalmaznak az épület homlokzatán. Kiindulva abból, hogy a megelőzés jobb, gyor­sabb és olcsóbb mint a gyógyítás, minden új gyors­forgalmi út és egyéb, városon belüli főútvonal vagy lakótelep építésére irányuló javaslatot gondosan tanulmányozunk, hogy a zajkeltés és a környezeti zajártalomra érzékeny területek konfliktusát lehe­tőleg elkerüljük. A gyorsforgalmi utak már kezdeti stádiumban gondos tervezése tulajdonképpen az egész környező területen segíthet, mivel a nagy forgalmat el tudja vonni a lakott területek utcáiról is. A közelfekvő ingatlanokat védjük meg azzal, hogy a legnagyobb zajszint a gyorsforgalmi utak mentén csak egy keskeny sávra korlátozódik. Spe­ciális tervezésű hangterelő falakkal például a laká­sok zajterhelése 10 dB (A)-lel csökkenthető. A közúti forgalom mellett a repülőgépek zaja London másik fő problémája. Legnagyobb repülő­tere, Heathrow, nemcsak hogy a város nyugati elő­városaihoz van közel, hanem az uralkodó délnyuga­ti szél miatt a közeledő gépek több mint 70%-ának alacsonyan kell szállniuk sűrűn lakott terület felett. A felszálló gépek számára a megengedett legma­gasabb zajszint nappal 110, éjjel 102 ZndB, amikor a legközelebbi lakóterületek felett haladnak. A Brit Légikikötő Társaság nagyszabású tervet dolgo­zott ki a közelben levő lakosok kényelmetlenségei­nek enyhítésére. Ennek értelmében a hangszigete­lés költségeit vagy 60%-ban megtérítik, vagy 150 font hozzájárulást kaphatnak, választásuk szerint. A csendesebb repülőgépek kilátásba helyezett elterjedése, valamint az 1973-ra ígért repülőgép zajszintszabályzat azt fogja eredményezni, hogy a zajszintet legalábbis korlátozni lehet az egyre nö­vekvő repülőgép forgalom ellenére is. A Themze elválaszthatatlan London városképé­től. A városon keresztül haladó szakasza 43 km hosszú. A felső szakasza természetes zöldterületi környezetben folyik, majd történelmi városrésze­ken, végül pedig a világvárosi Londonon keresztül egészen a kereskedelmi kikötőig és a széles tölcsér­torkolati mocsarakig vezet. A Themze vizének tisztaságáért Azzal, hogy a Themzének és mellékfolyóinak a vizét tisztán tudják tartani, üdülésre alkalmas ter­mészeti lehetőségeket is ki tudnak használni. így többek között szerepel a tanács terveiben, hogy új szép parti sétányokat építenek, ahol lehet, parkosí­tott területtel, szép kilátással, újjáépítik a városké­pet rontó vízpartot és fákat telepítenek. A másik lehetőség az, hogy a felszabaduló dokk-területet felhasználjuk lakásépítésre és egyéb célokra. Az üzleti tevékenységet sem szorítjuk ki teljesen erről a területről, hiszen ez a színfolt is hozzátartozik a folyó képéhez. A Themze vize a szennyvíztisztítók gyarapodásá­val egyre tisztább lesz; abban a korban, amikor a világ minden részén — még országunkon belül is — a folyóvizek szennyeződése egyre fokozódik. A fo­lyó vizének tisztaságát a tanács hetenkénti vízminta­ellenőrzéssel biztosítja. Az eredmények a víz minő­ségének olyan nagymértékű javulását mutatják, amelyre az utóbbi 50 évben nem volt példa. A vízben oldott oxigén mennyisége igen fontos meghatározója a víz minőségének. Ha az oldott oxigén túl hosszú ideig hiányzik a vízből, akkor a kellemetlen szagú szulfid hamarosan megjelenik. Az 1950-es év nyári szakaszában vett vízmintákból (dagály idején) teljesen hiányzott az oxigén; mind­egyik szulfidot tartalmazott. Ugyanebben az idő­szakban, 1969-ben, ugyanilyen feltételek mellett, a mintáknak csak 3%-a nem tartalmazott oxigént. Az 1964—69 közötti időben az apály és dagály ide­jén vett vízminták közül csak egyetlen tartalmazott szulfidot. Úgy gondoljuk, hogy a szennyvízkezelés fejlesztése nyomán a jövőben a Themze egész hosz­szán át mindig lesz megfelelő mennyiségű oxigén a folyóvízben. Felméréseket végeznek a víz bakterio­lógiai állapotát illetően is, mert az árapályos Them­zét üdülés céljaira is szeretnék felhasználni. Biztos, hogy a víz már megfelelőbb a halak számára, vissza­térésük felkeltette a horgászok érdeklődését. Az 1968-ban kezdeményezett évenkénti horgászver­seny is fokozta az érdeklődést a tisztább folyó A „Big Ben"

Next

/
Oldalképek
Tartalom