Budapest, 1972. (10. évfolyam)

1. szám január - Zolnay László: A Lipót-féle városjogok

kiegyezés vet véget (1867). Voltaképpen ekkor indul meg a főváros kapitalista fejlődése. Az óriási méretű kereskedelmi, gyáripari fellendülés mellett eltörpülnek az olyanfajta kisebb tragédiák, mint 1871-ben a budai szőlővidéket megsemmisítő filoxéra. Végezetül vessünk egy pillantást a népesedési statisztika néhány adatára: Nádor huszárok lovasjátéka a pesti Lovardában 1800 körül. Harsányi József reprodukciói Buda Hővárosok Összesen Pestre. A kúria viszont Pestről Budára költözik. 1783-ban Budára kerül a Kamara, a Helytartótanács és a Főhadparancsnokság. A város politikai arcélét nemzeti költészetünk megújulása, a nyelvújítás, a reformkor határozza meg. Az egyetem s az egyetemi nyomda jelentős szerepet játszik a nemzetiségek művelődési lehetőségeinek újjászületésében. III. Ebbe a periódusba az 1848-tól az 1873. évi városegyesítésig terjedő korszak tartozik. Főbb sajátosságai: Pest gazdasági hegemóniája minden más magyar várossal szemben (pl. a komáromi, győri gabonakereskedelem megbénítása). Előmozdítja ezt a Pestre összpontosított országos vasúthálózat kiépülése, valamint a hajózás; a Komáromba, Győrbe irányuló lóvontatású hajószállítást meggátolják. A Pesten összpontosuló gabonakereskedelem révén a korszak végén itt találjuk Európa legnagyobb malomiparát. A kapitalista gyáripar elsősorban vas- és fémipari bázist teremt Pesten. Ide koncentrálódik a közlekedési ipar is. A szabadságharcot követő bénultságnak a A „Fekete elefánt" vászonkereskedés cégére a Váci utca 2. sz. házról 1720 9000 2600 ? I I 600 1786 ? ? 10 122 ? 1851 119 321 53614 19940 192875 1869 204176 53 998 31374 289548 1800 körül Pest-Buda Európa városai között a 42. helyen áll; 1869-ben már a 16. helyen. 1910-re 1 109 452 lakosával Budapest Európa 8. legnagyobb városa. 1786-ban a három várost — Pestet, Budát, Óbudát — az ország összlakosságának mindössze fél százaléka lakta. Ez az arány az ún. Nagy-Magyarországon 1869-re 1,8%ra változott. Ma Nagy-Budapestet az ország összlakosságának 20%-a lakja. A városteremtés kezdetéről is hadd idézzek fel egy lírai emléket. 1721. május i-ét magyarul írt naplója „szerént" — akként ünnepli az erdélyi Czegei Wass László, hogy a Pest városában levő „Arany Szarvas" vendégfogadóból kimegyen az Duna partjára. Ahol is: „Budának kies voltát és Mátyás király házainak mostan való építését szemléldegéltem.. ."5 Mert ekkor már — 1715-től egészen 1727-ig — egyre erőteljesebben épült a budavári palota déli szárnya. Az az épület, amely ma a Budapesti Történeti Múzeumé. Az az épület, amelynek falai között ma, kétszázötven évvel Wass László jegyzése után, ezeket a sorokat írom... 4 Monumenta Hungáriáé Historica, II. Scriptorrs, XXXV. kötet, Budapest, 1896. Ácsok szállásjelvénye 1775-ből 41