Budapest, 1972. (10. évfolyam)

1. szám január - Zolnay László: A Lipót-féle városjogok

A Károly laktanya (az egykori Invalidus palota) 1840 körül három korszakát különböztetjük meg az 1686-tól — a felszabadulástól — 1873-ig — a városegyesítésig — terjedő várostörténetnek. I. Az első periódust 1686-tól az 1780-as évekig számítjuk. Jellemzői: Buda és Pest együttesen Magyarország kormányzati és kereskedelmi centrumává válik. Buda a kormányzatnak, Pest a kereskedelemnek a központja. Mindkét várost egyaránt jellemzi az erős céhes ipar. Peremein mind több kézműves és földműves él. 1740-ben Pest város polgárságának még csaknem a fele őstermelő. A pesti tanács ekkori véleménye szerint az iparosok inkább szölleikből, mint mesterségükből élnek.4 Ebben az első periódusban — erre az idő« ErríSl 1; Bácskai Vera: Túlnépesedés! gondok a XVIII. századi Pesten. „Budapest", 1967. augusztus, 20. old. re esik a kuruc szabadságharc is — a két város jelentős katonai központtá, iskola- és egyházi várossá válik. Buda, mint a nemzeti és az osztályelnyomás fellegvára, számos szabadságmozgalom vérbefojtásának színhelye. II. Az újkori várostörténet második nagy szakaszát a XVIII. század végétől az 1848-as forradalomig, a szabadságharcig számítjuk. Ezt a korszakot kereskedelmi vonatkozásban a balkáni út felszabadulása jellemzi. Szerbia fokozatosan megszabadul a török igától. A balkáni-levantei útvonal a napóleoni háborúk idején válik közép-európai fontosságúvá. Pest gazdaságilag az ország legerősebb városa lesz. A korszak végére megjelenik a gépi nagyipar, megalapítják az első gyárakat. Kulturális vonatkozású események: az 1777-ben Budára költöztetett nagyszombati Pázmány-egyetemet 1783-ban áthelyezik A pesti nagyvásáron 1840 körül. Max Felix Paur rajza 40 Magyarok egy pesti kocsmában A pesti piacon. Lőrinczy György reprodukciói