Budapest, 1972. (10. évfolyam)

7. szám július - Zolnay László: Közlekedés az újkorban

A volt Pesti Magyar Kereskedelmi Bank előcsarnokának részlete. Csigó László reprodukciói Hoch István A pénz egykori templomai Az Anker palota, az Anker köz felől Hagyományos történelemszemléletünk következtében hajlamosak vagyunk arra, hogy főként a vallási kultusz, vagy az államvezetés céljára szolgáló épületeket tekintsük korukra jellemzőknek. Holott nyilvánvaló, hogy valamely kornak különleges gondossággal és nagy költséggel létrehozott jellemző, reprezentatív épületei nemcsak kegyhelyek, lovagvárak, kastélyok lehetnek, hanem a törvényhozás palotái, a forgalmi létesítmények, az ipari és erőművek is. Budapesten a XIX. század végét és a XX. század elejét joggal mondhatjuk a pénzintézetek építése korának: az 1865-től 1915-ig terjedő időszak előtt és után összesen nem épült több bank, takarékpénztár, biztosítótársasági székház, mint a jelzett időben. Ezekbe az aprólékosan kivitelezett, hivalkodó palotákba fantasztikus összegeket fektettek. Ezeknek az épületeknek beosztása, építészeti kialakítása olyan távol áll a mai ízléstől, mint az a gondolatkör és tevékenység, amelynek jegyében és szolgálatára létrehozták őket. De ránk maradtak, többé-kevésbé ép és használható állapotban, tehát gondoskodni kellett felhasználásukról. A legnehezebb alighanem a Budapesti Áru- és Értéktőzsde V., Szabadság tér 17. szám alatti hatalmas palotájának — mondhatnánk „a pénz székesegyházának" — felhasználása és átalakítása lehetett. Az épületet Alpár Ignác tervezte; ő a történelem során kialakult építészeti stílusok formai ötvözetében látta az építőművészet kiteljesülését. A tőzsdepalota eredetileg is túlméretezett volt: túltett a hazánkénál jóval gazdagabb és mozgalmasabb gazdasági életű országok azonos rendeltetésű épületein; építészeti kiképzése díszletszerű kapuzatával és oszlopsoraival, emberi léptéket meghaladó lábazatával, haszontalanul üres toronyfelépítményeivel, cirádáival és otromba terméskőfaragványaival soha, senkiből nem váitott ki elismerést. Helyreállítása a második világháború után jóval nagyobb anyagi és műszaki erőfeszítést igényelt, mint amenynyit értéke megért. A sors tréfája, hogy ez a monumentálisan hivalkodó épület a „Technika Háza" lett, és a modern technika egyik legjellegzetesebb vívmányának, a televíziónak adott otthont. Az első világháború előtt a gazdasági élet vezető intézménye az Osztrák—Magyar Bank volt. Épülete a tőzsdepalotával szemben ugyancsak Alpár Ignác építészeti felfogásában készült. Ez az épület napjainkban is pénzintézet: itt működik a Magyar Nem-42